Debrecen;Lázár János;Vitézy Dávid;tévút;Közlekedési Múzeum;

Tömegközlekedés sem vezet ahhoz a területhez, ahol az Orbán-kormány felépítené az új közlekedési múzeumot, Vitézy Dávid kiakadt Lázár Jánosra

A volt főpolgármester-jelölt abszurdnak tartja, hogy Lázár János az ország másik végéből 7-10 óra utazással elérhető, de gyalog vagy tömegközlekedéssel valójában megközelíthetetlen helyre költöztetné az elképzelések szerinti XXI. századi létesítményt.

„Öt érv arra, miért teljes tévút, hogy Lázár János egy Debrecen melletti külterületre költöztetné a közlekedési múzeumot” – írja Facebook-posztjában a Népszava csütörtöki cikkére hivatkozva Vitézy Dávid. A június 9-i önkormányzati választáson az LMP, majd végül a Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelöltként elindult volt közlekedési államtitkár, korábban a BKK, majd a BFK vezérigazgatója volt. 

Ugyanakkor Vitézy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum korábbi főigazgatójaként is élesen bírálja az építési és közlekedési minisztert, akinek ezt a lépését is súlyos károsokozásnak tartaná. Érvei a következők:

  • 1) Budapesten és vonzáskörzetében él az ország lakosságának egyharmada, a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség Magyarországon egy XXI. századi, a múltról és a jövőről egyaránt beszélő, világszínvonalú Közlekedési Múzeumnak. Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és turizmus is kevesebb, mint a tizede a budapestinek.

  • 2) Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető, az ország a központi régión kívül élő kétharmada számára a legkönnyebben elérhető helyszín. Egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő kies szántóföld az autópálya-csomópont mellett Nyugat-Magyarországról, Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak.

  • 3) A Közlekedési Múzeumot minden Budapesthez köti: a szakmai és muzeológiai stáb, az egyetemi háttér, az intézmény 125 éves fővárosi története és lássuk be, a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig.

  • 4) Ez a kormány volt az, amelyik szerintem helyesen úgy döntött: ha már a Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, akkor egy méltó új otthont kapjon Kőbányán, az Északi Járműjavítóban, ami egy autentikus és gyönyörű vasúti csarnok a Népliget mellett. Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nem csak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is. Személyes garanciát vállalok rá, hogy minden egyes forintért megdolgoztak a mérnökök, tervezők, kiállítástervezők. Világszínvonalú terv született, ami önmagában is turisztikai vonzerőt képezne.

  • 5) A kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd volna: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló.

Ahogy azt lapunk megírta, valóban nem viccelt Lázár János, amikor azt ígérte, hogy Debrecenbe viszi a közlekedési múzeumot. Az viszont már meglepetés, hogy augusztus elején építészeti ötletpályázatot hirdetnének, s a kijelölt helyszín a BMW-gyár melletti szántóföld, illetve  körülötte szántóföldek, autópálya, állattartó telepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények vannak. – Debrecen központja cirka 10 kilométerre van, és jelenleg csak autóval közelíthető meg. A város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel a 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt, amelynek a tárca szándékai szerint a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé” kell válnia.