Bár Orbán Viktor elégedett a vidéki eredményekkel, már csak 13 húszezer fősnél nagyobb város lesz kormányhű

Bár Orbán Viktor kormányfő elégedetten nyilatkozott a hatalom vidéki eredményeiről, minden bizonnyal elgondolkodtató lesz számára, hogy az urnazárás utáni eredmények alapján októbertől már csak 13 (húszezer fősnél nagyobb) város lesz kormányhű.

Eddig a 34 érintett település felében adta a Fidesz-KDNP vagy valamilyen szatelitszervezete a városvezetőt – 2014-ben pedig 23-ban (!) –, míg 13-ban ellenzéki, négyben pedig független politikus ült a polgármesteri székben, ősztől viszont 16 települést ellenzéki, ötöt pedig független vezető irányít, vagyis a kormánypártok közel 25 százalékos – 2014 óta 44 százalékos – veszteséget könyvelhetnek el a közepes nagyságú hazai városokban.

Köztük néhány igencsak fájó zakó is akad, hiszen arra kevesen számítottak, hogy Kövér László szűkebb pátriájában, Pápán harminc év után vereséget szenved a Fidesz, ám a 2011 óta a városvezetői székben ülő Áldozó Tamást igencsak simán verte az ellenzéki összefogás és egy helyi civil egyesület színeiben indult Grőber Attila. Szintén komoly pofonba szaladtak bele a kormánypártok Mosonmagyaróváron, ahol a 2019-ben még több, mint 10 százalékkal nyertes Árvay István ezúttal 14 percenttel kapott ki az ellenzéki összefogás támogatta Szabó Miklóstól, s így két ciklus után pakolhat.

A hatalom nemcsak Nyugaton, de Kelet-Magyarországon is belenézett néhány méretes sallerbe: Hajdúböszörményben láthatóan nem múlt el nyomtalanul a kormány korábbi stratégia partnere, a Tungsram helyi gyárának vesszőfutása, s a felszámolást körül lengő hazudozás és sunyítás, ahogyan az orosháziak is megjegyezhették, hogy gumi- és üveggyárukért nagyjából a kisujját sem mozdította a hatalom. Így aztán a Debrecen melletti településen Kiss Attila négy, a békési városban Dávid Zoltán pedig két ciklus után kapott útilaput, ráadásul mindkét település komoly kormánypárti fellegvárnak számított évtizedek óta.

Fóton vélhetően a tervezett akkumulátorgyár okozta a várost 2006 óta uraló Fidesz-KDNP vesztét, ugyanis jelöltjük több, mint 10 százalékkal bukott el a hajdan jobbikos, immáron függetlenként indult, s ellenzéki jelöltet is legyőző Merkwart Krisztiánnal szemben. A kormánypártok számára Gyöngyös jelentette a vigaszdíjat, hiszen a szocialista Hiesz György visszavonulása után Szókovács Péter hozta a települést a Fidesz-KDNP-nek, igaz, ehhez kellett, hogy az ellenzéki összefogás jelöltjére civilek is ráinduljanak, akik el is vittek 22 százalékot, ami nagyon hiányzott a Hiesz-utódnak kinézett Végh Attilának, aki kevesebb, mint 7 százalékkal bukta a polgármesteri széket.

Huszonnyolc, 20 ezresnél nagyobb kisvárosban nem hozott változást a vasárnapi voksolás. Tucatnyi településen maradt a kormánypárti polgármester, jellemzően a kevésbé városias pesti agglomerációban – Gyál, Vecsés, Göd, Dunakeszi -, illetve az Alföldön – Kiskunfélegyháza, Gyula, Kiskunhalas, Nagykőrös, Makó, Hajdúszoboszló –, a Dunántúlon csak a tradicionálisan jobboldal Tata – ahol, ha nincs két ellenzéki induló, bajban lettek volna a kormánypártok –, valamint a rendszerváltás egyik nagy vesztese, a hajdani bányászváros Komló húz a Fidesz-KDNP-hez. Az ellenzék a fővárosi agglomeráció gazdagabb-urbánusabb részén – Vác, Gödöllő, Szigetszentmiklós, Szentendre, Budaörs - őrzi biztosan a pozícióit, illetve néhány komolyabb ipari centrumban – Kazincbarcika, Jászberény, Ajka –, az Alföldön Szentesen és Törökszentmiklóson, a Balaton fővárosában, Siófokon, s a rendszerváltás másik nagy vesztesében, Ózdon, ahol annyira csalódtak a Fidesz-KDNP-ben és a baloldalban, hogy immár harmadszor választották meg a hajdani Jobbik-keménymagos Janiczak Dávidot. S hogy a kormánypártok a fővárosi agglomerációban komolyan visszaestek 1010 óta, jól mutatja a függetlenek mind nagyobb térnyerése: Fót mellett Dunaharaszti, Gyömrő, Veresegyház és – tágabb értelemben ideértve – Cegléd szavazói sem hittek a sikerpropagandának. Igaz, az ellenzéknek sem.

A 20 ezer fősnél kisebb településeken is komoly pofonokba szaladtak bele a kormánypártok

Két biztos zalai bástyájuk, Keszthely és Hévíz is elesett vasárnap, noha a balatoni városban csak 2002-ben fordult elő ilyen csúfság, most a korábbi országgyűlési képviselő, Manninger Jenő pakolhat össze, hogy átadja a helyét az ellenzéki civilek jelöltjének, Tóth Gergelynek. A talán leghíresebb hazai fürdővárost pedig ugyan csak 2010-ben foglalta el a Fidesz-KDNP, a korábbi független polgármesterek közül egy sem akadt, aki balról érkezett volna, mint Naszádos Péter.

Somogyban a hajdani KDNP-s államtitkár, Dél-Somogy regnáló országgyűlési képviselője, Szászfalvi László vélhetően még most sem tért magához a vasárnapi eredmények láttán, hiszen nem elég, hogy Barcson Koós Csaba fideszes polgármester és csapatát legyőzte a hajdani, kiábrándult fideszeseket is felszippantó ellenzéki civil szervezet, s így ősztől Anderné Röszler Erika ülhet a polgármesteri székbe, de otthona, a milliárdokkal kistafírozott Csurgó is hátat fordított neki, illetve eddigi polgármesterének, s váltotta le Füstöt Jánost a civil Ilia Csabára. Öt ciklus után elbukott a legőszintébb fideszesnek tartott Schmidt Jenő is, a Települési Önkormányzatok Szövetsége elnöke a tabi polgármesteri széktől kell, hogy elköszönjön.

A Balaton partján Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere a legismertebb távozó, a Balatoni Szövetség elnöke faluja 1992-es önállósodása – Fonyódtól szakadtak el – óta vezette a települést. Balatonföldváron a Nyugati strand beépítése ellen küzdők újabb csatát vesztettek, hiszen a projektet támogató kormánypárti Holovits Huba maradt a városvezető, s a balatonaligai partért is lehet tovább aggódni, hiszen ha szűken is, de a NER-projektet szinte toló Takács Károly is megtartotta székét. Elvérzett az ország legidősebb polgármestere is: a somogyi Gyugyon a 92 éves Jelenka György 1994 óta vezette a kistelepülést, eleinte függetlenként, majd somogyértesként, az utolsó két ciklusában fideszesként. Újrázott viszont az ország legrégebb óta, 48 éve regnáló településvezetője: a gyulaházai Bardi Béla tavaly örökölte meg a címet a Veresegyházat 58 évig irányító, a posztjáról tavaly lemondott Pásztor Bélától, s miután vasárnap is nyert, így folytathatja 1976-ban még tanácselnökként elkezdett munkáját.

A megyei jogú városok közül Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere ül a legrégebb óta székében: 1994 óta az idei a nyolcadik voksolás, amit megnyert. Budapesten a szocialista Tóth József tudta kopírozni ezt a teljesítményt, s vezetheti tovább a 13. kerületet, melynek 30 éve került az élére. Egyetlen település akad az országban, ahol bizonyosan új választást kell kiírni, hiszen nem elég, hogy a vasi Bozsokon nem akadt egyetlen képviselőjelölt sem, az utolsó pillanatban az egyke polgármester-aspiráns is visszalépett, így csak az EP-listára szavazhattak a helyiek.