Vlagyimir Putyin: Oroszország fontolóra vette, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját

A nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének küszöbét, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján, ahol közölte: „Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját”. Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.

Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította. Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése, új szerződése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Putyin ugyanis azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul "nagy hibát követne el", ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.

Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai ellen követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót”. Szerinte azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe. Kijelentette, hogy az orosz fegyveres erőknek nem célja Harkiv megközelítése, majd hozzátette, hogy az ukrán hadsereg számára sokba kerülnek azok a kísérletek, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.

– Tudjuk, hogy főleg az amerikaiak és az európaiak taszítják az ukránokat abba az irányba, hogy mindenáron  szorítsák vissza alegységeinket az államhatár vonaláig, és ezt 2024-ben a várható NATO-csúccsal, majd az Egyesült Államokban tartandó választásokkal kapcsolatban nagy sikerként tervezik tálalni. A tárgyalásokat a csapataink kivonásához kötik, ami a kijevi rezsim álma, ezért minden jel szerint ezek sohasem fognak megtörténni, mert a kijevi rezsim nem akarja feladni a hatalmat, és nem akar rendes választásokat tartani, az ukrán alkotmánynak megfelelően. Tehát örökké késleltetni fogják a tűzszünetet, és abban érdekeltek, hogy csapataink ezeken a területeken maradjanak, mert nem érdekeltek a választások megtartásában – tette hozzá Putyin, aki szerint „a Nyugat a jövő év első felében le fogja cserélni a lejárt mandátumú Volodimir Zelenszkijt, miután a népszerűtlen döntéseket ráaggatja”.

Vlagyimir Putyin szerint a Nyugat nem mond le arról a tervéről, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra, s ezzel kapcsolatban baljóslatú kérdéseket vetett fel: „Oroszország számára ez az államisága végét jelenti (...) Ez az orosz állam ezeréves történetének végét jelenti. Azt hiszem, ez mindenki számára világos. És akkor felmerül a kérdés: miért kellene félnünk? Nem jobb, ha elmegyünk a végéig? Ez elemi formai logika”.