A Pécsi Törvényszék bűnösnek találta Heindl Pétert rongálásban, s ezért szerdai ítéletében megrovásban részesítette. Előzőleg a Pécsi Járásbíróság egy évre próbára bocsátotta a pécsi jogászt, ám ő fellebbezett a végzés ellen, így került az ügy a törvényszékre.
Korábban megírtuk, hogy Heindlt azért vádolták meg, mert 2022 első hónapjaiban a kormány ellenzéki pártokat lejárató óriásplakátjait átfestette. Így például arra az lmbtq-ellenes plakátra, amin az állt, hogy „Védjük meg a gyerekeket!” hozzáírta, hogy: az „oroszoktól”, „Putyintól”, „Kaletától”.
A hirdetményekre ráragasztott egy géppel írt papírt, s az azon olvasható szöveg azt állította, hogy a kormány ezekkel a plakátokkal jogsértést követ el, mivel beleavatkozik a választási harcba, holott ezt nem tehetné. Heindl arra építette ezt a jogértelmezését, hogy a választási törvény kimondja: az államnak semlegesnek kell maradni a pártok harcában. Előbbit egy Alkotmánybírósági állásfoglalás is megerősítette, s az unió konvenciói is ezt várják el a közösség valamennyi kormányától.
Ha ugyanis az állam a kormánypárt oldalán harcba száll a választáson, akkor a támogatott párt túlhatalomhoz jut, s ez sérti a demokratikus szabályokat.
Heindl Péter 2021-ben jogi eszközökkel akarta elérni, hogy az Orbán-kormány ne tehessen ki a választást befolyásoló politikai hirdetményeket. Ezért bejelentést küldött a Nemzeti Választási Bizottsághoz, az ügyészséghez, a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz, ám valamennyi jogi fórum – bár nem cáfolta meg jogértelmezését - elutasította beadványát. Ezt látva döntött úgy, hogy „kijavítja” a kormány plakátjait, hogy ezzel felhívja a figyelmet a kormány jogsértő magatartására. A plakátok átfestését sosem tagadta, nem menekült el a helyszínről, sőt, volt, hogy ő jelentette fel önmagát.
Egy pécsi férfi egyedül harcol a hazug kormányzati plakátok ellen, az ellenzék nem siet segíteniAz ügyészség azzal vádolta meg Heindlt, hogy négy baranyai településen 21 óriásplakátot rongált meg (saját bevallása alapján ennek a sokszorosát festette át, ám a vádhatóság ennyi esetet látott bizonyíthatónak). Heindl a perben mindig elmondta, hogy nem ő, hanem a kormány követett el a törvénysértést, s neki jogászként kötelessége fellépni ez ellen. Amiképp szerinte a bíróságnak is az lenne. Heindl hangsúlyozta:
ő a tetteivel egy súlyos, az ország sorsát befolyásoló jogsértésre hívta fel a figyelmet, így cselekedetének nincs társadalmi veszélyessége, s ha utóbbi hiányzik, akkor nem is történhetett bűncselekmény.
A bíróság – úgy első- mint másodfokon – másképp foglalt állást, s mindkétszer rongálásban marasztalták el. A szerdai tárgyaláson Heindl Péter – az utolsó szó jogán – az unió parlamentjének háromnegyedes többséggel elfogadott 2022-es állásfoglalását idézte. Abban az áll, hogy Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság összeomlott, és az „ország a választásos önkényuralom hibrid rendszerévé vált”. Megállapították,
hogy a „széles körű kormányzati reklámkampányok és a közmédiában megjelenő elfogult híradások kiterjedt kampányplatformot biztosítottak a hatalmon lévő párt számára” s mindet meggátolta azt, hogy a választók megalapozott döntést hozhassanak a 2022 áprilisi voksoláson.
A bíróságra nem hatott ez az idézet. Másodfokon is bűnösnek találták Heindl Pétert, noha immár a lehető legenyhébb retorziót rótták ki rá. A másodfokú tanács nem foglalkozott azzal, hogy a kormány követett-e el jogsértést, mondván, az ő dolguk a jogalkalmazás, s itt az alapján kell ítéletet hozniuk, hogy Heindl elkövette-e a rongálást vagy sem. S azt elkövette.
Heindl bejelentette,
hogy fellebbez az ítélet ellen, el akarja érni, hogy a táblabíróság bűncselekmény hiányában mentse majd fel őt.
A büntetlen előéletű, 64 éves jogász egyébként az eljárás során kénytelen volt megválni állásától. Évtizedekig egy civil szervezetnél dolgozott, ám a Belügyminisztérium illetékesei a szervezet és Heindl értésére adták, hogy az állami közvetítéssel odaítélt uniós támogatások esetleg elmaradhatnak, ha a szervezet alkalmazottjai nyíltan kritizálják a kormányt. A jogász erről értesülve inkább felmondott, hogy ne hozzon bajt munkaadójára, s azóta - korábbi fizetése feléért, 250 ezer forintért - kántorként dolgozik.
Heindl ellen folyik egy másik per is, ott – a Pécsi Járásbíróságon tárgyalás nélkül - egyetlen plakát átfestéséért 130 ezer forint büntetést – vagy 100 nap elzárást - róttak ki rá. Heindl tárgyalást kért és kapott az ügyben. A mostani verdikt alapján várható, hogy abban a perben is elítélik. Heindl már jelezte, hogy ha így lesz, leüli a büntetést, a börtön vállalásával is a kormány jogsértő gyakorlatára akarja irányítani az figyelmet.
S amennyiben elbukja itthon a pereit, nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért.