Kijev majd Moszkva után hétfőn Pekingben folytatta „békemisszióját” Orbán Viktor kormányfő, aki ezúttal sem uniós felhatalmazással tárgyalt. A soros tanácsi elnökséget ellátó magyar miniszterelnök az EU de facto vezetőjeként lép fel, miközben az uniós külügyek irányításába nincs beleszólása. Hétvégén a Weltwoche című oroszbarát sjájci lapnak, amely igen szoros kapcsolatokat ápol a magyar miniszterelnökkel, sejtelmesen elárulta, hogy még ezen a héten is lesz egy meglepő találkozója. Vasárnap délután pedig már ki is derült, hogy repülőgépe Kína felé halad.
A Hszi Csin-ping elnökkel folytatott hétfői megbeszéléseiből sok érdemi nem derült ki, az ukrajnai békét vagy tűzszünetet ezúttal sem sikerült közelebb hoznia. Olyan általánosságokat mondott a magyar miniszterelnök, mint „a magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban”. Az MTI beszámolója szerint a magyar miniszterelnök az orosz–ukrán háborúra kitérve azt is mondta, hogy „a magyar békeszerető nép”. Békére, egyensúlyra és harmóniára törekszik, ezért „mindig a béke oldalán vagyunk, és sohasem a háború oldalán”.
„Számunkra nagy jelentősége van annak, hogy Kína szorgalmazza: a világban ne háború, hanem béke legyen. (…) A Magyarország szomszédságában zajló konfliktus esetében is nagyra értékeljük az ön békekezdeményezését” – mondta Orbán Viktor Hszi Csin-pingnek.
Orbán Viktor a Facebookon azt írta, hogy „a háborúzó felek mellett három világhatalom, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína döntésén múlik, mikor lesz vége az orosz–ukrán háborúnak. A háborúzó felekkel történt találkozóimat követően ezért jöttünk Pekingbe”.
Hszi Csin-ping kínai elnök felszólított arra, hogy "teremtsék meg a feltételeket" a "közvetlen párbeszédhez" Ukrajna és a háborúzó Oroszország között. A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség szerint Hszi Csin ping azt is elmondta, "Kína a maga módján aktívan támogatja a béketárgyalásokat, bátorít és támogat minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés megoldását szolgálja", hozzátéve, hogy „Kína és Magyarország alapvető javaslatai és erőfeszítéseik iránya megegyezik, és Kína szívesen tartja a kommunikációt Magyarországgal és minden érintett féllel”.
Kínát Oroszország legfontosabb szövetségesének tekintik. A pekingi kommunista vezetésnek nagy befolyása van a moszkvai kormányra, nagy szerepe van abban, hogy nem omlott össze az orosz gazdaság a háború után.
Peking is bemutatta már saját javaslatait a békemegoldásra, de ezek egy részét élesen bírálták. Kína június közepén lemondta részvételét a Svájcban tartott ukrajnai békekonferencián. A törlés fő oka gyaníthatóan az volt, hogy Oroszország nem volt a meghívottak között.
Orbán Viktor titokban megszervezett kínai látogatása még inkább felerősíti az Európai Unióban azokat a bírálatokat, melyek szerint a magyar kormányfő autoriter vezetőknek udvarol, szembemenve az EU külpolitikai céljaival. Az Európai Bizottság nem is értékelte a magyar kormányfő pekingi útját. "Orbánnak nincs felhatalmazása arra, hogy képviselje az EU-t a látogatások során" – hangoztatta Eric Mamer, bizottsági szóvivő a napi sajtótájékoztatón. Magyarországnak az EU soros elnökeként "sajátos felelőssége van a Tanács munkájának irányításában", "és ez teljesen más, mint amit tagállamként csinál a saját külpolitikájával" – hangsúlyozta. Hasonlóképpen nyilatkozott múlt héten több uniós tisztségviselő a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélései során, majd azt követően, hogy Azerbajdzsánban részt vett a Türk Államok Szervezetének csúcsértekezletén.
Ebben sem igazodik az EU-hoz
Orbán kormányzása alatt Magyarország Kína fontos kereskedelmi és befektetési partnerévé vált, miközben a többi uniós tagország a világ második legnagyobb gazdaságától való függőség csökkentésére törekszik. Orbán és Hszi legutóbb májusban találkozott Magyarországon, a magyar miniszterelnök vörös szőnyegen fogadta a kínai államfőt. „Stratégiai partnerségben” állapodtak meg. Magyarország is tagja az ambiciózus "Új Selyemút" kínai beruházási projektnek, amellyel a Népköztársaság infrastrukturális beruházásokat valósít meg világszerte, ezzel is növelve politikai befolyását.
A spanyol kormány közölte, hogy "nem támogatja" a magyar miniszterelnök utóbbi napokban tett útjait. Ezt José Manuel Albares spanyol külügyminiszter mondta a Radio Nacionalnak. A spanyol diplomácia vezetője hozzátette: a magyar kormányfő még ha kérkedik is az Európai Unió soros elnökségével, "jogában áll kétoldalú találkozókat folytatni”, de Európa nevében nem beszélhet.
Az Orbán által békemisszió 3.0-nak nevezett pekingi találkozóra elutazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Máté János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára és Bíró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is.
Orbán mostani pekingi látogatására röviddel a washingtoni NATO-csúcs előtt kerül sor, amelyen a tervek szerint keddtől csütörtökig tárgyalnak az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról. Orbán pekingi látogatása után az amerikai fővárosba utazott tovább.
Peking érdekét képviseli
Orbán évek óta azon dolgozik, hogy enyhítse az Európai Unió Kínával kapcsolatos kritikáját, felháborítva azokat az országokat, amelyek támogatják Washington álláspontját arról, hogy szembe kell szállni a szerintük tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlattal, állapította meg hétfői cikkében a New York Times. A nyugat-európai vezetők régóta eltávolodtak Orbántól, aki örömmel száll szembe névleges szövetségeseivel Magyarország nemzeti érdekének elérése érdekében, írta az amerikai lap.
A hétfői rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, miszerint Orbán Viktor rá akarja-e venni Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy hagyjon fel az orosz agressziót illetően, ezt válaszolta:
„Tekintve a két ország közötti nagyságrendbeli különbséget, a céljaink ennél mérsékeltebbek. A miniszterelnök abban kéri a kínai elnök támogatását, mivel a nagy világpolitikai szereplőkön múlik, hogy mikor lesz béke, így ebben Kínának - különösen az orosz félre - nagy befolyása van. Ha Kína is a mielőbbi béke mellé áll, az nagy segítség, ehhez már csak az kell, hogy Amerika is így tegyen, és akkor hamar béke is lesz. Ennek a szempontnak a fontosságát kívánta a miniszterelnök a figyelmébe ajánlani Hszi elnöknek" - közölte Gulyás.
