A Penguin Random House kiadásában 2022-ben jelent meg a Banned Books (magyarul Betiltott könyvek), egy sokszínű gyűjtemény, mely több, mint 100 irodalmi alkotás korlátozásának történetét mutatja be, részletesen, esztétikus illusztrációkkal.
A könyvek körüli hangulatkeltés már egy ideje a magyar mindennapok része, de nem kell kivételezettnek éreznünk magunkat, a világ számos pontján fenyegeti a könyvállományokat a szűklátókörűség.
Ahogy az a Betiltott könyvek előszavában is szerepel: „A cenzúra nem egyenlő azzal, hogy egy hatóság megtiltja a könyv megjelenését. Sokkal egyszerűbb megnehezíteni a könyvhöz való hozzáférést, például úgy, hogy nem teszik elérhetővé az iskolákban és a könyvtárakban. Hasonlóképpen alattomos műfaj az öncenzúra. Ebben az esetben a szerző vagy kiadó maga áll el a problémásnak vélt könyv megjelentetésétől.” Sokféle módszer ismerhető meg a kötetből: a szövegmódosítás, az átsorolás, a konkrét bírsággal egybekötött tiltás és a jóöreg fóliázás. A Betiltott könyvek nagy klasszikusok kálváriáját és extrém helyzeteket mutat be, leginkább az amerikai, a brit, a szovjet és a kínai könyvkultúrát veszi górcső alá, de akadnak példák Európából is (sajnos Janne Teller Semmijének története, melyet betiltottak, majd kötelező olvasmánnyá tettek, pont kimarad a felsorolásból).
A kötet kronologikus felépítésű: 1900 előtti, XIX. századi, két világháború közötti, a háború utáni, a XX. század második felében és a XXI. században korlátozott könyvekre osztja a gyűjteményt. Bár nincs kimondva, ezek az időhatárok valamiféle korszellemhez igazodnak, hiszen a tiltás mindig valami uralkodó ideológia, közízlés nyomán alakul ki. A Dekameront többször érte attak, szinte mindig egyházi részről. Először a hírhedt domonkos rendi szerzetes, Savonarola vetette a novellafüzér példányait a „hiúságok máglyájára” 1497-ben. A prédikátor sajnálatos módon eredményes munkájának köszönhetjük, hogy Botticelli életművének jelentős része ma nem ismerhető, a festő állítólag az ő hatására vetette erre a máglyára alkotásait. Visszatérve a Dekameronhoz, bár a mű túlélte a Savonarola-időszakot (részben a verbális kultúra és az emlékezet miatt), felkerült a katolikus egyház 1559-es tiltólistájára, az Index librorum prohibitorumra, mert egyházi személyeket ábrázol intim helyzetben. 1564-ben teljesen betiltották, de akadt még jó pár példány közkézen, és mivel olyan ismertek voltak Boccaccio történetei, XIII. Gergely pápa egy szerkesztett verziót adatott ki 1573-ban. A mű „erkölcstelenségei” a XIX. század Amerikájának is fejtörést okoztak, több közkönyvtárból kitiltották a Dekameront.
Végül 1894-ben a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a Dekameronhoz hasonló klasszikusok nem nevezhetők obszcénnak, nem korlátozhatók emiatt.
Boccaccio többszáz éves művét sok támadás érte, ezen a téren talán a leggazdagabb történettel bír, de akad még több cifra sztori a kötetben. Például sokatmondó, hogy disztópiákat, Orwell 1984-ét vagy A szép új világot is korlátozták. Előbbit a szovjet diktatúra országaiban tiltották be, de furamód a floridai Jackson megyében is nemkívánatossá vált, ugyanis kommunista propagandaként értelmezték. Orwell műve akkora mumus a diktatúrák számára, hogy Kínában 2018-ban az internetes keresőkbe nem lehetett begépelni az 1-es, a 9-es, a 8-as és a 4-es számokat ebben a sorrendben. Ám talán a legabszurdabb Ray Bradbury Fahrenheit 451-jének cenzúrája, mely épp a könyvek elégetésének, a kultúra felszámolásának sötét víziójáról szóló remekmű.
A klasszikusok mellett a népszerű műveket, szerzőket is eléri a cenzúra, a Harry Potter-sorozat a keresztényi szemléletet sértette például Amerikában, az Egyesült Arab Emírségekben pedig okkult témái miatt tiltották be. A szolgálólány meséjének korlátozásairól sokat hallhatott a magyar olvasó is, ikonikus pillanat volt, amikor 2022-ben a Penguin Random House limitált példányszámban tűzálló kiadást készített Margaret Atwood művéből. Sokan nem tudják, de Paulo Coelho bestsellerszerző munkáit Iránban 12 éve lehetetlen beszerezni.
Van, amikor a szerző életét is gyökeresen megváltoztatja a tiltás. Az előszó említi, majd később kifejtetten szerepel Salman Rushdie esete, akinek a fejére halálos ítéletet mondott ki Ruholláh Homeini iráni ajatollah még 1989-ben a szerző Sátáni versek című könyve miatt. A Betiltott könyvek megjelenésekor még nem tudhatták a kötet összeállítói, mennyire aktuális lesz mindez, 2022. augusztus 12-én ugyanis egy iszlám fundamentalista megtámadta és késsel életveszélyesen megsebesítette a szerzőt, aki bár túlélte az incidenst, fél szemére megvakult és egyik karja lebénult. Salman Rushdie azóta megírta a támadás történetét idén megjelent, Kés című művében, remélhetőleg azt nem tiltják be sehol.
Tanulságos kötet a Betiltott könyvek és még a magyar vonatkozásokat se kell nélkülöznünk, zárszóként szerepel Danyi Gábor A revíziótól a fóliázásig – Kis magyar cenzúratörténet című írása, mely a hazai viszonyokat mutatja be.