Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Folytatódik a számháború a különadóról

Népszava-információ|2010. aug 25. 06:30
[A+ A-]
Tévedésen alapul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azon állítása, hogy a közszférában dolgozók végkielégítésének 98 százalékos külön adóztatásáról szóló törvény két millió forintban határozza meg a búcsúpénz felső határát.
A törvény szövegéből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy négy millió forintig nem kell extra közterhet fizetni a végkielégítések után - nyilatkozta lapunknak Angyal József.

Az okleveles közgazdász elmondta: ez, az augusztus közepén az év elejéig visszamenőleges hatállyal kihirdetett rendelkezés tipikus példa arra, amikor a jogalkotó szándéka egy fogalmazási baki miatt nem jelenik meg pontosan a törvény soraiban. A jogszabály szövegében ugyanis egyszer egy 60 napon belüli, majd egy 60 napra számított összeget meghaladó különadó köteles alapról lehet olvasni. Ez a megfogalmazás pedig két részre bontja az adószámítási alapot, méghozzá egy két hónapra vonatkozó, és az azt követő időszakra. Emiatt kétszer két millió forint, vagyis négy millió forint nem adózik 98 százalékos kulccsal. Az első 60 nap és az az utáni időszakra járó végkielégítés akkor lenne egy számítási alapnak tekinthető, ha a törvényben a 60 napos és az azon túli kifejezés szerepelne.

Az NGM tegnap kiadott közleménye viszont vitatja Angyal József, és a lapunk által megkérdezett számos szakértő egymással egyező szakmai állásfoglalásának a helyességét. A tárca közölte: a törvény ilyen jellegű értelmezései tévesek, a 98 százalékos különadó a távozással összefüggésben kapott (pénzbeli vagy más) juttatások különadó-köteles együttes összegének egyszer kétmillió forintot meghaladó részére vonatkozik.

A félreértéseket kivétel nélkül a fő szabályként megadott 60 napi összeg, illetve az azon túl kifizetendő összegek helytelen értelmezése adja. Fontos tudni, hogy a kiegészítő rendelkezéseket nem a fő szabály helyett, hanem azzal együtt kell alkalmazni - hangsúlyozta a tárca.

A minisztérium szerint két korlát került a jogszabályba: az egyik az utolsó besorolás szerinti rendszeres járandóság 60 napi összege, a másik a 2 millió forintos összeghatár. Nincs adófizetési kötelezettség, ha a távozással összefüggésben kapott különadó-köteles juttatás az utolsó besorolás szerinti rendszeres járandóság 60 napi összegénél akár több, de az a kétmillió forintot nem haladja meg. Fennáll azonban adókötelezettség akkor, ha a távozással összefüggésben kapott különadó-köteles juttatás az utolsó besorolás szerinti rendszeres járandóság 60 napi összegénél nem több ugyan, de meghaladja a kétmillió forintot.

A tárca közleményéről Angyal József megjegyezte: az ilyen minisztériumi dokumentumok nem tekinthetőek mindenképpen betartandó útmutatásnak. Emellett az ilyen állásfoglalások nem számítanak úgynevezett jogforrásnak sem, így végképp nem kötelező érvényűek.

Az igazságügyi adó- és járulék szakértő hozzátette: ennek a jogszabálynak az esetében éppen a főszabály, illetve a hozzá kapcsolódó kiegészítések együttes értelmezése biztosítja a kiskaput az adózók számára.

Szakmai körökben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a pontatlan megfogalmazás szándékosan került a jogszabályba. Úgy vélik: a Fidesz-kormány a különadó mentes sáv megemelésével kerülne el egy újabb konfliktust a szakszervezetekkel.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!