Oltásellenesség, náci relikviák – Díszes társaságba került a Fidesz-KDNP az új EP-frakcióban

Díszes társaságba került a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentben. A magyar „pártszövetség”, amely a második legtöbb mandátumot mondhatja magáénak a képviselőcsoportban, meglehetősen sajátos formációkkal működhet együtt. 

Nemzeti Tömörülés (RN, Franciaország, 30 mandátum) Jordan Bardella számára afféle szépségflastrom, hogy a frakció elnökének választották. Hétfőig ennél sokkal fontosabb szerep, a francia kormányfői tisztség megszerzésében reménykedett, de az előrehozott parlamenti választások első fordulóbeli kiváló szereplése után a párt "összeomlott" a második fordulóra. Szellemi vezetője Marine Le Pen korábbi pártelnök, aki igyekezett ugyan elmozdulni a szélsőjobbról a centrum felé, hogy elfogadhatóbbá tegye pártját, de kételyek maradtak bőven. Több képviselője szélsőséges nézeteiről ismert, így nem világos, hogy ez a politikai irányváltás csak trükk-e. A RN európai parlamenti csoportjában ráadásul olyan képviselők ülnek, akik az orosz narratívát visszhangozzák. A Patrióták frakciójának irányvonalát elsősorban a francia párt határozza meg, hiszen messze a legnagyobb delegációval rendelkezik.

Liga (Olaszország, 8) Matteo Salvini, a populista párt elnöke nem szerzett jó pontokat koalíciós partnerénél, Giorgia Meloninál azzal, hogy a „patriótákhoz” csatlakozott. Olasz lapértesülések szerint az olasz kormányfő kérdőre is vonta emiatt, hiszen egy olyan – főleg oroszbarát – pártokat tömörítő EP-frakciót választott, amely külpolitikáját tekintve szembemegy az olasz kormányéval. Salvini számára az EP-választás óriási kudarccal ért fel, hiszen az előző voksoláshoz képest pártja 21 helyet vesztett és a voksoláson csak ötödik lett. Salvini az olasz kormánykoalíció messze legradikálisabb tagja, s bár már nem szívesen emlékszik vissza arra, hogy egykor egy Putyint ábrázoló pólót viselt, nem is határolódott el meggyőzően az agresszortól.

ANO (Csehország, 7) Andrej Babis volt cseh kormányfő pártja most megtalálta igazi helyét az EP-ben, a liberálisok frakciójában eddig idegen testnek számított. A cseh sajtó egy része azon élcelődött, mit keres az egyébként szlovák Babis a „hazafiak” között, hiszen az sem biztos, hogy ismeri a cseh himnusz szövegét. A cseh párt az egyes kampányokban a Fidesz jelszavait követi, például azzal, hogy az ellenzék háborúba akarja küldeni a cseheket. Babis a 2023-as elnökválasztási kampányban – Orbánhoz hasonlóan – mielőbbi békemegállapodást szorgalmazott, nem kimondva, hogy ez Kijev kapitulációját jelentené.

Osztrák Szabadságpárt (FPÖ, Ausztria, 6) Herbert Kickl pártelnök azt reméli, felnőhet Orbán Viktorhoz, s ő lesz az, aki a képviselőcsoport második miniszterelnöke lesz a szeptember végén esedékes osztrák parlamenti választás után. Bár az FPÖ számít a voksolás esélyesének, egyrészt nehéz elképzelni, hogy talál koalíciós partnert, másrészt az végképp kizárt, hogy bármely demokratikus osztrák párt támogasson egy Kickl által vezetett osztrák kormányt. Rendkívül szélsőséges politikus, aki korábban részt vett egy olyan konferencián, amelyen antiszemita csoportok jelentek meg. Bevándorlásellenes, ellenzi a multikulturális társadalmat. Korábbi belügyminiszterként jó kapcsolatokra törekedett Vlagyimir Putyinnal. Amikor 2023-ban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mondott a bécsi parlamentben, látványosan kivonult az ülésteremből.

Vox (Spanyolország, 6) A 2013-ban létrejött párt az ország harmadik legnagyobb politikai ereje a szocialisták és a konzervatívok után. Nyíltan ellenzi a Franco-diktatúra által elkövetett bűnök feltárását, mivel az szerinte “megosztja a társadalmat”. Betiltaná a spanyol szeparatista pártokat, valamint az abortuszt és az eutanáziát. Irányvonalát jól jellemzi az a Madrid központjában tavaly felállított hatalmas transzparens, amelyen egy kéz látható, amint a feminizmust, a melegjogokat, a katalán függetlenséget, a klímaválság elleni fellépést és a kommunizmust jelképező tárgyakat dobál egy kukába. A Vox az illegális bevándorlók kiutasítása mellett, tengeri blokádot hozna létre a spanyol partok körül a migránsok érkezésének a megakadályozására. Elnöke, Santiago Abascal tavaly egy argentin lapnak adott interjújában azt mondta, eljön az idő, amikor a spanyol emberek azt szeretnék, ha Pedro Sánchez szocialista kormányfőt a lábánál fogva felkötnék. A megjegyzését követő felhördülésre úgy válaszolt, hogy azt egy metaforának szánta.

Szabadságpárt (PVV, Hollandia, 6) A populista pártot a liberálisokat elhagyó Geert Wilders alapította 2006-ban, és azóta is ő vezeti. A tavaly novemberi parlamenti választásokon 37 mandátumot szereztek. Ezzel a PVV a legnagyobb frakció lett a holland alsóházban, és egyben a közelmúltban hivatalba lépett koalíciós kormány meghatározó ereje. A párt radikálisan bevándorlás ellenes, programjában szerepelt a Korán és a mecsetek betiltása, valamint népszavazás kiírása Hollandia EU-ból való kilépéséről. A koalíciós tárgyalásokon Wilders visszavett a konfrontatív hangnemből és lemondott néhány radikális követeléséről. A választások éjszakáján egy nagygyűlésen feltette a kérdést, hogy támogatói több vagy kevesebb marokkóit akarnak-e látni Hollandiában. “Kevesebbet!” skandálta a tömeg, mire a pártvezér azt válaszolta: “Akkor mi majd teszünk róla!” Hosszú évek óta szónokol “a hágai és brüsszeli politikai elit” ellen, miközben maga is az establishment része. A kormány csaknem két évtizede 24 órás biztonsági szolgálatot biztosít Wilders számára, mert életveszélyes fenyegetéseket kapott.

Flamand Érdek (VB, Belgium, 3) A magát jobboldali, nacionalistaként jellemző párt egyik fő törekvése Belgium északi tartománya, Flandria függetlenségének a megteremtése. Jelenleg a régió második legnagyobb pártja. A kritikusai szerint szélsőjobboldali szervezet, amelynek soraiban neonáci szimpatizánsok vannak, bár a vezetőség azt állítja, hogy távol tartja őket a párttól. Európai parlamenti csoportjuk vezetője, Tom Vandendriessche tavaly egy olyan posztot tett közzé magáról a Facebookon, amelyen a fehérek felsőbbrendűségét mutató gesztust tesz az EP strasbourgi épületében. Korábban a Facebook három hónapra blokkolta az oldalát, miután egy németországi könyvégetés képét töltötte fel azzal az aláírással: “Hamarosan itt is ez lesz!”. Roberta Metsola, az EP elnöke felelősségre vonta, amiért egyik beszédében “az európai történelem legsötétebb korszakaira utaló” megjegyzést tett a “lakosságcseréről”. A Flamand Érdek támogatja a nem uniós országokból érkező bevándorlás megállítását, ellenzi az abortuszt és az eutanáziát. Euroszkeptikus párt, amely azt szeretné, ha az Unió kevésbé avatkozna bele a tagállamok ügyeibe.

Chega (Portugália, 2) A párt 2019-es megalakulásáig úgy tűnt, hogy Portugália kimarad a szélsőjobb európai térhódításából. A migránsokat célba vevő rasszista retorikájával azonban gyorsan megmérgezte a közbeszédet és a nyilvánosságot. Mára a harmadik legnépszerűbb párt lett, amely a “tiszta népet” képviseli a “korrupt elitekkel” szemben. Vezetője, André Ventura többször tett becsmérlő megjegyzéseket a roma közösségre, ami miatt pénzbírságot is kiszabtak rá. Többször felhívott az iszlám jelenlét drasztikus csökkentésére Európában. A párt szigorú bevándorlási politikát szorgalmaz, javasolja a halálbüntetés és az életfogytiglani büntetés újbóli bevezetését.

Eskü és Motorosok (Csehország, 2) A két párt együtt indult az EP-választáson. A 2021-ben alapított populista Eskü a Covid alatt vált egyre népszerűbbé. Alapítója, Robert Slachta azt hangoztatja, hogy a minisztereket és bürokratákat felelősségre kell vonni az országnak okozott pénzügyi károkért. A másik párt, a Motorosok vezetője, Filip Turek arról vált ismertté, hogy horogkeresztes relikviákat gyűjt. Karlendítős fotó is előkerült róla, s a cseh sajtó szerint Adolf Hitlert „arany apucinak” nevezte.

Dán Néppárt (DF, Dánia, 1) Több más párthoz hasonlóan az Identitás és Demokráciától igazolt át a „hazafiakhoz”. A bevándorlásellenes tömörülés nagy feltűnést keltett azzal, hogy a 2014-es EP-voksoláson a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, akkor még az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagjaként. A 2015-ös parlamenti választáson pedig 21 százalékot kapott, ezzel Dánia második legnagyobb pártja lett. Azóta azonban folyamatosan vszít erejéből. A DF erősen bevándorlásellenes, de nem nevezhető oroszbarátnak. A párt támogatja Ukrajnát a háborúban, de azt is hangsúlyozza, hogy a segítség nem tarthat a végtelenségig. Egyúttal ellenzi Kijev uniós tagságát, bírálva az ukrán kormány jogállamisághoz való hozzáállását.

Lettország az Első (LPV, Lettország, 1) A pártot 2021-ben alapította Ainars Slesers üzletember, volt közlekedési miniszter. Az LPV rendpártinak nevezi magát, népszerűségét annak köszönheti, hogy ellenezte a kötelező védőoltásokat a pandémia idején. Szintén nem oroszbarát, kizárták a pártból azt a képviselőt, aki nem szavazta meg a rigai parlamentben, hogy Ukrajna megkapja az uniós tagjelölti státuszt.

Az Ész Hangja (FL, Görögország, 1) A párt vezetője, Afroditi Latinopulosz ellenzi az abortuszellenes jogokat, s az LMBTQ közösséget támadja. Erősen bevándorlásellenes. A 2023-as közel-keleti válságban a párt támogatta Izraelt, a nyugati civilizáció elleni akcióként ítélve el az október 7-i támadást, bár a pártvezető később hangsúlyozta, hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartania a háború szabályait, különös tekintettel a gyermekekre. A párt adómentességet követel a négy vagy több gyermeket vállaló nőknek.