Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Húsz dal gyerekeknek és felnőtteknek

Népszava|2010. dec 3. 06:48
[A+ A-]
Ezekben a napokban Presser Gábor elérhetetlen. A Pesti Színházban megállás nélkül folynak a Túl a Maszat-hegyen próbái, Presser ott van az első pillanattól az utolsóig. Egy hét múlva itt a bemutató, s ő még mindig csiszol, még mindig tökéletesít, még mindig igazít valamit a dalokon és előadójukon.
- Elmondaná, milyen lépések követik egymást mindaddig, míg úgy szólnak a dalok a színpadon, ahogy a zeneszerző, azaz Presser Gábor maga kívánja?

- Az első dolgom az, hogy a színészeknek betanítom a dalokat. Amikor a dalok felkerülnek a színpadra, azaz a jelenetben, szituációban szólalnak már meg, sok minden megváltozik körülöttük. Megtörténik, hogy emiatt mást kérek a színésztől a dal előadásában, mint amikor betanítottam. Lehet, hogy a rendező kér valamit, ami más az eredeti betanuláshoz képest. Lehet, hogy a színpadi szituációból fakadóan változtatunk a dal szerkezetén. Ilyenkor mindig újra és tovább csiszolgatjuk a dalt és az előadást. Közben elkezdem betanítani a zenekart is...

- A színpadon folyó eseményekbe nem szól bele?

- Nem csupán a zenével foglalkozom szakbarbár módon, segítek a próbákon, mint egy évtizedek óta színházban dolgozó ember, aki kicsit megtanult ezt-azt a színpadról. Néder Panni, színművészeti egyetemi hallgató rendezi az előadást, ez lesz a vizsgarendezése. Kedvel engem és Garai Judit, dramaturg mellett elfogad, mint "segédmunkást". Ez teljes embert kívánó munka, amit imádok, még akkor is, ha minden idegszálammal azon szorongok, hogy jó lesz-e, és befejezzük-e a "csiszolást" időre...

- A Presser Gábor-Varró Dániel zenés játékot Túl a Maszat-hegyen címmel 2005-ben mutatták be a Budapest Bábszínházban...

- ... és nagy büszkeségünkre mind a mai napig műsoron van. A versregényből a saját dramaturgiai elképzelésük szerint a legkisebb gyerekek számára formáltak belőle bábelőadást, s mint külső ember mondhatom: tüneményes. A hatodik évadot is megkezdték vele.

- A Pesti Színház ettől eltérően mást bontott ki a 210 oldalas meseregényből. Ez a más mit jelent zeneileg?

- Egy sor olyan jelenet és szituáció került be a mi előadásunkba, amely a bábszínházi feldolgozásban nem szerepelt. Ugyanis ez a feldolgozás szerintem ugyanolyan családi darab, mint a vígszínházi A padlás. Egyaránt szól tehát felnőtteknek és gyerekeknek is. A sok új jelenettel együtt sok új dal is bekerült a mi Maszat-hegy előadásunkba, összesen húsz dal hangzik majd el.

- Musical született?

- Nem, nem. Hogy akkor minek nevezhetjük? Színházi zenének. Varró Dani azt írta alcímnek az előadáshoz: Zenés-verses minekmondják. Ez a tűpontos meghatározás. A zenei műfaja is: minekmondják. Van benne rockos dal, a kalóz rapel, mások operaparódiát énekelnek, és megírtam életem első magyarnótáját is.

- Kinek a dala lesz?

- Matula bácsié, ő csak ilyet tud.

- És a Bús, Piros Vödör milyent tud? Meg Turgenyev, a burgonya?

- Az előbbi azt, amit a bábelőadásban is, az utóbbi pedig semmit. Nem énekel, csak ordít. És verseket mond. Igaz, egy kis saját versét - amit természetesen szintén Varró Dani írt -, mégiscsak elénekli.

- Ami derék dolog egy burgonyától. Gondolom, szép sikert remél...

- Én ilyenkor semmit sem remélek. Csak egyet. Hogy rendben lesz minden, amin ennyit dolgoztunk, és jó előadást adunk ki a kezünkből. Nagyon szeretném, hogy amit mi annyira szeretünk, az a közönségnek örömet szerezne, s amikor felállnak a nézők az előadásunk után, örömmel a lelkükben mennének ki a színházból. És arra gondolnának, jól döntöttek, hogy eljöttek megnézni a Maszat-hegyet.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!