Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Fekete, néma, súlyos bénultság

Népszava|2009. dec 5. 00:00
[A+ A-]
Farkas Péter: Kreatúra
Magvető, 115 oldal, 1990 Ft
Farkas Péterről keveset tudunk. Szenvedélyesen halk író, aki a mindennapjait nem itthon, Magyarországon tölti, akit nem leshetünk meg séta közben, akiről nem képzelhetjük koncertlátogatás során, hogy szembejön velünk, akiről hírünk alig.

Illetve Farkas Péterről a Nyolc perc című kamararegény olvasta óta úgyszólván mindent tudunk, mindent, ami a tudni-érdemes-dolgok körébe tartozik, tudjuk, hogy érzékeny író, tudjuk, hogy finoman vezeti a szálakat, tudjuk, hogy szinte valószerűtlen, milyen fokban képes átérezni mások fájdalmát, nehézségeit és eközben pillanatra nem feledi, hogy a határon levő lények nem vesztik el korábbi énjüket, a testbeteg megőrzi egészséges emlékeit, az idős sokszor tölti perceit kortalanként, kora korlátain átlendülve.

Farkas Péter sokat tud a szenvedésről. Tudása árnyalt, finom, tapintatos, veleérző, együttérző. Figyelme részvétteli. Mostani kötetének főszereplői az éhség, a magány és a félelem. Három főszereplőjéről egy-egy, végtelenül sűrű, telített prózával emlékezik meg. Néha szinte versszerű sűrűségű szöveget olvasunk. Fájdalmas olykor áthatolnunk a mondatokon.

Képversek. Képekre íródott versek. Képprózák. Képekhez íródott prózák ezek, képek ihlette (vagy legalábbis képekkel erős kapcsolatot tartó) szövegek. Különös helyzetben van az olvasó. Hiszen nem tudni, mikor olvassa inkább a szerzői szándék szerint a könyvet, ha a képekkel együtt rendül meg a próza mondatain, vagy ha ezektől eltekint. Nyilvánvalóan, ha a szerző azt akarta volna, hogy a kép-szöveg egysége megbonthatatlan legyen, akkor a kötetben is közölte volna a képeket. Mivel nem tette, így az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az olvasókhoz szóló kérés inkább az, hogy először ismerkedjünk meg a szöveggel, majd ezután járjunk a képek után.

Farkas Péter honlapjáról (ha jól veszem ki, ez új honlap), a www.interment.de/farkaspeter/index.htm lapról elindulva a Kreatúra című kötethez a következő útjelzőket kapjuk: "Mindegyik részhez tartozik egy kép és egy személy. Az első felvételt James Nachtwey készítette Szudánban, 1993-ban. Az örök muselmann-ember. Az ?Éhség" az ő útja. A második felvételsorozat az Avenue Emile Zola 6-os számú házától a Mirabeau híd alá vezet, a Szajna-partra. Ez Antcsel Pál, vagyis Paul Celan útja. A "Magány". A "Félelem" képe Francis Baconé. Az út pedig Friedrich Hölderliné, utolsó önálló lakó­helyétől Tübingen felé.? Aki mégis a képek megnézésével kezdi, tudni fogja, hogy nagyon nehéz utazáson vesz majd részt a könyv olvastakor, léptei tudomásul venni soha nem akart mocsarakhoz vezetnek majd.

Hogy Farkas Péter a képekkel maga is ki akart volna lépni a próza kereteiből, ezt egyrészt saját korábbi prózapoétikai kísérletei, másrészt az is valószínűsíti, hogy már korábban múltbelinek tekintette a (mondjuk így) lineáris szövegalkotást. 1997-ben, a Bródy-díj átvételére a következő sorokat írta: "Különös korszakban kapom ezt a megtisztelő díjat, egy tömegsokszorosítással készült nyomdai termékért, amelyet nevezzünk az egyszerűség kedvéért könyvnek, tartalmát pedig irodalomnak, kissé avítt, de hozzám rendkívül közel álló kifejezéssel élve: szép-irodalomnak. Egy olyan időszakban, amikor az egyetemes kultúra legalább olyan gyökeres átalakulás előtt áll, mint a XV. század végén, Gutenberg színre lépése után. Ötszáz éve a tömegtermék könyv megjelenésének lehettünk tanúi, ma a tömegtermék könyv eltűnésének. Meddig tart ez a folyamat, még nem tudjuk pontosan. Tíz évig" Ötven évig? Lényegesen tovább, bizonyára nem, és a nyomtatott könyv legföljebb a ritka luxuskiadványok és művészkönyvek sorát fogja szerény mértékben gyarapítani. Mi pedig, az olvasók, az írott szövegek tömegfogyasztói hónunk alatt kisebb-nagyobb, tükrösen meg-megcsillanó olvasólappal keresünk magunknak egy árnyas kerti padot vagy kényelmes fészket az ágyunkban. (") De térjünk vissza a könyvhöz."

A tíz év azóta biztosan eltelt, a könyv pedig (még?) nem adta át a helyét, maradt, mi volt. Hagyományos terep. A legkitűnőbb alkotásai Farkas Péternek is ezen a sokat járt terepen születnek.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!