Próbálja elszigetelni Orbán Viktort az Európai Unió, a soros magyar elnökség indulása aligha lehetne rosszabb

A soros magyar EU-elnökség indulása aligha lehetne rosszabb. Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel fagyossá vált a viszony, Orbán Viktor az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozóján egyedüliként nemet mondott arra, hogy további öt évig a legbefolyásosabb uniós testület élén maradjon.

A keménykedésnek azonban ára van: von der Leyen, szakítva az uniós szokásjoggal, nem látogat el Budapestre egyeztetni a soros elnökkel, állítólag nem tudtak olyan időpontban megállapodni, ami mindenkinek megfelelt volna. A hivatalos indoklás szerint az újfent bizottsági elnöknek jelölt Ursula von der Leyennek a július 4-5. lett volna alkalmas a látogatásra, míg a magyar kormány július 11-én kívánta lebonyolítani az eseményt.

Orbán Viktornak továbbá – a tervezettekkel ellentétben – nem lesz lehetősége bemutatni a magyar elnökség programját az Európai Parlament július 16-i alapuló ülésén. A plenáris ülésszak második napján szólalt volna fel a magyar miniszterelnök, ám minden jel szerint a program napirendjébe nem fér bele a programbemutatás.

Balázs Péter volt külügyminiszter lapunknak megerősítette: az Európai  Bizottság tagjainak távolmaradása, valamint az, hogy Orbán nem mondhatja el beszédét az EP-ben, teljesen szokatlan az európai politikában. Ez arra is utal, hogy a következő fél évben az EU megpróbálja túlélni és részben elszigetelni Orbán Viktort.

Balázs Péter is úgy látja, hogy a magyar elnökség rossz politikai csillagzat alatt indul. Úgy véli, Orbán Viktor ugyan abból indulhatott ki, hogy az EP- és az önkormányzati választást gond nélkül megnyeri, s ezután az európai szélsőjobb tábor építkezésével foglalkozhat. Ehhez képest mindkét esetben  relatív vereséget szenvedett – mutatott rá a magyar diplomácia korábbi vezetője. Orbán nemzetközi pozícióit is rosszul mérte fel, nemhogy a szélsőjobb pártok egyesülése nem következik be, hanem éppen osztódást láthatunk közöttük, bár a német AfD köré csoportosuló frakció mégsem jön létre. Ettől függetlenül egyesülésről szó sincs, ami pedig a legfájdalmasabb a magyar miniszterelnök számára: sehová sem akarják befogadni. Visszautasították az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve nem próbálkozik a Marine Le Pen által fémjelzett Identitás és Demokráciához (ID) való csatlakozással, mert az még inkább elszigetelné nemzetközileg a magyar kormányt. Fontos továbbá, hogy mostanra értek meg az EU válaszintézkedései az Orbán-féle vétóstratégiával szemben. Látványosan mellőzték Magyarországot a külügyminiszterek ülésén az ukrajnai fegyverszállításról szóló döntésnél. Nem mellékes továbbá: hatalmas bírság sújtja a kormányt a menekültügyi előírások megsértése miatt.

Brüsszelben mindent elkövetnek azért, hogy Magyarország a következő fél évben minél kevesebb politikai kárt okozzon. A belga soros elnökség igyekezett minél több olyan témát feldolgozni, amelyeket Budapest fiókban „felejtene”. Ezek közé tartozott például – az ukránok támogatása mellett - a közelmúltban elfogadott központi törvény a természet helyreállításáról.

Balázs Péter szerint Magyarország nem akaszthatja meg az uniós döntéshozatalt, de hátráltathatja azt. A belga kormányfő személyes üzenetet is küldött Orbán Viktornak arra, hogy a soros elnökség nem egy hatalmi pozíció, csak levezető elnökség – emlékeztetett a volt külügyminiszter. Tehát szakminiszteri tanácskozásokat kell vezetni. Azért sem tud sok kárt okozni a magyar kormány, mert fontos uniós intézmények alakulnak újjá, az Európai Bizottság például csak novemberben. Ehhez jön a „második félévi effektus”, vagyis ez a félév szinte csak fele az elsőnek az aktív hónapokat figyelembe véve.

Daniel Freund, az Európai Parlament zöldpárti képviselője azonban semmit sem akar a véletlenre bízni. Aláírásokat gyűjtött azért, hogy még megakadályozza Magyarország soros elnökségét. „Egy másik európai parlamenti képviselővel együtt petíciót indítottam, hogy felhívjam a figyelmet a magyar elnökség veszélyeire. Ezt már több mint 20 ezren írták alá, és csütörtökön elküldtük Charles Michelnek, a Tanács elnökének. Ha megvan a politikai akarat, a tanácsi elnökséget még fel lehet függeszteni.” Sok esélyt azonban nem lát erre, árulta el lapunknak. „Az EU-csúcsnak már vége. Jelenleg nem számítok arra, hogy bármi is történne” – fejtette ki a Népszavának az EP-képviselő.

Christian Moos, a pártoktól független Europa-Union Deutschland főtitkára (EUD, az Európai Föderalisták Uniójának német tagozata) ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, veszélybe kerülhetett volna a magyar elnökség, ha Orbán Viktor február elején az Európai  Tanácsban megakadályozta volna az Ukrajnának szánt nagy összegű pénzügyi segélycsomagot. – Akkor meglátásom szerint a magyar tanácsi elnökség a bukás szélén állt – jelentette ki az EU-főtitkár. Hozzátette, „tudomásom szerint Magyarország támogatta az Oroszország elleni legutóbbi szankciós csomagot, ellentétben az exportiparát féltve őrző Németországgal, amely felhígította azt”. Rámutatott, ennek ellenére a magyar vétó továbbra is állandó problémát jelent Ukrajna általa feltétlenül szükségesnek tartott támogatásában.

Az a benyomásom, hogy az Európai Bizottság és Magyarország európai partnerei alkalmazkodtak a magyar tanácsi elnökséghez – tette hozzá lapunknak Christian Moos. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaként úgy véli, hogy a magyar kormánnyal való kapcsolatokat a diplomáciai minimumra kell korlátozni, és helyette a független civil társadalommal való kapcsolatokat kell erősíteni. – Nem szabad elfelejtenünk: Magyarország egy csodálatos ország, nagyszerű emberekkel. Magyarország az európai család része. Az egyetlen probléma az, hogy az Orbán-kormány Magyarországon évek óta folyamatosan megsérti az európai értékeket, aláássa a liberális demokráciát és a jogállamiságot.

 – fejtette ki a Népszavának.

Azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, okozhat-e károkat Magyarország ez idő alatt, Daniel Freund zöldpárti képviselő kifejtette, a tanácsi elnökségi tisztség nem csak reprezentatív jellegű. – Közösen határozzák meg az európai politika irányvonalait, a csúcstalálkozók napirendjét, folytatnak tárgyalásokat. Így biztosíthatják, hogy a következő hónapokban ne történjen előrelépés a számukra népszerűtlen ügyek tárgyalásában. Orbán elhalaszthatná a Putyin elleni fontos szankciókat. Megakadályozhatná azt is, hogy egységes európai választ adjanak Donald Trump esetleges őszi választási győzelmére – vélekedett a zöldpárti politikus.

Christian Moos válaszában kifejtette: azon a káron túl, amit az Orbán-kormány már eddig is okozott, nem. „A tanácsi elnökség elsősorban a tárgyalások moderálása miatt fontos. Ezekből azonban nem várható sok az év második felében, mert az európai törvényhozási gépezet csak később indul újra be." Hozzátette, „amúgy sem Európa szenvedte el a legnagyobb kárt. A magyarok szenvednek, ha az országuk elszigetelődik Európában” – vélekedik.

„Tényleg azt akarják az emberek, hogy egy új orosz birodalom szférájába kerüljenek? Elfelejtették 1956-ot? Orbán rezsimje nagyon szoros szálakkal kötődik Oroszországhoz. Úgy tűnik, bizonyos fokú egyetértés van bizonyos ideológiai kérdésekben. A kisebbségeket démonizálják, ami természetesen badarság. Ha a homoszexuálisok végre diszkrimináció nélkül és teljes egyenlőségben élhetnek, az nem lesz negatív hatással a családokra” – mutat rá.

Christian Moost leginkább az irredentizmus aggasztja, amelyet a Fidesz és a tőle még jobbra álló erők gyakorolnak. Úgy látja, Trianon traumája több mint 100 évvel később is érezteti hatását Magyarországon. – A jövőt csak az nyerheti meg, aki megérkezett a jelenbe. Európában nincs helye egy Nagy-Magyarországnak. Orbán a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket használja fel saját céljaira. Ez veszélyes játék – mutatott rá.