tiltakozás;flashmob;HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat;Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete;

TDDSZ: flashmob a magasabb fizetésekért

Ma sem állt szóba a dolgozók képviselőivel a Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN vezetése, amely nem vett tudomást a szakszervezet demonstrációjáról.

Mintegy hatvan tudományos dolgozó állt némán sorfalat szerda reggel a Humán Tudományok Kutatóházának aulájában, hogy transzparenseikkel üdvözöljék a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai workshopjára érkező vezetőket. „A nettó 246 ezer forint fizetés jelenti a legnagyobb problémát 10 évvel a PhD után”, „Havi albi: 220 ezer, havi fizu: 217 ezer” – állt többek között a táblákon.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) által szervezett flashmob láthatóan nem zavarta meg az eseményre érkezőket, a többség egyszerűen nem vett tudomást róla, a workshopra készülődők egy emelettel feljebbről néztek le a demonstrálókra, és csak néhányan voltak, akik a regisztrációhoz igyekezve odaléptek hozzájuk néhány szó erejéig. Nem állt szóba velük Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, és Jakab Roland vezérigazgató sem, pedig mindketten részt vettek az eseményen.

A korábban az MTA alá tartozó, most az állami kutatóhálózatban dolgozók képviselői béremelést követelnek, mivel utoljára 2021-ben az akadémiától történt elszakításuk után kaptak 15-30 százalék közötti korrekciót, ami azóta teljesen elértéktelenedett. Úgy számolnak, a felsőoktatási dolgozók követeléséhez hasonlóan számukra is azonnali 50 százalékos emelés jelenthetne megoldást. Az átalakítástól fogva a mintegy ötezer dolgozó – a kutatók mellett az adminisztratív munkatársak – nem számít közalkalmazottnak, a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerültek, és nem tartoznak egyetlen minisztérium alá sem, így csak a HUN-REN-nél tudnak lobbizni a magasabb fizetésért. A kutatóhálózat vezetése viszont nem reagált arra az 1500 dolgozó által aláírt nyílt levélre sem, amelyben tárgyalást kezdeményeztek Gulyás Balázzsal az elégtelen bérhelyzet és munkakörülményeik miatt. Amikor a szakszervezet április végén a  HUN-REN Központ épülete elé szervezett demonstrációt, a biztonságiak egyszerűen lezárták az épületet.

„Minden stratégiai tervezés, ami a kutatóhálózat jövőjéről szól, szemfényvesztés anélkül, hogy a bérekről beszélnénk. A nulladik lépés lenne a bérek jelentős megemelése. Ehelyett a HUN-REN központ két projektet indított a tavalyi és az idei évben. Az egyik egy nemzetközi tanácsadó testület által történő átvilágítása, értékelése a hálózat kutatóközpontjainak, a másik pedig a stratégiai workshopok, aminek a negyedik alkalmán vagyunk itt” – mondta az épület előtt Gerő Márton a TDDSZ elnökségi tagja, miután a szakszervezet képviselőit nem engedték be a zártkörű eseményre. Mint arra felhívta a figyelmet: az elmúlt 10-12 évben többször is átszervezték a hálózatot, és volt átvilágítás akkor is, amikor elszakították a kutatóhálózatot az MTA-tól. Tavaly a már Gulyás Balázs által vezetett központ 5-12 százalékkal csökkentette a kutatóközpontok költségvetését, aminek következtében sokak álláshelye veszélybe került. „Csak az átnevezésre elköltöttek 17 millió forintot, a stratégiai workshopokra eddig 87 millió forintot költöttek, az átvilágítás pedig 135 millió forintba került” – tette hozzá Gerő Márton, aki szerint keveset tudni arról, hogy valójában mit csinál a központ az ilyen események szervezésén túl, de az biztos, hogy működésük 2023 elejétől 2024 májusáig 2,9 milliárd forintot emésztett fel. Mint arra Bakó Imre, a TDDSZ elnöke rámutatott: ez egy nagyobb kutatóközpont éves költségvetésének felel meg, de korábban az MTA ennek töredékéből oldotta meg a feladatot.

Bár nehezen jutnak konkrét adatokhoz, a szakszervezeti képviselők szerint egy humán kutatóintézetben egy tudományos segédmunkatárs alapbére bruttó 320-330 ezer forint között van. Egy tudományos munkatárs 350 ezer forint bruttó bért kap, amelyre ugyan rájönnek még bizonyos kiegészítések, de azok bármikor elvehetők, és bruttó 450 ezer forintnál ezekkel együtt sem keresnek többet. „Hogy az-e a szándék, hogy itt valami teljesen új struktúrát hozzanak létre, vagy az a szándék, hogy egyszerűen elsorvasszanak egy olyan szférát, aminek lényegében a kritikus gondolkodás fenntartása a célja, ez nem világos. Elképzelhető, hogy a döntéshozók se tudják, hogy pontosan mit akarnak. Azt tudjuk, hogy ez a helyzet fenntarthatatlan” – mondta Gerő Márton kiemelve, hogy a régió országainak nagy része mostanra ezen a területen is elhúzott mellettünk.