Előző
Következő
új cikk

Belföld

Orbáni alkotmány - húsvét hétfőre

Népszava-összeállítás|2011. márc 9. 20:38
[A+ A-]
Ez nem végleges verzió, a tervezet már a holnapi frakcióülésen, azután pedig a parlamenti vita során is változhat - ezekkel a szavakkal mutatta be ma Lázár János a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét. Hogy a szöveg tényleg változik-e még, nem tudni, de a nyilvánosságra hozott koncepcióban például szerepel, hogy az anyák szavazati jogot kaphatnak a kiskorú gyermekük után.
A tervezet jó néhány újdonságot tartalmaz; például ha március 31-ig nem készül költségvetés, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést. Nem állítják vissza az Alkotmánybíróság ősszel csorbított jogköreit, és a bírák nem választhatnak maguk közül elnököt - ez a parlament hatásköre lesz.

Az alaptörvény- tervezetét várhatóan hétfőn terjesztik be az Országgyűlésnek. Elkészült a kormánypártok alkotmánytervezete - jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus közölte, hogy a jelenleg 28 oldalas tervezetről legkorábban március 21-én kezdődik a vita a parlamentben, az alaptörvényt április 18-án fogadhatja el a Ház, végül április 25-én, húsvét hétfőn írhatja alá a köztársasági elnök. Az alkotmány - a tervezet szerint - 2012. január 1-jével léphet hatályba.

Az alkotmánytervezet négy részből áll, az első fejezet a Nemzeti hitvallás vagy a Nemzeti nyilatkozat címet fogja viselni, a második rész az Alapvetés, melyben rögzítenék, hogy hazánk neve Magyarország. Ebben a részben Lázár szerint azokat az alapértékeket fektetnék le, amelyek a XXI. századi Magyarországot határozzák meg.

A harmadik fejezet a Szabadság és felelősség címet viseli, ahol az alapjogok és kötelezettségek találhatóak, míg Az állam című részben az államszervezet részleteit taglalják. A frakcióvezető közölte, még nem eldöntött, hogy az új alkotmány az alkotmány vagy az alaptörvény nevet fogja-e viselni. Úgy vélte, a Szájer József vezette alkotmányszövegező bizottság Európa leginkább jövőorientált tervezetét készítette el, ami Európát és a világot leginkább mozgató kérdésekkel foglalkozik.

Az alaptörvény, illetve a Nemzeti hitvallás a Himnusz első sorával kezdődne, majd a preambulummal folytatódna, amelynek első bekezdése a következőképp hangzik: "Mi, a magyar nemzet tagjai az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit." Ebben a részben elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és a "Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát".

Nem ismerik viszont el a történelmi alkotmány idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, és tagadják a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét" - áll a tervezetben. A bevezető utal az 1956-os forradalomra, s leszögezik, hogy az ország 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítják.

A tervezetben szó szerint visszaköszön az Orbán-bulla, vagyis az úgynevezett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat: "Legyen béke, szabadság és egyetértés". A miniszterelnök már tavaly, a nyilatkozat elfogadásakor közölte, annak örült volna, ha a középületekben az alkotmány bevezetőjét függesztik ki, de az akkor még nem készült el. Úgy tudjuk, hogy a bevezetőt Orbán Viktor és kommunikációs csapata írta. Az egyik kormánypárti képviselő az origo-nak viccelődve azt mondta: "Orbán diktálja le" a preambulumot.

Hazánk neve Magyarország - ezzel kezdődik a második fejezet. "Úgy tudom, hogy Magyarországot Magyarországnak hívják" - mondta az újságíróknak Lázár azzal kapcsolatban, hogy az új alaptörvény nem ismeri a Magyar Köztársaság nevet. A frakcióvezető fölösleges jogászkodásnak nevezte az erről szóló vitát, hiszen az ország államformája továbbra is köztársaság marad.

Kijelentette, a névváltásnak nincs anyagi vonzata, ezért nem kell megváltoztatni a hivatalos dokumentumokat. Ebben a fejezetben szerepel, hogy Magyarország "az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért", rendelkeznek arról, hogy az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A tervezet szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját", illetve támogatja a gyermekvállalást.


Mivel járna fél évszázad törvényeinek közjogi érvénytelenítése?

Schiffer András (LMP): Ilyesmit senki nem gondolhatna komolyan. Ez csak gumicsont, amivel elterelhetik a figyelmet a megszorításokról. A Fidesznek a kampányban kellett volna elmondani, hogy új alaptörvényt akar és hogy mit szeretne abban kimondani. Az is elfogadhatatlan, hogy március 9-én ismertetik az alaptörvény tervezetét, a végleges változatot pedig öt hét múlva el akarják fogadni. Ez igazi hungarikum.

Hack Péter alkotmányjogász: Vannak hatályos törvények és olyanok, amelyeket már érvénytelenítettek. Ami nem elévült, azt folyamatosan hatályon kívül helyezik, a Sztálin dicsőségét kimondó jogszabályt is régen elfelejtettük. Ha a hatályos jogszabályokat érvénytelenítenék, mi lenne például a nemzetközi szerződésekkel, vagy akár a földosztással. Az ilyesmi teljesen értelmezhetetlen.

Az ördög a részletekben

Köztársasági elnök
A tervezet szerint megváltozna az államfő megválasztásának módja. Ma ugyanis - két fordulóban - az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges megválasztásához és ennek híján csak a harmadik körben elégséges az egyszerű többség. A tervezet szerint, ha az első szavazási kör eredménytelen, második szavazást kell tartani, ahol már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. A második szavazási körben viszont elég az egyszerű többség, vagyis az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja.

A tervezet nem bővíti lényegesen az államfő hatásköreit. Bekerült viszont a parlament feloszlatásának jogköre; a dokumentum szerint az államfő feloszlathatja a parlamentet - a választások egyidejű kitűzésével - , "ha a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg", vagy "ha az Országgyűlés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el". Továbbá az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

A tervezet szerint az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére. Továbbá kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, illetve megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

A kormány
Nem változnak - legalábbis első olvasás alapján - a kormányra vonatkozó passzusok. Így megmarad a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye, amelyről korábban azt tervezték, hogy megszűntetik.

Alkotmánybíróság
A tervezet szerint az Alkotmánybíróság (Ab) 11 tagból álló testület, melynek tagjait az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja. Eddig 9 évre szólt az alkotmánybírák mandátuma, további újdonság, hogy a tervezet szerint az Ab elnökét az Országgyűlés választja - a képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tart, ma három évre szól az elnök mandátuma és a testület maga választ elnököt.

Minden fogadkozás ellenére megmaradt a tervezetben a testület hatáskörének őszi csorbítása. A szöveg szerint az Ab "a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg."

További érdekesség, hogy az Ab "alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket", amit ma is megtehet, de csak államfői vétó esetén, amely jogkör megmarad a tervezet szerint. Most bekerült egy új passzus, amely szerint "az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi." Ez kiegészül azzal, hogy az Ab "a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát". Az Ab-nek ilyenkor - tehát államfői és parlamenti vétó esetén - soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoznia kell. Ha az Ab alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra megtárgyalja. Az ismételten megtárgyalt és elfogadott törvényről újra kérhető az Ab vizsgálata, a testületnek ilyenkor 10 napja van a döntésre.

A bíróság
A legfőbb bírósági szerv a Kúria - áll a tervezetben, korábban ez a Legfelsőbb Bíróság volt. A szöveg azonban meg sem említi - ahogy a korábbi alkotmány - az igazságszolgáltatást eddig gyakorló Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok intézményeit. Kimarad az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is. Utal azonban arra, hogy a Kúria megköti a kezüket, ugyanis az "a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz".

A tervezet rögzíti, hogy a bírák jogállását és javadalmazását "sarkalatos" törvény határozza meg, vagyis kétharmados többséggel szavazható meg. Ugyanakkor a bírák függetlenségéről szóló korábbi részt azzal egészítenék ki, hogy "ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók".

Míg a hivatásos bírókat ezután is a köztársasági elnök nevezné ki, a legfőbb bíró - aki már nem a Legfelsőbb Bíróság, hanem a Kúria elnöke - eddigi 6 éves mandátuma 9 évre emelkedne, s őt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmaddal választaná meg.

Választás

Megadná a határon túli magyar állampolgároknak a szavazati jogot a tervezet. A szöveg szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. A dokumentum hozzáteszi: "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti".

A választás mikéntjéről külön kétharmados törvény rendelkezik. Újdonság a koncepció alapján, hogy az önkormányzati választási ciklus 5 éves lenne, szintén a külön választási törvényben meghatározott módon.

"A jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának - illetőleg helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot biztosít" - olvasható a tervezetben. A Fidesz tehát meghagyná annak lehetőségét, hogy a választási törvény rendelkezzen a gyermekek után járó szavazati jogról.

Alapvető jogok biztosa

A jelenlegi négy országgyűlési biztos munkáját egyetlen ombudsman, az alapvető jogok biztosa venné át. Feladata az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, orvoslása, illetve általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése lenne. A jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelme kiemelt szerepet kapna munkájában. A tervezet szerint az ombudsmant az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre választaná.

A biztosnak lehetnek helyettesei. Jelenleg adatvédelmi-, állampolgári jogok-, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok-, valamint jövő nemzedéke országgyűlési biztosok látják el az állampolgári jogok védelmét. Megválasztásuk nem tér el a jelenleg tervezettől, őket is hat évre, az országgyűlés választotta.

MNB
A Magyar Nemzeti Bank elnökét az eddig hat év helyett kilenc évre nevezik ki.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!