Előző
Következő
új cikk

Külföld

Magyar találmány a békefenntartás

Népszava|2011. márc 31. 05:39
[A+ A-]
A balkáni békefenntartásról, a környezetvédelemről, a civil szervezetekről, a romák felzárkóztatásáról és a katasztrófasújtotta területek megsegítéséről volt szó a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja által rendezett tegnapi konferencián.
"Megérte-e a mecseki bazsarózsa védelme azt, hogy most a Zengőnél kedvezőtlenebb helyen, nagyobb költséggel építsünk és működtessünk radarállomást?" - kérdeztük Bendik Gábor környezetvédelmi szakjogászt, a Levegő Munkacsoport képviselőjét. A szakértő kifejtette: nemcsak a bazsarózsáról van szó, hanem általában az élővilág megmaradásáról. "Nem kétséges, hogy a radarállomást ott kell megépíteni, ahol a lehető legkevesebb természetkárosítással jár - tette hozzá.

Deák Péter katonai szakértő, a konferencia levezető elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a 90-es években, amikor a radarállomás céljára a Zengőt kiszemelték, még egészen más volt a balkáni helyzet, mint most. A mai helyzetben más súllyal esnek latba a különböző szempontok, így a radarállomás és a bazsarózsa szempontja is.

A nemzetközi békefenntartásról szólva Oláh László katonatisz, aki a Balkánon maga is hosszú ideig szolgált ilyen missziókban, elmondta: a világ nem igen tudja, hogy valójában magyar "találmányról" van szó. Az első békefenntartó egy magyar katonaember volt, aki társaival 1887-ben Kréta szigetén választotta el egymástól az ellenséges feleket. S a 19. század végén már voltak magyar békefenntartók Bosznia-Hercegovinában is.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!