Magyarország;Szlovákia;nagykövetség;Szarajevó;srebrenicai népirtás;

Emlékeztetőül a szarajevói magyar és szlovák nagykövetség kerítésére fújták a srebrenicai népirtás áldozatainak a számát

Magyarország nemrég az ENSZ-ben nemmel szavazott arra, hogy július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítsák. Szlovákia tartózkodott.

Péntekre hajnalban ismeretlenek összefirkálták Magyarország és Szlovákia szarajevói nagykövetségének a kerítését. Mindkettőre a srebrenicai népirtás áldozatainak számát rajzolták fel - közölte a Klix bosznia-hercegovinai hírportál.

A külképviseletek kerítésére a 8372-es számot írták fel, ez azoknak a bosnyák férfiaknak és fiúknak száma, akiket 1995 júliusában Srebrenicából elhurcoltak és kivégeztek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók szemhunyása mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni. 

Azt, ami 1995-ben Srebrenicában történt, két ENSZ-bíróság, 2004-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), 2007-ben pedig a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nyilvánította népirtásnak.

A nagykövetségek épületeit nyilvánvalóan azért firkálták össze, mert Szlovákia tartózkodott, Magyarország pedig nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Az ENSZ Közgyűlése 84-19 arányban, 68 tartózkodó szavazat mellett fogadta el május 23-án a határozatjavaslatot.