Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Cezúra lesz vagy cenzúra?

Népszava|2011. febr 1. 06:33
[A+ A-]
A Bibliotheque Pascal tetszett legjobban a filmkritikusoknak a tavalyi filmtermésből, főszereplője, Török-Illyés Orsolya is megkapta az elismerést, Kocsis Ágnes rendezőként vitte el a pálmát a nemzetközi porondon már fényes pályát befutott Pál Adriennel.
A sok évtizedes hagyományhoz híven a filmkritikusok tegnap átadták a legjobb teljesítményekért járó díjakat, s a hazai filmkultúra reménytelen helyzetéről nyilatkozatban fejezték ki véleményüket. Aki nem ismeri ma a hazai film elkeserítő helyzetét, akár a legteljesebb optimizmussal állapíthatja meg, hogy tegnap, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában szinte csupa fiatal művész vette át az évente mindig odaítélt filmkritikusi díjat.

Egy sor fiatal, aki méltó folytatója a hatvanas-hetvenes évek magyar filmes kiugrásának, amikor a magyar film az európai film élvonalába tört elő. A filmkritikusok azonban ezúttal nem csak díjakat ítéltek oda, hanem egy nyilatkozatban tették közzé aggodalmukat az iránt, hogy a filmgyártás mai helyzetében félő, hogy jövőre már nem lesz film, amit díjazhatnának.

Tavaly még jutott magyar filmbemutató az évre, így vitán felül a legjobb filmnek járó B. Nagy László díjat Hajdu Szabolcs műve, a Bibliotheque Pascal kapta meg, hősnőjét, Török Illyés Orsolyát pedig, aki tavaly már a szemlén megérdemelt volna egy jó szót, a legjobb női főszereplő díjával ismerték el az ítészek. Miután a rendező Las Vegasban forgatja új filmjét (nem magyar pénzből, természetesen), Dosztojevszkij A játékos című regénye nyomán, a díjakat a producerek: Angelus Iván, Kovács Gábor, illetve Pataki Ági vette át.

A legjobb rendezés díja, amelyet Kocsis Ágnes vett át a Pál Adrienn című rendezéséért, viszont egyfajta tiltakozás is a képtelen helyzet ellen. Miközben itt van egy magyar film, amely Cannes-tól kezdve a fél világ fesztiváljain aratott sikert, ma a hazai kulturális finanszírozás szégyenletes állapota miatt magyar mozikba még nem kerülhetett. Nincs rá pénz. A kritikusok úgy gondolták, miután három itthoni fesztiválon a szakma nagy része látta, joggal szavazták meg érte az előkelő elismerést a rendezőnek, illetve a látványvilágért Fillenz Ádám operatőrnek, noha moziforgalmazásban még nem ment.

A legjobb férfi főszereplő Nagy Zsolt lett a Kolorádó Kid és A Niebelung-lakópark alapján. Ugyane két filmben mutatott teljesítményéért Sárosdi Lilla lett a legjobb női epizódszereplő. Férfiben pedig Szervét Tiboré lett ez az elismerés az Apacsok című film nyomozójának figurájáért. A legjobb dokumentumfilm Sós Ágnes a Láthatatlan húrok, a legjobb kisfilm Szimler Bálint az Itt vagyok, a legjobb animáció Ulrich Gábor A hentes zsebrádiója, a legjobb forgatókönyv Dyga Zsombor Köntörfalak című filmje lett.

Több évtizedes kimagasló művészi teljesítményéért Mészáros Márta vette át az Életmű-díjat.

Báron György felolvasta a kritikusok nyilatkozatát, s erre mintegy válaszul furcsa közjátékként Szőcs Géza kulturális államtitkár, mielőtt a fődíjat átadta volna a producereknek, maga is felolvasta ugyanazt, majd azt mondta, lesz filmfeltámadás, lesz filmgyártás, és ehhez az új korszakhoz a 2011-es év lesz a cezúra. (A fiatal filmesek maguk között azonnal cenzúrának javították a szót.)

Az államtitkári kijelentésre az Életmű-díjas Mészáros Márta adta meg a filmszakma válaszát, hangsúlyozva, hogy itt erős filmgyártás folyt, a magyar film folyamatosságát pedig a fiatalok nagy nemzetközi sikerei igazolják, hiszen gyökereik a hatvanas-hetvenes évek erős hazai filmművészetéből erednek, amikor a magyar film az európai filmkultúra szerves részévé lett.

Vélemények

Milyennek látja a magyar film jövőjét?

Báron György kritikus, a FIPRESCI hazai képviselője, a filmkritikus szakosztály elnöke:

Tökéletesen bizonytalannak. Nagyon rosszak a kilátások. A mozgókép közalapítvány sokkal kevesebb pénzt kapott, mint amiből finanszírozható a film, ugyanakkor ezt a kevés pénzt sem osztja szét. Egyetlen fillért sem ad a legszükségesebbekre sem. Van viszont értelmetlen hangulatkeltés a filmesek ellen, amely tökéletesen összevág más értelmiségi, például a filozófusok elleni kampánnyal.

Kovács Gábor producer (Filmpartners):

Optimista vagyok, úgy gondolom, előbb-utóbb lesz megoldás. Azok az eredmények, amelyeket az utóbbi években elért a magyar film, nem merülhetnek feledésbe. A magyar film az utóbbi években felfelő pályán halad, van néhány világszínvonalú fiatal tehetségünk, akik bizonyítottak, ez reménységre ad okot. Ennek valamilyen formában folytatódnia kell.



Nyilatkozat

A magyar filmkritikusok, fél évszázados hagyományaikat követve, az idén is kiosztják díjaikat az elmúlt esztendő legjobb filmes - rendezői, operatőri, színészi, forgatókönyvírói - teljesítményeiért. Ezúttal a díjkiosztást nem követi Magyar Filmszemle, s félő, jövőre már film sem lesz, amit díjazhatnánk. Az MMKA-támogatások zárolásával tavaly nyár óta nem indulnak be új produkciók, sem játék-, sem dokumentum- sem animációs filmek, a már megkezdett munkálatok leálltak, a kész művek - köztük világfesztiválokon sikeres darabok - nem jutnak el a mozikba. Lehetetlen helyzetbe kerültek az artkinók, a filmklubok, az igényes filmlapok, a filmkönyvkiadás, a mozgóképoktatás.

Támogatás híján nem csak a magyar filmipar indult sorvadásnak, hanem a teljes nemzeti mozgóképkultúra. Ez oda vezethet, hogy a néző - elsősorban a fiatal nemzedék - még inkább kiszolgáltatottjává válik a mozijainkat elöntő kommerszek áradatának.

Meggyőződésünk, hogy a magyar film a nemzeti és az európai kultúra szerves része, amit, összhangban az Európai Unió film- és médiapolitikájával, védeni, erősíteni és támogatni kell. Erre, a magyar kultúrával és a jövő nemzedékkel szembeni felelősségre hívjuk fel a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, abban a reményben, hogy a jövőben is lesznek értékes, fontos filmek, amelyeket díjazhatunk.

MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztály
Magyar Filmművész Szövetség Filmkritikus Szakosztály

Lájkoljon minket a Facebook-on is!