Ukrajna;Orbán Viktor;béke;Volodimir Zelenszkij;

Pozitívan értékelte az ukrán média Orbán Viktor kijevi útját, de azt is kiemelte: a magyar miniszterelnök nem vált európai politikussá

Kettős játékot űz Budapest. 

Moszkva után Washington is reagált Orbán Viktor keddi kijevi látogatására. Az orosz elnök szóvivője, amint már beszámoltunk róla, azt hangsúlyozta, a Kremlnek nincsenek elvárásai a vizit kapcsán, hiszen a magyar miniszterelnök az uniós soros elnökségből fakadó kötelezettségének tett eleget. Orbán békejavaslatát, amely tartalma a „határidőhöz kötött” tűzszünet megfontolásából és a háború mihamarabbi befejezését célzó béketárgyalásokból áll -, nem kommentálta Dmitrij Peszkov.

Az amerikai külügyminisztérium viszont épp erre reagált. Vedant Patel helyettes szóvivő sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a terv részleteiről a magyar hatóságokat kell megkérdezni. Leszögezte: Washington és a NATO álláspontja szerint „tényleg csak egy megoldás létezik”, jelesül az, hogy az orosz csapatok teljesen kivonuljanak Ukrajnából.

Emlékeztetett, hogy Oroszország az agresszor állam, amely megsértette Ukrajna területi integritását és szuverenitását, valamint az ENSZ Alapokmányát is.

Az európai Politico azt emelte ki, hogy Orbán Viktor „béketeremtőt játszik Ukrajnában”, de tűzszüneti javaslata nem újkeletű. Orbán, akit Oroszország legközelebbi szövetségesének tartanak az EU-n belül, többször akadályozta a Kijev támogatására irányuló erőfeszítéseket és a háború 2022 februári kezdete óta támogatja az ötletet, hogy Ukrajna anélkül tárgyaljon a békéről, hogy Moszkva kivonná csapatait az országból. A portál kiemelte, Zelenszkij ezúttal nem kommentálta nyilvánosan Orbán javaslatát, de korábban többször nyilvánosan hangsúlyozta, hogy egy ilyen tűzszünet csak Oroszországnak kedvezne.

Az ukrán sajtó összességében pozitívan értékelte a magyar miniszterelnök kijevi útját és aláhúzta, hogy hosszú idő után ez az első érdemi elmozdulás az ukrán-magyar viszonyban.

Az egyik legtekintélyesebb ukrán portál, az Evropejszka Pravda hosszú elemzésben vizsgálta az Orbán vizitet. Ezen értékelés szerint Ukrajna és Magyarország régóta válságban lévő kapcsolatában most először nyílt esély alapvető változásokra. Mint írják, „nem annyira a látogatás ténye fontos, hanem az, hogy Orbán Ukrajnával kapcsolatos nyilvános megnyilvánulásainak hangneme hirtelen és gyökeresen megváltozott”, még az „orosz háborúval kapcsolatos megnyilatkozásain is módosított egy kicsit”.

A portál szerint bár kétoldalú kapcsolatokat illetően nem született végleges megállapodás, de a körvonalazódó tervek mindkét félnek előnyösek lehetnek. Ukrajna számára ez módja lehet annak, hogy legalább átmenetileg megszabaduljon a magyar vétótól. Orbán számára is előnyös, mert javíthatja Magyarország kapcsolatait más EU-országokkal, mert a Kijevvel való összecsapás elszigetelte Magyarországot az európai színtéren. Az Evropejszka Pravda emlékeztet: úgy tűnik, hogy Orbán pártja több hónapos próbálkozása ellenére sem tud csatlakozni az Európai Parlament konzervatív tömbjéhez. Most az EU Tanácsának magyar elnöksége alatt, valamint az Európai Parlament vezetői posztjainak elosztása során Orbánnak megéri az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokat konstruktívabbá változtatnia. Ez lehet az egyik legfontosabb oka annak, hogy változás észlelhető a magyar miniszterelnök hangnemében és politikájában, állítja a portál.

A változás jelének tekintik azt is, hogy „a legmérgezőbb magyar miniszter”, Szijjártó Péter nem volt tagja a magyar kormánydelegációnak. A magyar külügyminiszter tette a legbotrányosabb kijelentéseket Kijev és Budapest kapcsolatában, miközben éveken át ő volt főtárgyaló Ukrajna felé. A portál szerint az ő távolmaradása nem véletlen, Orbán ezzel jelezte, hogy megállapodik Zelenszkijvel.

Szijjártó távolmaradása reményt adott arra, hogy Orbán paradigmát váltott, és valóban kompromisszumot keres az ukrajnai kapcsolatokban. Ezek után a Magyarországgal való valódi megállapodás esélye minden eddiginél nagyobb, és Ukrajnának élnie kell vele. Ez akkor is igaz, ha a jelenlegi magyar-ukrán enyhülés átmeneti jellegűnek bizonyul, és csak addig lesz érvényben, amíg Orbán azt előnyösnek érzi.

Kiemelik azonban: „Ne gondolja senki, hogy a „magyar probléma” megszűnt. Orbán nem változott és nem vált európai politikussá”.

A magyar miniszterelnök ugyanis még Kijev elhagyása előtt világossá tette az ukrán partnerek előtt, hogy nem szakította meg a kapcsolatot a Kreml-lel. 

Ezt többek között azzal támasztották alá, hogy a kijevi tárgyalásokkal egyidőben Szijjártó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett. S mint írták, ez nem a miniszter önálló kezdeményezése volt, ahogy a korábbi „mérgező tettei és nyilatkozatai sem az ő személyes álláspontját tükrözték”. A magyar rendszerben ugyanis Orbán hoz döntéseket és a Szijjártóhoz hasonló hivatalnokok csak képviselik azokat. Szijjártó a külügyminisztérium vezetőjeként Orbán ukránellenes és oroszbarát elképzeléseinek a megvalósítója, szögezte le az Evropejszka Pravda.

De ugyanezt jelzi a portál szerint az is, hogy a Kijevbe érkezett magyar kormánydelegációban az orosz propaganda egyik élharcosa is szerepelt. A magyar delegációban nem csak kormánytisztviselők, hanem egy újságíró is volt, állítja a portál. Ő Roger Kjoppel, egy svájci weboldal és a Die Weltwoche hetilap főszerkesztője, kiadója és fő szerzője egyszemélyben. E nem túl ismert, és nem túl népszerű svájci kiadó és hetilap legfőbb jellemzője az oroszbarátság, Putyin szisztematikus védelme. A kiadvány, amely már többször készített interjút Orbánnal azt hirdeti, hogy a NATO „provokálta Putyint”. Az ukrán portál szerint Kjoppel azt állítja, a miniszterelnök személyesen hívta meg Kijevbe múlt pénteken. A közös sajtótájékoztató után Orbán a kijevi magyar nagykövetségen adott interjút a svájci újságírónak. Ennek az interjúnak az egyetlen újdonsága az volt az ukrán portál szerint, hogy Orbán megerősítette azt a feltételezést, miszerint Zelenszkij elutasította az „azonnali fegyverszünet” elképzelését.

Indok nélkül

Orbán Viktor olyan politikus, aki a páneurópai szabályok és értékek mátrixán kívül létezik és cselekszik. Még Kijevbe is a hagyományokat megsértve érkezett, írta az Evropejszka Pravda. A háború két és fél éve alatt, tekintettel a külföldi vezetők állandó látogatásaira, az ukrán kormány infrastruktúrát épített a kijevi utazásokhoz. Pótkocsis speciális autók vagy akár különvonat áll a külföldi vezetők rendelkezésére, amelyen pihenhetnek és lezuhanyozhatnak az ukrán vezetéssel folytatott tárgyalások előtt.

Ezt a lehetőséget felajánlották Orbánnak is, de ő visszautasította. Mint írják, a magyar miniszterelnök a logikával ellentétben és saját kényelme rovására ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar delegációval együtt páncélozott járművekkel menjen Kijevbe. A küldöttség késő este lépte át az ukrán határt; a Kárpátok hágója hosszú útnak bizonyult az éjféli utáni órákban. A rendőri támogatás és a lezárt utak ellenére is csak reggel ért Kijevbe, így a Zelenszkijvel való találkozás előtt Orbán Viktor kénytelen volt 2-3 órát pihenni a nagykövetségen. Ebéd után pedig azonnal visszaindult Magyarországra, hogy reggelre Budapestre érjen.

A döntés indítékai ismeretlenek.

Moszkva kész engedményeket tenni - állítólag

Az Orosz Föderáció átadta az Egyesült Államoknak az Ukrajnával kötött békeszerződés tervezetét, közölte az Unian portál. Ennek a béketervnek a fő pontjait a komoly kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Dmitrij Gordon ukrán újságíró tette közzé, aki állítása szerint forrásaitól kapta meg a dokumentumot. Az ukrán hírügynökség szerint, ha hinni lehet ennek az információnak, akkor Oroszország készen áll lényegesen nagyobb engedményekre, mint amit Putyin nyilvánosan bejelentett.

A kiszivárgott információk szerint az orosz békeszerződés tervezet főbb pontjai a következők:

- Ukrajnának teljesen ki kell vonulnia a donyecki és luhanszki régióból;

- Az Orosz Föderáció átadja Ukrajnának a Zaporizzsjai Atomerőművet és a Dnyeper folyó mentén a Fekete-tengerig terjedő, demilitarizált 100 kilométeres övezet feletti ellenőrzést;

- Ukrajnának kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem szakítja meg a Krím vízellátását;

- Ukrajnának rögzítenie kell az alkotmányban a semleges státuszt, azt, hogy nem csatlakozhat a NATO-hoz vagy más szövetséghez;

- Ukrajnának be kell építenie az alkotmányba a 350 000 főből álló "békeidőbeli hadsereg" fogalmát. Korlátozott fegyverzettel rendelkezhet, például legtöbb 125 harci repülőgéppel;

- A Krím egy különleges demilitarizált terület lesz, amely Ukrajna és az Orosz Föderáció kettős alárendeltségébe tartozik;

- Az Egyesült Államok feloldja a csúcstechnológiáinak oroszországi szállítására vonatkozó tilalmat, valamint feloldja az olaj- és gázkomplexum, illetve a bankrendszer elleni szankciókat;

- Az Orosz Föderáció kész tárgyalni Zaporizzsja és Herszon régiók teljes átadásáról Ukrajnának;

- Az Orosz Föderáció nem ellenzi, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz; a frontvonal mentén azonban a tűzszünetet azonnal be kell vezetni az Oroszország-USA-Kína-EU-Ukrajna formátumú fegyverszünetről szóló tárgyalások megkezdése után;

- Újjá kell éleszteni a rövid és közepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos szerződést, amit Ukrajnának alá kell írnia.