Nagy Márton tárcája szerint nem is Magyarország az EU legszegényebb országa, kár, hogy minden statisztika szerint az

Mint lapunk is megírta, az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss statisztikája, miszerint Magyarországon az egy főre eső fogyasztás az uniós átlagnak csak 70 százalékát éri el, ezzel Bulgária is lehagyott minket. Ezért a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy közleménnyel próbálja cáfolni a számokat. „Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság” - közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint „közgazdaságtani egyszeregy” az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni „rosszindulatú csúsztatás”. Nagy Márton tárcája szerint a „tények” ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája „a korábbi magas szintről még tovább növekedett” és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami a minisztérium állítása szerint az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen szerintük a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják. Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot.

Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik - állította hivatkozás nélkül Nagy Márton minisztériuma, hozzátéve, e tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint Szlovákia, Románia vagy Lengyelország. A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában. A megtakarítások alapja pedig a „folyamatosan emelkedő bérszínvonal” és a növekvő foglalkoztatottság. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban - sorolta a falrengető sikereket a minisztérium.

A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert - folytatja a párhuzamos valóság ismertetését a tárca -, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a „dollárbaloldal” idején volt. Ennél is nagyobb növekedést ért el a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, amelyek 2010-hez képest már több mint 3,6-szorosukra emelkedtek. Ez a növekedési ütem pedig az uniós élmezőnybe tartozik. Azaz többen és többet is keresnek Magyarországon, a fizetések pedig egyre többet is érnek - közölte a tárca, miközben a sikeráradat közepette még mindig nem sikerült hitelt érdemlő cáfoltatot adnia az Eurostat lesújtó adatára. Úgy folytatta viszont, hogy az elmúlt évtizedben a reálbérek „folyamatosan emelkedtek”, majd az állítás valótlanságát rögtön el is ismerve hozzáteszi, hogy „amely emelkedést a háború csak átmenetileg akasztott meg”, hiszen a kormány „letörte az inflációt” (amely toronymagasan a legmagasabb volt az EU-ban - a szerk.), így szeptembertől újra folytatódik a fizetések vásárlóerejének „korábbi években megszokott növekedése”.

Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp „végső soron jelentősen csökkent a szegénység”, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami „korszakos eredményt” jelent. Mindemellett biztató, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához - zárul a történelmi égést oldani célzó sikerjelentés.