Kérdőív helyett inkább a per – Munkaügyi eljárások indulhatnak a gyermekvédelemben dolgozók átvilágítása miatt

Készek munkaügyi pert indítani, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulni a gyermekvédelemben dolgozók a pszichológiai alkalmassági és „kifogástalan életviteli” vizsgálatukat előíró, tegnap óta hatályos törvény miatt – tájékoztatta lapunkat a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Köves Ferenc elmondta: jogásznál tájékozódott a szervezet arról, milyen lehetősége van annak a kollégának, aki nem hajlandó megválaszolni a magánéletét firtató kérdéseket. A jogi tanácsadó ajánlása szerint akit akarata ellenére vizsgálatra köteleznek, az tagadja meg a nyilatkozat aláírását, és ha emiatt retorzió éri, ne mondjon fel, hanem indítson munkaügyi pert. Egy ilyen eljárásban ugyanis a munkáltatónak bizonyítania kell, miért tartja a munkakör betöltésére alkalmatlannak a dolgozót.

– Ez nehéz lesz – mondta Köves Ferenc, mert miközben ezen a vizsgálaton múlhat a beosztott további foglalkoztatása, a részletszabály egyetlen sort sem tartalmaz arról, mitől elfogadható valakinek az életvitele, és mi az viselkedés, ami már nem tartozik ebbe a körbe. A törvény szerint aki nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és végkielégítésre sem lesz jogosult.

A kérdőíven a dolgozónak, a hozzátartozójának, illetve a munkára pályázónak válaszolni kell például arra, milyen rendszeres szabadidős tevékenységet végez, mely szórakozóhelyeket és milyen gyakorisággal látogatja, fogyaszt-e alkoholt, ha igen, milyen mértékben, illetve, hogy van-e jelentősebb – 300 000 forintot meghaladó – hitele, kölcsöntartozása. Köves Ferenc kifogásolta, hogy

A szakszervezeti vezető szerint kérdés az is, hogy „ha egy faluban lakó dolgozó beírja, hogy minden héten kétszer beül a lakóhelyén lévő Kispajtás nevű sörözőbe a barátaival, azért vajon kirúgják, vagy csak akkor bocsátják el, ha háromszor teszi ezt? Ha egy budai, jó nevű sörözőt látogat meg minden nap egy másik gyermekvédelmis, de szigorúan a napi edzés után, akkor ő alkalmas a munkára?”

Kitért arra is, hogy

– Sok helyen egyébként évek óta 40-50 százalékos szakemberhiánnyal küzdenek – mondta, és már képesítés nélkül is bárkit felvesznek, csak be tudjanak osztani valakit a gyerekek mellé. Mindezek ellenére tömeges tiltakozásra nem számít, hiszen a dolgozók többsége egzisztenciális kiszolgáltatottságban él, a rendkívül alacsony fizetés miatt megtakarításuk aligha van. Ugyanakkor több jelzés érkezett már vezetőktől, szakemberektől, hogy ez a törvény volt az utolsó csepp, és elhagyni készülnek a pályát – tette hozzá.

A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és a Szociális Szakmai Szövetség is közös közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a vizsgálat következtében olyan dolgozók jogviszonya is megszűnhet, akik munkakörükben jól, sőt kiválóan teljesítenek. Legutóbb pedig a Gyermekjogi Civil Koalíció is aggodalmát fejezte a törvény miatt. A civil szervezeteket és szakértőket tömörítő, legnagyobb hazai gyermekvédelemmel foglalkozó szervezet álláspontja szerint a jogszabály jelentős részében rendvédelmi és szankcióközpontú hozzáállás érvényesül, ám hiányzik belőle a gyermekvédelemben irányadó megelőző, a családokat támogató szemlélet. Hangsúlyozzák: ugyan fontos, hogy csak olyanok foglalkozzanak gyerekekkel, akik személyi és szakmai képességekben is alkalmasak erre a feladatra, ám a gyermekvédelmi reform az ellátórendszer minden elemének megújítását, hatékonyabbá tételét jelenti, melynek része a szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülése, valamint a személyi és tárgyi feltételeik biztosítása. Kifejezetten aggályosnak minősítették a kifogástalan életvitel vizsgálatát és annak esetleges szankcionálását, ha a dolgozó családi és lakókörnyezeti kapcsolatai nem felelnek meg az „etikai elvárásoknak”.

– írták. Ez a fajta vizsgálat értelmezhetetlen és rendszeridegen, súlyosan sérti a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, nevelőszülők és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik magánélethez való jogát és emberi méltóságát, adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból aggályos és aránytalan alapjogi korlátozást eredményez.