Előző
Következő
új cikk

Belföld

Titkolják, aláírta-e a médiatörvényt

Népszava|2010. dec 30. 05:28
[A+ A-]
Nincs idő felkészülni az alig néhány nap múlva életbe lépő szabályokra - a puszta Putyinjának nevezik Orbánt.
Noha lejárt a múlt kedden elfogadott médiatörvény kihirdetésének határideje, az államfő döntéséről egyelőre nincs hír. Hivatalában hiába érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, figyeljük a Magyar Közlönyt. Csak következtetni lehet arra, mit tett Schmitt Pál. Sajtóosztályának ugyanis akkor van tennivalója, ha az államfő nem szignóz egy jogszabályt, ilyen esetben közleményt kell kiadniuk. Erre nem kaptak utasítást, így feltételezhető, hogy a január elsejével hatályos szabályozásban a köztársasági elnök nem talált kivetnivalót. Nem úgy, mint külföldön, ahol autoriter rezsimről, "light Horthy-rendszer" kiépítéséről írnak, Orbánt pedig a "puszta Putyinja"-ként említik.

Teljes titkolózás övezte tegnap a médiatörvény kihírdetésének ügyét. Bár lejárt a határidő, amelyen belül Schmitt Pálnak döntenie kellett, lapzártánkig nem derült ki, mit lépett az államfő. Hiába érdeklődtünk hivatalában, Szabó Edina sajtófőnöktől azt a választ kaptuk: figyeljük a Magyar Közlönyt. Ha abban megjelenik a törvény, az azt jelenti, hogy az államfő aláírta. Arra a kérdésre, ő tudja-e, hogyan döntött a köztársasági elnök, azt a választ kaptuk, "tök mindegy", hogy ő mit tud, az aláírásokat nem szokták kommunikálni, eddig sem tették, ezután sem teszik.
Úgy tudjuk, ha az államfő nem ír alá egy jogszabályt, arról a sajtóosztályának közleményt kell kiadni. Információink szerint erre nem készülnek, nem kaptak ilyen utasítást. Érdeklődtünk a parlament sajtóosztályán is, ott annyit mondtak, a december 21-én hajnalban elfogadott médiaszabályozás a köztársasági elnök aláírására vár, Kövér László, az Országgyűlés elnöke december 23-án szignálta az elfogadott és továbbküldésre váró indítványt.

A jogszabály elfogadásakor a sürgős kihirdetésről is döntöttek a képviselők. A házszabály szerint ilyen esetben az államfőnek öt naptári napon belül döntenie kell, hogy aláírja a törvényt, megfontolásra visszaküldi a parlamentnek vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Ebben a konkrét esetben az első nap december 24-e volt, Schmitt Pálnak tehát keddig kellett volna kézjegyével ellátni a törvényt. Az, hogy a jogszabály sorsa még mindig kérdéses, azt is jelenti, hogy a változásokra a sajtó nem tud felkészülni. A törvénytervezetet az utolsó pillanatig változtatták, összesen 230 módosításról szavaztak, majdnem két tucatnyiról a zárószavazás előtt. Csakhogy a végleges, egységes szöveg csak akkor lesz ismert, ha a Magyar Közlönyben megjelenik, miközben holnapután életbe lép a jogszabály. Ez is lehet az oka annak, hogy ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg például arról: a médiatanács által kiszabott büntetésre halasztó hatálya van-e a bírósági vizsgálatnak. Egyes hírek pedig arról szólnak, hogy a napilapok büntethetősége csak jövő júliustól lép hatályba.

Schmitt Pál vélhetően már aláírta a jogszabályt. Ezt igazolja eddigi tevékenysége is. Épp erről írt blogjában Török Gábor politilógus is, aki okfejtését úgy kezdte, alkotmányossági vétók száma: nulla. Politikai vétók száma: nulla. Schmitt Pál a hivatalba lépése óta elfogadott csaknem száz törvény egyike esetében sem érezte fontosnak, hogy éljen bármelyik alkotmányos lehetőségével. A politológus kitért arra, hogy a köztársasági elnök egyelőre mindent aláírt, amit elé tettek, és ebben a tekintetben valóban új államfői mintát teremtett. Bár az államfői hivatal eddigi két évtizedében Göncz Árpád a Horn-kormány, Mádl Ferenc pedig az első Orbán-kormány idején erősen baráti viszonyban volt a végrehajtó hatalom birtokosaival, mindez nem akadályozta őket abban, hogy időnként egy-egy ügyben kifejezzék fenntartásukat, ellenvéleményüket. Mádl Ferenc például 2000 nyara és 2002 tavasza között három jelentősebb ügyben (türelmi zónák kijelölése; elítéltek vélemény-nyilvánítási szabadsága; válaszadási jog a sajtóban) is az Alkotmánybírósághoz fordult.

Különösen Mádl elnöksége mutatta meg annak világos példáját - fejtette ki Török Gábor -, miben különbözik a bólogató robot az önálló véleménnyel bíró támogatótól: az elnök soha nem rejtette véka alá, hová tartozónak érzi magát, mégis sikerrel bizonyította, hogy képes autonóm módon, alkotmányos kötelességének ("kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett") megfelelően viselkedni. Schmitt Pál első féléves teljesítményét figyelve egyelőre az eddigiektől jelentősen eltérő szerepfelfogással ismerkedünk: egy olyan elnökkel, aki tudatosan nem ad a pártatlanság látszatára, aki semmiben sem akar eltérni, másnak lenni, mást gondolni, mint a kormánytöbbség - fejtette ki a politológus. Hozzátette: az, hogy Schmitt Pál szava nem számít - hiszen mindenben ugyanazt mondja, mint ajánlója -, tulajdonképpen megkerülhetővé és feleslegessé tette az intézményt. Török Gábor azt üzente Schmitt Pálnak: ami ma jó ötletnek, komoly segítségnek tűnik, holnapra tankönyvekbe kerül és nevetséges, szánalmas példa lesz - még azok is lesajnálóan beszélnek majd róla, akiknek egykor hasznára volt.

A hazai kritika mellett a nemzetközi sem csitul. Ausztria két fontos szomszédjának még demokratikus a politikai berendezkedése, de már csak egy lépés választja el őket egy autoriter rezsimtől - ezt írta az osztrák Der Standard. Az olaszországi és magyarországi belpolitikai helyzet hasonlóságáról értekező "Mussolini soft, Horthy light" című írásban a lap úgy fogalmazott: Magyarország "teljes gőzzel halad egy tekintélyelvű egypártrendszer felé". A cikk szerint Orbán Viktor egy "light Horthy-rendszert épít", amelyben egyebek mellett megtűrik az antiszemitizmust és megregulázzák az Alkotmánybíróságot. A lap szerint a magyarországi túlcsorduló nacionalizmust mutatja, hogy a világon élő minden magyar ezután magyar állampolgár lesz. Silvio Berlusconi ezzel szemben modern Ducét játszik, aki TV-birodalmában a fasiszta feketeingesek helyére hosszúlábú szépségeket állít, hogy az olaszokat féken tartsa.

Pusztai Putyin Európának című cikkében a Die Welt című német napilap rövid idő alatt másodszor minősíti Orbán Viktort. A cikk szerint nem csak a médiatörvény világít rá arra, hogyan építi ki teljhatalmát a 47 éves politikus. A nacionalista pátoszhoz szívesen folyamodó magyar miniszterelnök tavaszi hivatalba lépése óta szinte "lenini következetességgel" iktatott ki vagy "gleichschaltolt" mindenféle zavaró ellenőrző hatóságot. A "puszta Putyinja" szinte az összes állami intézmény "gleichschaltolásával" a magyar történelem tekintélyelvű rendszereinek szerencsétlen hagyományát folytatja - áll a Die Welt összeállításában.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!