Előző
Következő
új cikk

Külföld

Guantánamo tovább üzemel

Népszava|2011. jan 12. 05:30
[A+ A-]
Kilenc évvel a guantánamói börtöntábor megnyitása után sem látszik a fény az alagút végén, kevés az esély arra, hogy a közeljövőben be lehessen zárni a Kuba szigetébe beékelődő amerikai bázison létesített fogolytábort. Pedig Barack Obama elnöknek ez volt egyik fontos választási ígérete, s beiktatása után egyik első intézkedéseként rendelkezett arról, hogy az ellentmondásos létesítményt mielőbb felszámolják.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat kitervelő és végrehajtó al-Kaida bázisainak felszámolására, az al-Kaidának menedéket adó tálib rezsim megdöntésére indította George W. Bush elnök az afganisztáni háborút. Az afganisztáni al-Kaida kiképzőközpontokban foglyul ejtett terroristagyanús személyek elhelyezésére létesítették hamarjában a börtöntábort. Tegnap volt kilenc éve, hogy megérkeztek az első rabok: mintegy húsz vasra vert, csuklyát és narancssárga overallt viselő foglyot masíroztattak végig 2002. január 11-én a guantánamói amerikai támaszponton.

A Bush-kormányzat úgy döntött, hogy nem az Egyesült Államok területén helyezik el a "terrorizmus elleni háború" foglyait, akiket sokáig nem illetett meg a genfi megállapodás értelmében a hadifoglyoknak kijáró bánásmód (a minimális jogosítványokat csak egy 2006-os legfelsőbb bírósági ítélet nyomán biztosították a raboknak). Az első rabok átszállítását látványos körülmények között, demonstratív módon hajtották végre, a rabokat kezdetben nyitott ketrecekben helyezték el. A potenciális terroristák ide-oda szállítása a későbbiekben már a legnagyobb titokban történt, a guantánamói kirakatbázis mellett a CIA titkos börtönöket létesített, ahol az al-Kaida fogságba esett "nehézfiúit" a kínzás határát súroló módszerekkel hallgatták ki.

Ötven ország vállalt befogadást
2002 januárja óta összesen 779 terroristagyanús személyt tartottak fogva a bázison. Barack Obama beiktatásakor 242-en, 2009 nyarán több mint 220-an voltak, 2011 januárjában még mindig 173-an raboskodnak az időközben modernizált, büntetésvégrehajtási létesítményben a Human Rights First szervezet adatai szerint. Egy rab halt meg a bázison. Obama hivatalba lépése óta 67 fogoly elhelyezését sikerült megoldani, 59 ügyét már megvizsgálták, befogadó országot keresnek számukra. Eddig 50 ország fogadott be guantánamóiakat (Afganisztán 199, Szaúd-Arábia 120, Pakisztán 63, Jemen 22, Nagy-Britannia 14, Algéria 12, a többi ország tíznél kevesebbet a New York Times adatai szerint). A börtöntábor éves működési költsége 150 millió dollár. Egy rab guantánamói fogvatartásának költsége 650 ezer dollár.
Guantánamo, akárcsak az iraki Abu Graib börtön, a republikánus washingtoni kormányzat - a Bush-Cheney-Rumsfeld-vezetés - túlkapásainak szimbóluma lett. Barack Obama a 2008-as kampányban egyik emblematikus választási ígéreteként kilátásba helyezte a börtöntábor mielőbbi bezárását. Obamának meggyőződése volt, hogy a terrorizmus problémáját nem katonai módszerekkel kell kezelni, hogy a hadifoglyokról rendelkező genfi egyezményt maradéktalanul tiszteletben kell tartani, a terroristagyanús személyeket nem katonai törvényszék, hanem polgári bíróság elé kell állítani. A demokrata elnök beiktatása után két nappal, 2009. január 22-én írta alá a törvényt, amely egy éves határidőt szabott a börtöntábor teljes felszámolására.

Tavaly ilyenkor már világosan látszott, hogy a guantánamói fogolytábor gyors bezárása nem volt reális célkitűzés. Már George W. Bush is erőfeszítéseket tett arra, hogy befogadó országokat keressen olyan rabok számára, akikre kínzás, embertelen bánásmód várna, ha visszatoloncolnák saját hazájába. Bármennyire is változást ígért Barack Obama, a terrorizmus támogatásának gyanúja alól felmentett guantánamóiak közül nagyon kevésnek az elhelyezését sikerült megoldania. Az Egyesült Államok európai szövetségesei csak néhány volt rab befogadását vállalták, mint a friss Wikileaks kiszivárogtatásokból kiderült, azt is csak valamilyen "édesítő pirula" fejében. Némelyik kelet-európai vezetőnek azt ajánlották, négyszemközti találkozón fogadja majd Obama elnök a Fehér Házban, egyes országoknak IMF-támogatást helyeztek kilátásba, vagy egyenesen fejpénzt fizettek.

A demokrata elnök megpróbálta beváltani azt az ígéretét is, hogy a guantánamói foglyokat az Egyesült Államok területén, polgári bíróság elé állítják, a guantánamói katonai törvényszékek munkáját felfüggesztették. Mintegy ötven olyan különösen veszélyes rabot őriznek Guantánamón, akiket meghatározatlan ideig fogva akarnak tartani. Csakhogy az amerikai szövetségi államok jórésze hallani sem akart befogadásukról, noha több szigorúan őrzött börtönkomplexum igénybevétele is szóba került. Egyedül Illinois állam ajánlotta fel, hogy a Thompson fegyintézetben vállalnák a guantánamóiak elhelyezését. Tavaly év végén az Egyesült Államok területén lefolytatott első guantánamói polgári pert sok bírálat érte. Időközben felújították a katonai törvényszékek munkáját a börtöntáborban. Washington kénytelen volt feladni azt a tervet, hogy a 9/11-es terrortámadások egyik értelmi szerzőjét, a leghírhedtebb guantánamói foglyot, Hálid Sejk Mohammedet Manhattanben - a Ground Zero közelében - állítsák bíróság elé.

Barack Obama múlt héten írta alá a védelmi költségvetés tervét, amely újabb akadályokat helyez a guantánamói fogolytábor felszámolásának útjába. A 725,9 milliárd dolláros büdzséhez fűzött korlátozások gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy Obama amerikai területen börtönt létesítsen a guantánamói foglyoknak, s még azt is, hogy amerikai területre szállítsák őket. A demokrata elnök elvben megkerülheti ezeket a költségvetési korlátozásokat - az igazságügyi minisztérium tartalékalapjából is költhetne a foglyok átszállítására. Legalábbis így vélik emberi jogi szervezetek képviselői, akik váltig állítják, Obama "feladta" ezt a küzdelmet. A korlátozó intézkedést még a demokrata többségű kongresszus írta bele a törvénybe, így nem is nagyon remélheti, hogy a megerősödött republikánus ellenzékkel dűlőre juthat. Obama akár az elnöki vétó ritkán használt eszközével is élhetett volna, de nem tette, azt ígéri, hogy tárgyalásokon próbál áttörést elérni Guantánamo bezárásának ügyében.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!