Zacher Gábor;magyar labdarúgó-válogatott;futball-Eb 2024;Varga Barnabás;

Zacher Gábor: Óriásit hibázott az orvosi személyzet Varga Barnabás sérülésekor

A mentőorvosként futballmérkőzéseken is dolgozó toxikológus orvos szerint ilyen súlyos esetekben az orvosnak akkor is be kell rohannia a játékoshoz a pályára, ha a bíró nem állítja meg a játékot.

Nagy megütközést keltett a tegnapi magyar-skót Európa-bajnoki futball mérkőzésen, hogy az orvosok látszólag sokáig tétováztak, bemenjenek-e a skót kapus, Angus Gunn-nal történt ütközését követően eszméletlenül a földön fekvő Varga Barnabáshoz a pályára, és a magyar válogatott csapatkapitányának, Szoboszlai Dominiknak kellett kirohannia behúzni a hordágyat.

Az rtl.hu a mentőorvosként focimeccseken is dolgozó Zacher Gábort kérdezte meg, mi a véleménye az esetről. „Ültem a tévé előtt, és azt mondtam, hogy ilyen csak a mesében van. Van egy német egészségügyi ellátórendszer, amiről azt mondják, hogy a világon az egyik legjobb. Ráadásul az akut, a sürgősségi ellátásuk is fantasztikus. És akkor ilyen hibát követnek el?” – tette fel a kérdést a toxikológus orvos.

„Ugye vannak szabályok, hogy a kispadnál lévő pitdoktor, a hordágycsapat – mi így hívjuk őket – hogyan és mikor mozoghat. Összefut két játékos, megrúgják egymást, feltételezzünk mondjuk egy bokatörést. Ez nem egy életveszélyes állapot. Ilyenkor bemegy a csapatorvos, a gyúró, megnézik, és utána jeleznek nekünk: a két karjukat keresztbe teszik a fejük fölött, és akkor mi megyünk. Mert ilyenkor miről van szó? A játékost rá kell tenni a lapáthordágyra, ki kell hozni, elvinni az ambulanciára, és utána mehet tovább a mérkőzés” – magyarázta Zacher Gábor. Leszögezte, az viszont, ami Varga Barnabással történt, vagy ami például a dán Christian Eriksennel történt három évvel ezelőtt az Európa-bajnokságon, az egészen más eset.

„Amikor összeesik valaki, akkor függetlenül attól, hogy a játékvezető megállítja-e a játékot, a pitdoktornak kutya kötelessége elindulnia. Mert itt a focista életéről van szó. És lehet, hogy ilyenkor negyven métert is kell rohanni, hogy odaérjünk a játékoshoz. Ezzel párhuzamosan elindul a hordágycsapat, visznek magukkal szinte mindent, amit mi egy lakásra felvinnénk a rohamkocsiból. És ilyenkor nem számít, hogy éppen zajlik a játék. Ott vagyunk a beteg mellett, elkezdjük a munkát. Ilyenkor mi orvosok vagyunk, és tökmindegy, hogy ez épp egy stadion, százezer nézővel”

- fejtette ki a szakember, azt állítva, óriásit hibázott az orvosi személyzet.

Az rtl.hu felvetette kérdésként azt is, miért kerülhetett elő a defibrillátor az ütközés után, ami sokakban rémületet keltett, ugyanis a hirtelen szívleálláskor – amilyen Chtistian erisennel is történt – használják . Zacher Gábor erről azt mondta: „Ilyenkor amit bevisznek, az nem egy egyszerű félautomata defibrillátor, ami az utcán, bevásárlóközpontban van. Ez sokkal összetettebb eszköz, rengeteg paramétert tud rögzíteni, például a véroxigén tartalmát. Ha föltesszük a kis tappancsokat, rögzíteni tudja az EKG-t, vérnyomást tud mérni. Ilyenkor legalább húszkilós hátizsák, tizenöt kilós defibrillátor és a legalább tizenöt kilós orvosi táska van velünk. És a hordozható hordágy, a nyakrögzítő. A felszerelésünk mindent egybevetve nagyjából hetven-nyolcvan kiló. És így kell futva megtennünk a távolságot. Aki ezt nem bírja, ne csinálja!”