Június 15-én szombaton Svájc ellen játssza első csoportmérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott Kölnben a labdarúgó Európa-bajnokságon. A találkozóra több százezer magyar drukker szeretett volna belépőhöz jutni, de csak alig húszezren buzdíthatják a helyszínről Szoboszlai Dominikékat. Az európai szövetség (UEFA) a jegyet igénylők között sorsolással döntött arról, kik azok a szerencsések, akik ott lehetnek Kölnben, illetve a németek (június 19.) és a skótok (június 23.) elleni összecsapásokon Stuttgartban.
A jegy nélkül maradt drukkerek különböző Facebook-csoportokban próbálnak belépőhöz jutni, akadnak, akik az eredeti ár 5-10-szeresét is készek kifizetni a tikettekért. A hatalmas érdeklődést igyekeznek kihasználni a csalók is. A közösségi oldalakon számtalan történet olvasható arról, hogyan verték át a drukkereket. A leggyakrabban előleget kért az állítólagos jegytulajdonos, majd miután megkapta a várt összeget, egyszerűen eltűnt. Nem reagált a megkeresésekre, végső esetben pedig letiltotta a pénze után elkeseredetten futó szurkolót. A becsapott drukkereknek sajnos nincs sok lehetőségük arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket.
Az UEFA a jegyértékesítő felületén többször felhívja a figyelmet arra,
hogy kizárólag azok a belépők garantálják a bejutást a stadionokba, amiket a futballszervezet küldött el a szerencsés jegytulajdonosoknak.
A Magyar Labdarúgó-szövetséghez (MLSZ) hiába fordulnának a becsapott szurkolók, mivel az Eb szervezője az UEFA, a jelentkezők regisztrálását, a jegyek sorsolását, a jegytulajdonosok értesítését is az európai szövetség koordinálta. Az MLSZ-nek annyi szerepe volt az értékesítésben, hogy továbbította az UEFA információit a szurkolókhoz, ezért a magyar szövetségnek sem felelőssége, sem lehetősége nincs segíteni a bajba jutottakon.
„Óriási kockázatot vállalt, aki nem a hivatalos felületen vásárolt jegyet
– mondta a Népszavának dr. Kondacs Barnabás ügyvéd, aki segített megvilágítani a jogi hátteret. – A jegyeket jelentős felárral értékesíteni nem tisztességes, de ez önmagában nem bűncselekmény. Mindenki annyiért kínálhat belépőt, amennyiért akar, ha az eladó jelzi, hogy mennyit kér a jegyért és a vevő ezt elfogadja, akkor született a felek között egy közös megállapodás, ebbe nem lehet belekötni.”
Az ügyvéd hozzátette: jogsértés akkor történik, ha a vevő kifizeti a belépők árát, de nem kapja meg azokat. Ebben az esetben az értékhatár határozza meg, hogy bűncselekményről vagy szabálysértésről van-e szó:
ha a jegyvásárló kára nem haladja meg az 50 ezer forintot, akkor tulajdon elleni szabálysértés történt, a csalást elkövető személyt szabálysértési eljárásban kell felelősségre vonni.
Ha az eljárás során megállapítják a csalást elkövető személy felelősségét, akkor az okozott kár megtérítésére kötelezheti a szabálysértési hatóság vagy a szabálysértési bíróság, de fontos, hogy a kár megtérítését a sértettnek kérnie kell az eljárás során. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett az okozott kár összegében, megtérítésének módjában nem állapodik meg, illetve a kár összege vitatott, a bíróság a kárigény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja. Viszont, ha az eljárás alá vont személy nem fizeti meg a sértett kárát, abban az esetben akár elzárással is büntethető az elkövető.
Bűncselekmény,
ha a csalással okozott kár az 50 ezer forintot meghaladja, de az is bűncselekmény, amennyiben a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalásokat üzletszerűen követik el.
Bűncselekmény elkövetése esetén büntetőeljárás indul, az elkövetőt akár szabadságvesztés büntetéssel is sújthatja a bíróság az ítéletében. Az eljárás során bizonyítékként elég bemutatni a felek közötti sms- vagy üzenetváltást a messengeren, a nyomozó hatóság az IP cím alapján könnyedén beazonosíthatja az elkövetőket. Ha csak telefonon beszéltek a felek, úgy már nehezebb a bizonyítás.
Érdekes kérdés, mi történik akkor, ha valaki a helyszínen szembesül azzal, hogy hamis jegyet kapott, amivel nem engedik be a stadionba, de kiutazott a meccs miatt Németországba? Kifizettetik-e a csalóval ilyenkor az úti- és szállásköltséget is, ami akár lehet drágább is a belépőnél?
„Van lehetőség a felmerült károk megtérítésének követelésére is a csalóval szemben. Ilyen esetben célszerű polgári bíróság előtt kártérítési pert indítani, ahol a felmerült úti-és szállásköltséget lehet érvényesíteni.
Fontos, hogy a károsult őrizze meg az úti-és szállásköltség számláit, mert a felmerült károkat dokumentumokkal, vagy tanúkkal kell tudni bizonyítania a bíróság előtt.”