Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Megnyílt a 41. Magyar Filmszemle

Népszava|2010. febr 3. 06:23
[A+ A-]
Tegnap este MOM Parkban megnyílt a 41. Magyar Filmszemle. A Frenák Pál Társulat, majd a Honvéd Táncszínház előadása fogadta a résztvevőket, és a Muzsikás együttes zenélt. Idén nem beszéltek politikusok, filmes vezetők, helyettük Garas Dezső színművész felvételről köszöntötte a szemle résztvevőit: "A film él, hiába mondják, hogy meghalt".
Ezután levetítették a Filmszemle nyitófilmjét, Jancsó Miklós: Oda az igazság című alkotását. Bár a hivatalos megnyitó csak tegnap este volt, hétfő óta pörög a vetítőkben a szemle dokumentumfilm-termése.

A külső szemlélő számára hatalmas mennyiségű filmből, százhatvannyolc műből válogatták ki idén azt harminc darabot, amely versenybe száll a 41. Magyar Filmszemle díjaiért a dokumentumfilmes mezőnyben - tudta meg a Népszava Muhi Klárától, aki maga is tevékeny részt vállalt a munkából, mint az előzsűrizést végző grémium tagja. Jó maga még legalább tíz filmet alkalmasnak talált volna arra, hogy a legrangosabb magyar filmes mustrán megmérettesse magát, de a zsűri többségébe elutasította a részvételüket. Így járt Török Ferenc filmje is, egy igen érdekes animációs dokumentumfilm-kísérlet, amelyben a hvg újságírói osztottak meg a nagyérdeművel politikai pletykákat, a sokatmondó szóbeszédeket pedig rajzfigurák mesélték el.

Ez egy játék
Jancsó Miklós az Oda az igazság című filmjét a megnyitón egyszerre több teremben vetítették. A Mester új filmjében visszatért a történelmi időkbe az utóbbi években forgatott Kapa-Pepe filmfarce-ok közvetlen jelenéből. Valójában a jelmezek és a díszletek lépnek hátra az időben, a szövegek, idézetek, figurák és szituációk nagyszabású ironikus játékban a magyar mindennapok és tapasztalatok képeit hozzák elénk. Külön érdekesség: Jancsó régi szereplőit is újra képbe hozta, itt van Cserhalmi György, Balázsovits Lajos, Gálffi László is a szereplők közt. Jancsó a szereplőiről mondta: "A legtöbben barátok. Nagyon nehéz filmet csinálni, ha nem barátok játsszák a történetet, mert a szereplőknek bízniuk kell bennem. Van olyan színész, aki ha azt mondom, te jobbról jössz be, azt mondja: miért? Én azt mondom erre, mert onnan jössz. Ha újra azt mondja, miért, akkor mire megyünk? A szereplőknek fel kell venniük ezt a játékmodort, bele kell menniük ebbe a játékba, s ehhez az kell, hogy bízzanak bennem. Ez egy játék, ironikus játék."
A film a politikus műveket erősítette volna, amelyek idén szinte teljesen hiányoznak a mezőnyből - mesélte Muhi Klára - hacsak Pesty László Megsebzett ünnep című alkotását nem soroljuk ide, amelyik a közelmúlt tüntetésein bevetett rendőrségi akciókról szól. Fájdalmas jelenség, hogy a fiatal alkotók sem készítenek politikus filmeket, nem mernek vagy nem akarnak szembenézni ezekkel a problémákkal. Igény pedig lenne rá, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint Hajdú Eszter korábbi filmje, A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című alkotás sikere, hiszen a vetítéseket óriási érdeklődés kísérte korábban.

A lap kérdésére, hogy a Cozma-gyilkosságról készült filmet, a Szíven szúrt országot nevezték-e a szemlére, Muhi Klára elmesélte, hogy valóban szerepelt az alkotás a jelöltek között, a zsűri azonban egyöntetűen elutasította a dokumentumfilmet. A grémium szerint a feldolgozás hangvétele egyértelműen egyoldalú és az elkövetők oldaláról nem szólalnak meg - a jó dokumentumfilm alapkritériuma ugyanakkor a tárgyilagosság.

A viszonylag nagy mennyiségű nevezés oka részben az, hogy a televíziós műhelyek is jelentkeztek jobban sikerült alkotásaikkal. Muhi Klára nem értett egyet azzal a felvetésemmel, hogy nekik önálló kategóriát kellene biztosítani a legrangosabb magyar filmes mustra mezőnyében. Rendszeresen felvetődik ez a probléma, tudomásul kell venni azonban, hogy a dokumentumfilm igazi közege a televízió, hiszen a mozikból, ritka kivételektől eltekintve kiszorul ez a műfaj. A mozi-forgalmazásban is szerencsésen bemutatkozó alkotás lehet egyébként Almási Tamás új, hatalmas vállalkozása a Puskás Hungary, illetve Forgács Péter Hunky Blues - Az amerikai álom című filmje az emigráns magyarokról. Mindkét mű kissé kilóg a mezőnyből, hiszen nagy költségvetésű ötven-nyolcvanmillió forintból készülő monumentális alkotások.

A televíziós műhelyek jól sikerült műsorait nem indokolt külön kezelni pusztán azért, mert az átlagos tévénézőből kiindulva jobban, szájba rágósabban magyarázzák el a történéséket, vagy mert az adott tévécsatorna követelményeinek megfelelve alkalmaznak didaktikusabb elemeket, mint a független dokumentumfilmesek.

Sok film számára a szemle jószerivel az egyetlen lehetőség, hogy a többségében alapítványi támogatásból készült munkák az értő közönségnek bemutatkozzanak. Bár a dokumentumfilmesek részéről gyakran megfogalmazódik egyfajta mellőzöttség, felmerült már sokszor egy önálló fesztivál gondolata is, mégis a szemle idején irányul rájuk a legnagyobb figyelem - vélekedett Muhi Klára.
Idén a filmek műfaji eloszlásában némi arányeltolódás, változás érzékelhető. Évről évre nagy számban szerepeltek a mezőnyben az úgynevezett történelmi dokumentumfilmek - ez idén is így van. Míg a korábban nagyobb arányban fordultak elő holokauszt filmek, második világháborús visszaemlékezések vagy az 1956-os forradalmat felelevenítő alkotások, idén a Kádár-kor felé fordult az alkotók érdeklődése.

Holokauszt-filmből mindössze egy van a versenyben, ugyanakkor számos alkotás fókuszál a pártállami évtizedekre. Gulyás János filmje a Katalizátorok - Ez így el fog tűnni egy korábbi ellenzéki műhely történetét dolgozza fel a megalakulástól, a "másként gondolkozó" írások megjelentetésétől egészen megszűnésig. Rendkívül különös szempontból dolgozza fel a romániai forradalom történetét Szőci Árpád filmje a Drakula árnyéka. Két francia kanadai Temesvárra utazik, hogy titokban tévéinterjút készítsenek Tőkés Lászlóval - ottlétük azonban nem várt fordulatot vesz. Valóságos hajsza alakul ki magyar segítőik és az őket üldöző titkosszolgálat között - a történet most kerül először vászonra.

Papp Gábor Zsigmond filmje a Kelet-nyugati átjáró a húsz évvel ezelőtti határnyitás egykori szereplőit szólaltatja meg, a politikusokat, Németh Miklóst és Kovács Lászlót, a segítőket, mint Kozma atya, legfőképp azonban mindazokat, akik gyakran egyetlen bőrönddel családostul kerestek új hazát a megnyíló sorompók mögött. A rendező interneten vagy újsághirdetések alapján próbálta megtalálni azokat, akik egykor a magyar-osztrák határon gyülekeztek, hogy eljussanak Németország áhított nyugati részébe. Papp Gábor Zsigmond a lapnak elmondta, különleges sorsokat ismert meg a forgatás során, és szokatlan bizalmatlansággal találkozott az emlékezők részéről.

Nem bővelkedik a szemle a romák életének, súlyos problémáinak a feldolgozásában sem. Szederkényi Júlia Barlang című versenyben szereplő filmje azonban nagyon figyelemre méltó alkotás. Két film is a párkapcsolatok problémájára, külföldiek és magyarok együttélésére fókuszál. Kiss Anna alkotásában a Házi paradicsomban két homlokegyenest eltérő személyiség Zsuzsa és Mubarak köt házasságot. Kapcsolatukat alaposan próbára teszik az elfogadás, az alkalmazkodás és a kommunikáció buktatói. A házasság történetéből kiragadott pillanatfelvételen az iszlám és a közép-kelet európai kultúra keresi az összhangot.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!