A pedagógushiány az oktatás összes területét érinti az óvodától az iskolákon át a gyógypedagógiáig, a béremelés bár fontos előrelépés, nem képes megoldani ezt a problémát – derült ki a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanév végi sajtótájékoztatóján, ahol különböző intézményekből érkezett szakemberek mondták el, mik náluk a legjelentősebb problémák.
Vékony Tamásné, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának vezetője arról beszélt, hogy a 2023 nyarán bevezetett státusztörvény az óvodákban is sok bonyodalmat okozott. Az óvodák 90 százalékát az önkormányzatok tartják fenn, amelyek megküzdöttek azzal, hogy milyen szempontok szerint osszák el a béremelést a dolgozók között, és sok helyen a mai napig nem tisztázott a helyzet. Egyes fenntartók csak a minimálisan kötelező százalékokat emelték a béreken, de vannak olyanok is, amelyek megadták az ígért 32,2 százalékot. Az érdekvédő ugyanakkor fájdalmasnak nevezte, hogy a pedagógiai asszisztensek és dajkák kimaradtak a béremelésből. Emellett azt is kiemelte: hosszú távon nem motiváló ez a béremelés.
Egy pályakezdő gyakornok
bruttó 528 ezer forintot keres jelenleg, míg egy a 20-25 éve a pályán lévő pedagógus bére 555 ezer forint, vagyis gyakorlatilag alig lehet előrelépni a bértáblán.
„Nagyon fontos volt a béremelés, de egy csomó minden más fejlesztést is szerettünk volna elérni a sztrájkkal, tiltakozásokkal” – tette hozzá Vékony Tamásné, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy szinte semmit nem tudni arról, hogy az óvodapedagógusokat milyen szempontok szerint fogják értékelni a hamarosan elinduló teljesítményértékelési rendszerben. A PSZ számításai szerint
az óvodákból összesen 4500 óvodapedagógus hiányzik.
Mint arra Bedő Katalin, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára felhívta a figyelmet, a tanárhiány sok helyen strukturális, vagyis bizonyos tantárgyak esetében nem találnak tanárt, más szakokon viszont előfordul, hogy egy pedagógus alig tudja összeszedni a kötelező óraszámot, így például kémia szakosként napközit tart általános iskolásoknak, miközben a szomszéd faluban vagy városban nincsen aki tanítson.
„Van olyan szakképzőhely, ahol összevonva 60 gyereknek tartanak matematikaórát délután 3-tól, mert egy darab óraadót sikerült egy szomszéd középiskolából szerezni, aki hajlandó ilyen körülmények között, plusz pénzért órát tartani”
– mondta a pedagógus, aki egyre több elképesztő történetet hall a kollégáitól, amelyekben az a közös, hogy a gyerekek nem kapják meg a megfelelő képzést. De egyre több olyan tanárról hall, akik szakképzési centrumokban
villanyszerelőnek, kőművesnek, hidegburkolónak, varrónőnek tanulnak, egyrészt a havi 20-30 ezer forintos ösztöndíjért, ami kiegészíti a fizetésüket,
másrészt mert az így megszerzett szakma is plusz jövedelmet biztosíthat a tanítás mellett.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke az oktatás két leginkább „katasztrófa sújtotta területének” a gyógypedagógiát és a gyermekvédelmet nevezte. Németh Erika utazó gyógypedagógus szerint a speciális nevelési igényű gyerekek helyzete nagyon nehéz a magyar oktatási rendszerben, már a megfelelő intézmény kiválasztása is nagy kihívást jelenthet a szülőknek. A munkát a fentebb említett problémák mellett más tényezők is nehezítik.
„A sajátos nevelési igényű gyerekeknek speciális eszközökre, tankönyvekre, módszerekre, feladatokra van szükségük. Ebből a kínálat nagyon szegényes, ezért a kollégáimnak a kreativitásukra kell hagyatkozni a legtöbb esetben”
– mondta a gyógypedagógus.
Pataki Zsolt, a PSZ gyermekvédelmi tagozatának vezetője, aki 26 éve dolgozik a Debreceni Javítóintézetben, azt mondta, míg a pályája elején ez ritkaságnak számított, most a javítóintézet 40-50 százalékban a gyermekvédelmi szakellátásból érkező gyerekekkel töltődik fel, akiknek jelentős része küzd drogproblémákkal.
„Fura módon a javítóintézet az a gyermekvédelmi intézmény, ahol valójában lehet foglalkozni ezekkel a gyerekekkel, mert nem tudják magukat kivonni, mint más intézmények esetében. Innen nem tud elszökni.
Ezek a gyerekek, akik végigbolyongták az egész életüket a gyermekvédelem különböző pontjaiban, a javítóintézetben kapják meg azt az odafigyelést, azt a fejlesztést, ami egyébként egész életükben alkotmányba foglalt joguk volt” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint a 1997-es gyermekvédelmi törvény egy jól használható gyermekközpontú jogszabály, amit azonban nem tudnak működtetni, a fő gond a forrás- és szakemberhiány.
Első fokon a tankerület nyert a karinthys tanárok ellenA státusztörvény miatt pedagógusok százai eshettek el a jubileumi jutalmuktólBetört a mesterséges intelligencia az iskolákba
A tanárok 40 százaléka, a diákok harmada rendszeresen használja a mesterséges intelligenciát (MI) legalább hetente egyszer, többnyire oktatással, tanulással összefüggő feladatok elvégzésére. – derült ki OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research kutatócég által végzett országos reprezentatív felmérésből.
Az MI használatát és megítélést vizsgáló felmérésben 800 fiatal (16-24 éves) és 100 pedagógus vett részt. A 16-24 évesek 60 százaléka szerint az MI használata nélkülözhetetlen alapkészséggé válik idővel. A pedagógusok 70, a diákok 60 százaléka készül arra, hogy gyakrabban és kiterjedtebben fogja használni a technológiát. Sőt, a fiatalok 35 százaléka szerint az MI a jövőben kiválthatja a tanárokat. Az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője, Csejtei Ildikó óvatosabb: „Noha az MI megkönnyíthet bizonyos tanári részfeladatokat, és csökkentheti az adminisztratív terheket, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van a tanárok és a diákok közötti interakcióra. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá, kreatívabbá teszi ezt a folyamatot, de nem helyettesíti a tanári jelenlétet.”
A kutatás rámutatott arra is, hogy az MI-használatra a társadalmi státusz jelentős befolyással bírhat. A felhasználók nagy része magasabb jövedelmű, nagyvárosi, középiskolás vagy egyetemista fiatal. Míg az a 10 százalék, aki nem hallott az MI-ről, jellemzően vidéki, alacsony iskolai végzettségű, csekély jövedelmű, vagy inaktív.
Tízből kilenc pedagógus szerint az MI már két-három éven belül átalakítja az oktatást. A változásra számítók 80 százaléka úgy véli, hogy ez a folyamat pozitív lesz. Ezzel együtt sokan látnak veszélyt a technológiában, főként a megbízhatóságát, a munkaerőpiacra gyakorolt hatását, a jogi és etikai rizikóit említették a megkérdezettek. A pedagógusok az elsődleges kockázatait abban látják, hogy „MI csökkenti az emberekben az önálló gondolkodás képességét”. - FRANK ZSÓFIA