Három napon keresztül, keddtől csütörtökig tartott a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámolása. A Népszava információi szerint az első napon – beleszámítva az eredetileg is meglévő 41 szavazatos különbséget – Karácsony Gergely 146 szavazattal vezetett kihívójával, Vitézy Dáviddal szemben, a második napon előnye tovább növekedett: összességében már 191 szavazattal állt jobban.
A főpolgármester környezetében úgy számolnak, hogy a harmadik, befejező nap is Karácsony Gergely győzelmét hozta, összesen több mint 250 (a 250-nél egy-két tucattal több) szavazattal előzte meg kihívóját.
Az újraszámlálás során kétségesnek vagy érvénytelennek minősített szavazólapokat beszállítják a Nemzeti Választási Bizottsághoz – nyilatkozta lapunknak Litresits András, a bizottság MSZP-s delegáltja arról, milyen menetrendet követve állapítják meg a végeredményt. Az NVB a beszállított szavazólapokat megvizsgálva pénteken reggel informális, majd sajtónyilvános ülést tart: ekkor hirdetik ki hivatalosan az újraszámlálás eredményét.
Litresits András elmondása szerint csütörtök kora délutánig összesen néhány száz kétségesnek vagy érvénytelennek nyilvánított szavazólap volt, nagy részüket azonban végül mégsem küldik be a központi helyszínre. A probléma jellemzően abból adódott, hogy a szavazólapokon nem látszott teljesen a bélyegző. Litresits egyeztetett az NVB többi tagjával: ezeket a szavazatokat érvényesnek tekintik. Az általa ismert három kerületben a szóban forgó szavazatok döntő többségét Karácsony Gergelyre adták le.
Nagyon úgy néz ki, hogy Karácsony Gergely ezt harmadszor is megnyerteAhogyan arról beszámoltunk, a Nemzeti Választási Iroda lapunknak adott tájékoztatása szerint elvileg lehetőség van jogorvoslati kérelemmel élni. Ha bebizonyosodik, hogy Karácsony Gergely marad a főpolgármester, akkor ez a lehetőség értelemszerűen Vitézy Dávid részéről jöhet szóba: előzőleg ő azt közölte, hogy tudomásul veszi az újraszámlálás eredményét.
Korábban a hvg.hu vette észre, hogy egy magát megnevezni nem kívánó állampolgár az újraszámlálás ügyében panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Azt állította, hogy a főpolgármester-választás érvényes szavazatainak újraszámlálását elrendelő határozatában a Kúria megsértette a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő alapjogot. A beadvány szerint a Kúriának magának kellene (kellett volna) elvégeznie az újraszámlálást, és ennek alapján határozatban megállapítania a végleges eredményt. Azzal, hogy a bíróság ezt a feladatot az NVB-re bízta, új jogorvoslati lépcsőfok került az eljárásba, márpedig ilyen plusz lépcsőfokot nem ismer a választási eljárási törvény.
Az Alkotmánybíróság csütörtök délután nyilvánosságra hozott döntésében – mivel „alkotmányossági összefüggéseket bemutató, érdemi vizsgálatot megalapozó indokolást a hivatkozott alapjogok tekintetében az indítvány nem tartalmaz” – a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Megjegyzendő: nem kis bonyodalmat okozott volna, ha ellenkező tartalmú határozat születik. Hiszen az NVB által szervezett újraszámlálás ekkor lényegében már véget is ért. Ha a beadványban ismertetett panasznak az Ab helyt adott volna, akkor a Kúria kezdhetett volna mindent elölről.
Fazekas Tamás, az NVB párbeszédes tagja volt az egyedüli, aki a bizottság hétfői ülésén nem szavazta meg az újraszámlálás rendjéről szóló határozatot. Részéről ez elvi döntés volt – mondta lapunknak. Hasonlóan érvelt, mint az Alkotmánybírósághoz panaszt benyújtó magánszemély. Hangsúlyozta, hogy nem véleményes álláspontról van szó, hanem a választási eljárási törvényben lefektetett egyértelmű rendelkezésről: az újraszámlálást a Kúriának kell elvégeznie.
A bíróságnak nem volt törvényi alapja arra, hogy az NVB-t vagy más testületet, szervet utasítson az újraszámolás végrehajtására – állapította meg. Fazekas Tamás ezzel a szimbolikus „nem” szavazattal szerette volna kinyilvánítani, hogy nem ért egyet a Kúria törvényellenesnek tartott döntésével. Az alkotmánybírósági beadványhoz amúgy semmilyen köze nincs, arról ő is csak a sajtóból értesült.
Kérdés, ha ilyen világos a jogi helyzet, akkor bizottsági tagtársai – az ellenzéki delegáltakat is beleértve – miért fogadták el, hogy az újraszámlálást az NVB végezze. Fazekas Tamás nem kívánt mások nevében beszélni. Számára úgy tűnt, hogy a többiek részéről elsősorban „praktikus okok” játszottak szerepet.
Felmerülhet, hogy technikai értelemben a Kúria egyáltalán képes lett volna-e végrehajtani csaknem 800 ezer szavazat újraszámolását. Fazekas Tamásnak a Kúria kapacitására nincs rálátása, de – jelentette ki – a törvényből fakadó kötelezettségekhez és feladatokhoz biztosítani kell az infrastrukturális feltételeket is. Ha a Kúria úgy kapott egy jogkört, hogy annak nem tud eleget tenni, akkor az elég szomorú. Ebben az esetben a törvény módosításával el kell venni a Kúriától ezt a jogkört.
Elvi fenntartásaiból nem következik, hogy Fazekas Tamás távol tartotta volna magát az újraszámolásban való részvételtől. „Azon tagok egyike vagyok, akik mindhárom napon számoltak” – közölte. Arra a kérdésre, hogy magát a procedúrát legitimnek tekinti-e, vagy sem, csak a „folyamat legvégén” tud válaszolni. Személyes tapasztalatai alapján az újraszámlálás korrekt, normális módon zajlott. Nyilván előfordultak viták, de azok kompromisszumokkal zárultak. Fazekas Tamás nem észlelt olyan törvénytelenséget, amit észrevételeznie kellett volna.
