Fülöp Attila a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács elnöki feladatait látja el. Ezt válaszolta lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium. A tárcát azt követően kerestük, hogy Fülöp Attila a közösségi oldalán adott hírt arról: átvette az elnökséget Frank Vandenbroucke belga miniszterelnök-helyettestől, szociális és egészségügyi minisztertől, és egyben közölte azt is – a magyar elnökség jelmondatát idézve –, hogy „Tegyük újra naggyá Európát!”
Szerettük volna megtudni, az államtitkárnak milyen konkrét tervei, céljai, kezdeményezései lesznek elnöksége idején, és várhatóan mely intézkedéseitől érezheti Magyarország és Európa, hogy újra naggyá lesz. A konkrét tervekre nem tért ki a minisztérium, pedig feladat van bőven az említett területeken. Nincs például felmérés arról, hány család ápol otthon halmozottan sérült hozzátartozót, és hol, az országnak mely részén lenne igény az ellátásukhoz szükséges támogatott lakhatás építésére. A Belügyminisztérium egy korábbi tájékoztatása szerint több, mint 4400 pszichiátriai beteget, fogyatékos személyt, szenvedélybeteget helyezett el az állam kisebb lakásokban, házakban. Ám a kifejezetten halmozottan sérült, állandó ápolást és gondozást, felügyeletet igénylő felnőtt elhelyezése nem megoldott. Ahogy a 24 órás gondoskodást igénylő autista spektrumzavarral élők számára sincs elég intézmény, szolgáltatás, a felnőtt gyerekeiket otthon ápoló szülők semmilyen segítséget sem kapnak. Elmondásuk szerint a nagy létszámú otthonokba is 8-10 év a bekerülési várólista.
Lapunk arról is beszámolt, súlyosan, halmozottan sérült, felnőtt gyerekeiket nevelő anyák korábban másodfokon pert nyertek a bíróságon a támogatott lakhatás ügyében, de az ítéletbe éppen a Belügyminisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem nyugodott bele, emiatt a Kúriára került az ügy. Ott pedig kimondták: az államnak törvényi szintű szabályozási kötelezettsége van, de csak a gazdasági teljesítőképesség határain belül. Kérdés, hogy az elnökség alatt ezen a területen lesz-e változás.
A területi egyenlőtlenség csökkentése is sürgető, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint 2022-ben több, mint 103 ezer, 0-18 éves gyerek nem fért hozzá helyben a háziorvosi ellátáshoz. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata szempontjából is romlott a helyzet, a gyerekvállalás továbbra is jelentős szegénységi kockázatnak számít, a szegény háztartások jövedelmük több mint felét költik élelmiszerre és lakhatásra, miközben a családi pótlék összege ma már csak egyetlen nagyobb bevásárlásra elég.
Fülöp Attila külön kiemelte, hogy „újra naggyá tesszük Európát!”