Előző
Következő
új cikk

Belföld

A stroke-betegek is megmenthetők

Népszava|2010. dec 10. 05:12
[A+ A-]
Míg Magyarországon minden félórában meghal valaki szélütés miatt, addig a hasonló népességű Belgiumban "csak" óránként esik áldozatul valaki a betegségnek. A stroke világszerte a harmadik vezető halálok, a tartós rokkantsághoz vezető betegségeknél viszont az első helyen áll.
Ennek ellenére Magyarországon jelenleg nincsenek teljes körű és megbízható adatok a hazai stroke-ellátásról, illetve a betegség előfordulásáról és kimeneteléről. A halálozás, illetve a rokkantság kockázatát is nagymértékben csökkenti, ha a beteg időben részesül a szélütés hatásos és korszerű gyógymódjában, a vérrögoldásban, és ha a gutaütött beteg komplex rehabilitációs kezelést kap.

Az agyi vérkeringési zavar, a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok Magyarországon, ugyanakkor vezeti azoknak a betegségeknek a listáját, amelyek tartós rokkantsághoz vezetnek. A betegek harmada hal meg a szélütés utáni első évben; a stroke után valamilyen formában segítségre szorulók aránya pedig 30-40 százalék.

Könnyen tesztelhető
A stroke egyszerű próbával is felismerhető. Az úgynevezett Cincinnati Stroke Skála - ugyanaz, amit a mentők is használnak - négy egyszerű utasítás végrehajtását kéri. A beteg mosolyogjon, mondjon el egy egyszerű mondatot, becsukott kézzel nyújtsa előre a karjait, illetve behajlítva emelje fel a lábait 10 másodpercig. Ha az arc két fele, vagy a két végtag nem egyformán mozog, vagy a beszéd elkent, a beteg rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni, fennáll a szélütés lehetősége.
A kórházak évente körülbelül százezer szélütéses esetet látnak el. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2009-ben 91.470 stroke-ellátás történt a hazai kórházakban, míg idén júliusig 53.324 esetet jelentettek. Becslések szerint a hazai esetek körülbelül felét új megbetegedés, az akut stroke okozta; a 45 ezer ember közül 12-15 ezren halnak meg, és körülbelül 10 ezren válnak rokkanttá.
A stroke oka az esetek 80-85 százalékában az erek elzáródása, ez az úgynevezett iszkémiás stroke, amely kezelhető vérrögoldással. Ha a kezelést időben elkezdik, 30-40 százalékkal több beteg gyógyul meg - hosszabb távon maradandó rokkantság nélkül. Bár vérrögoldást nem kaphat mindenki, a legfőbb korlát mégis az idő: a trombolízist (a vérrög feloldását) a tünetek jelentkezésétől számított legkésőbb 3 - 4 és fél órán belül el kell kezdeni.

A gyorsaság döntő, mondják a szakemberek, mivel a tünetek kialakulása után minden órában 120 millió idegsejt és összesen 714 kilométernyi idegrost pusztul el. Szélütést követően 8-9 óra alatt az érintett agyterületen már nem marad élő agyszövet. Éppen ezért hatvan percen belül kettő, 60 és 90 perc között négy, 90 és 180 perc között viszont már kilenc beteget kell kezelni ahhoz, hogy legalább egyikük tünetmentes legyen, vagy csak minimális tünetekkel gyógyuljon - mondta Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának vezetője.

A vérrögoldást, vagyis trombolízist országos átlagban a betegek 1-1,5, a jól ellátott fővárosban 2,5 százaléka kapja meg. Az európai átlag ugyanakkor 5 százalék fölött van, Nyugat-Európában pedig megközelíti a 10 százalékot. Magyarországon országosan is nagyok a különbségek a stroke-ellátásban - mondta Csiba László, a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Neurológiai Klinikájának vezetője. A DEOEC klinikáján egyébként, ahol 2009-ben a legtöbb vérrögoldást végezték hazánkban, az ilyen kezelések aránya 17 százalék. A mentők 90 négyzetkilométeres körzetből szállítják valamennyi akut stroke beteget erre a klinikára. A szükséges laborvizsgálathoz a vért már a mentőben leveszik, így az azonnal a laborba kerül, a beteg pedig a CT-be mehet. A pacienseket stroke-betegek ellátására szerveződött intenzív osztályon, erre képzett szakemberek látják el, és 48-72 óráig folyamatosan figyelik állapotukat.

Az OEP, a Magyar Stroke Társaság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Budapesten és Pest megyében, ahol a magyar lakosság 28 százaléka él, végzik az összes kezelés 43 százalékát, ezen belül 34 százalékot Budapesten. A lakosság arányához viszonyítva az összes trombolízisből nagyobb arányban részesedik az Észak-Alföld, ahol országosan is kiemelkedik a DEOEC Neurológiai Klinikája. A többi régió a lakosság arányához viszonyítva kisebb mértékben részesedik a kezelésekből, és vannak megyék - Heves illetve Jász-Nagykun-Szolnok - ahol az adatok alapján egyetlen vérrögoldást sem végeztek a tavalyi évben.
Annak, hogy viszonylag kis számban végzik az országban a beavatkozást, az az egyik oka, hogy a betegek nagy része nem ér be időben a kórházba. A legfontosabb, hogy a beteg felismerje a tüneteket, és azonnal mentőt hívjon - hívta fel a figyelmet Bereczki Dániel. A Magyar Stroke Társaság elnöke szerint az első problémát az jelenti, hogy a betegek sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget a tüneteknek, mivel ezek kezdetben nem túl feltűnőek, és a gutaütés nem fáj. További gond, hogy a beteg, még ha fel is ismeri a tüneteket, vagy nem megy el orvoshoz, vagy először nem a mentőket hívja. A kórházak adatai azt mutatják, hogy hétfőn történik a legtöbb akut stroke-beteg felvétele, ami feltehetően azt jelenti, hogy a betegek egy része hétvégén nem fordul orvoshoz, sőt a hét elején is sokan a családorvoshoz mennek előbb. Van kórház, ahová még mindig ugyanannyi akut gutaütött beteget küldenek a háziorvosok, mint amennyit a mentők visznek be, ez pedig késlekedést jelent. Időveszteség az is, ha a mentők későn érkeznek, nem kezelik sürgősségi esetként a gutaütést, vagy ha nem olyan intézménybe viszik a beteget, ahol a kezelés hozzáférhető.

A tapasztalatok szerint egyébként az időben beérkezett betegek 30-40 százaléka alkalmas trombolízisre, de ezt csak becsülni lehet, akárcsak azt, hogy az összes akut beteg hány százaléka nem ér be időben. Ezeket az adatokat ugyanis átfogó módon nem gyűjtik. Nemzetközi felmérések szerint körülbelül 80 százalékban az emberek tájékozatlansága és a szükségesnél lassabb szállítás a késés oka, de mintegy 15 százalékban a kórházakon belüli szervezési problémákon múlik a késlekedés. Egy másik statisztika arról árulkodik, hogy Magyarországon a tünetek kialakulásától számítva átlagosan 80 perc telik el addig, amíg egy beteg a kórházba ér, ott pedig további 70, amíg a kezelést elkezdik. Az egyes kórházak között azonban nagy az eltérés: van, ahol 40 percen belül megkezdődhet a vérrögoldás, de olyan intézmény is akad, ahol az átlagos idő több mint 110 perc. Ez pedig azzal fenyeget, hogy a beteg kicsúszik az eredetileg rendelkezésre álló 180 percből.

Nem megoldott a finanszírozás

A stroke-kezelés drága, csak a gyógyszerköltség 250-300 ezer forint körül van - nyilatkozta Bereczki Dániel. Előfordulhat az is, hogy egy intézményben nem áll rendelkezésre a vérrögoldáshoz szükséges gyógyszer. Létezik ugyan a kórházak között megállapodás arról, hogy ilyen esetben honnan hová szállítsák át a beteget, de ez mindenképp időveszteséget jelent, ráadásul vidéken nem feltétlenül van rá lehetőség. A vérrögoldás finanszírozásához ugyanis először a kezelést kell befogadnia az OEP-nek, ekkor az adott kórház a befogadott esetszámig elvben elszámolhatja azt. A gyakorlatban azonban a trombolízis is a teljesítmény volumenkorlát (tvk) alá tartozik, azaz még ha elvben finanszírozható is, az adott kórházon belül dől el, hogy az intézménynek jutó finanszírozásból mennyi jut a neurológiai osztálynak, és azon belül is az akut stroke-ellátásra. Ott, ahol a vérrögoldást nem fogadta be az egészségbiztosító, a kórháznak máshonnan kell pénzt átcsoportosítani a kezelésekre.
Tavaly az OEP mintegy 520 kezelést finanszírozott 19 intézményben. Ezen túl 200-220 kezelést a kórházak saját forrásaik átcsoportosításával végeztek el, amelyek után 14 intézmény egyáltalán nem kapott pénzt a vérrögoldásra. Az OEP 2011-től 10 újabb kórházban biztosít pluszforrásokat egy bizonyos esetszámig a kezelésekre, vagyis várhatóan legalább 36 intézményben végeznek majd trombolízist. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyivel nőhet a kezelések száma, de az bizonyos, hogy a szakemberek becslése szerint a jelenlegi alig több mint 700-zal szemben legalább 2000-2500-ra lenne szükség.

Az utolsó részletes hazai stroke-adatbázist, a Magyar Stroke Adatbankot, Nagy Zoltán, az Agyérbetegségek Országos Központjának volt igazgatója és munkatársai hozták létre a 90-es években, 8726 beteg adataival. Az adatbázis nem frissül: már annak idején sem volt pénz a fenntartására, mondta el Nagy Zoltán professzor, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) volt foigazgatója és a Magyar Stroke Társaság alapítója. 2007 október végén a megszüntetett OPNI-ból elköltöztették az intézet stroke-központját, egyben megszüntették az Agyérbetegségek Országos Központját is.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!