Orbán-kormány;Magyarország;NATO;NATO-főtitkár;Jens Stoltenberg;

Szerdán Budapestre jön a NATO-főtitkár, de az MTI ezt kihagyta az Orbán-interjúról szóló összefoglalójából

Valószínűleg szó lesz a Financial Times információjáról, amely szerint az Orbán-kormány oroszpártisága miatt Magyarországot kizárhatják az észak-atlanti szervezet közép-kelet-európai tagjait tömörítő fórumából.

Szerdán, azaz holnap Budapestre látogat Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára - ezt Orbán Viktor jelentette be az állami médiában tett interjú formájú nyilatkozatában, ám az ebből készített MTI-beszámolóból kihagyták ezt a marginálisnak nem annyira nevezhető részletet, így a 24.hu figyelt fel rá.

A látogatásnak feltehetően köze lehet ahhoz, hogy a Financial Times arról írt, kizárhatják Magyarországot a Bukaresti Kilencek csoportjából, miután az utóbbi időszakban az Orbán-kormány képviselői módszeresen szabotálják a közös munkát, mivel nem járultak hozzá egyetlen, Ukrajna megsegítésével, vagy az ország esetleges NATO-tagságával kapcsolatos nyilatkozat kiadásához sem. Sokaknak szúrja a szemét a magyar kabinetnek az Európai Unióval szemben tanúsított viselkedése, valamint úgy általában az Ukrajnával kapcsolatos hozzáállása is. Korábban nem ment ez ennyire konfliktusosan: a háború kitörését követően az Orbán-kormány képviselői zárt ajtók mögött rendre igazodtak a többségi állásponthoz, miközben a nyilvánosságban oroszpárti paneleket hangoztattak.

A Financial Times szerint azonban az utóbbi hónapokban Magyarország a munkacsoport szinte minden, Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását megvétózta, ami az orosz ostrom alatt álló ország támogatásáról szólt volna. A B9 következő ülése épp ma lesz, és már most lehet tudni róla, hogy eredménytelen lesz, ugyanis Sulyok Tamás köztársasági elnök részt sem vesz rajta, s a kormány semmilyen közös nyilatkozathoz nem járult hozzá.

A NATO közép-kelet-európai tagjait tömörítő, 2015-ben megalakult együttműködési fórum tagja Magyarország mellett tagja Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország. Ezen országok a Krím orosz bekebelezése után döntöttek úgy, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést katonai, illetve biztonságpolitikai kérdésekben.