Előző
Következő
új cikk

Belföld

Hoffmann Rózsa rovásírás párti

Népszava-információ|2011. jún 29. 05:09
[A+ A-]
"Sok mulasztás, megtévesztés, aljasság felróható a Kádár-kornak, ám azt csak a magyar nyelv és irodalom szerelmesei tudják igazán, micsoda elhallgatások és hamisságok mételyezték a bölcsészkaron az akkori oktatást."
"Ezek egyike az, hogy a székely-magyar rovásírásról a hivatalos egyetemi oktatás többnyire mélyen hallgatott, mintha ilyen nem is létezne, vagy ha mégis, csak számadó juhászok rovogatták így bicskájukkal a botjukra a birkák számát" - fogalmazott Hoffmann Rózsa a XII. Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó döntőjére írt köszöntőjében. Az oktatási államtitkár ugyanis elvállalta a verseny fővédnöki tisztét.

Hoffmann szavai már csak azért is helytállóak, mert kevesen tudhatják nála jobban, milyen sok "mulasztás, megtévesztés, aljasság" róható fel a Kádár-korszaknak. Az államtitkár életrajza szerint, noha mindig is a közoktatásban akart dolgozni, miután francia-orosz szakos bölcsészként 1971-ben lediplomázott, majd egy évig "fizikai munkát" végzett - a "pedagógusi álláshiány miatt" - , a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kezdte pályáját előadóként, később pedig főelőadó lett. Mire sikerült gimnáziumi állást szereznie, rögtön igazgatóhelyettes is lett belőle, középiskolai tanárként tehát soha nem is dolgozott. Mint az életrajzban írta: "az igazgatói beosztás elnyeréséhez ekkor szükséges volt párttagságot vállalni", ezért belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP), és egészen 1988-ig tagja is maradt.

Hoffmannak tehát alapos ismeretei lehetnek arról, "micsoda elhallgatások és hamisságok mételyezték" az akkori oktatáspolitikát. Mostanra azonban nyilván másként látja a világot, erről árulkodik köszöntő levelének megállapítása: "a rovásírás a magyar nemzetnek nem holt, hanem élő öröksége (...) élő kincs ez, ami csak a miénk." Hogy az államtitkár miként vélekedik a rovásírás manapság egyre felkapottabb "hagyományőrzéséről", arról levelének címzettje, Szakács Gábor adott kielégítő választ. A Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke még tagságának írt április 29-i beharangozójában tudatta: Hoffmann fővédnöksége "az oktatáspolitika részéről reményt keltő változásokat jelent a rovásírás hivatalos befogadása irányában."

De még az államtitkári köszöntőnél is fontosabb, hogy e lelkesedés magával vonja-e a rovásírás-oktatás bevezetését a magyar iskolákban. A Demokratának adott tavaly nyári interjújában Hoffmann ugyan kitérően, de "biztatóan" reagált arra a kérdésre, "lát-e lehetőséget arra, hogy a tantervekben, tanmenetekben megjelenjen egy másik őshazaszemlélet és a magyarság ősi rovásírásának bizonyítható emlékrendszere". Az államtitkár úgy látta: "nem baj, ha a különféle elméletek, ugyan nem megcáfolhatatlan igazságként, de bekerülnek a tananyagba, és a gyerekek elgondolkodhatnak rajtuk."

Tavaly júliusban pedig Tusnádfürdőn arról értekezett: az oktatási rendszernek nagyon színesnek kell lennie, és ebbe belefér a katonai, a vallási alapismeretek, a székely rovásírás, és sok minden más. Bejelentette: az új közoktatási törvény és az új Nemzeti Alaptanterv olyan iskolarendszert alapoz majd meg, amely a központilag meghatározott, közös nemzeti tartalmaink mellett lehetőséget kínál arra, hogy ilyen típusú tárgyakat taníthassanak. Mint mondta: "ha egy iskola megtalálja azt a tanárt, aki el tudja varázsolni a gyereket, aki olyan katonai rendgyakorlatokat tud velük végeztetni, hogy leizzadnak, de imádják, akkor ezt tehesse."

Tehát a katonai gyakorlatok, vagy a rovásírás belefér a tantervbe, ám Harry Potter már kevésbé. Mindez főként annak fényében érdekes, hogy "a Jobbik Magyarországért Mozgalom azért fog dolgozni, hogy a székely-magyar rovás ABC és írás kötelező tananyag legyen iskoláinkban" - a radikális szélsőjobboldali párt szakmai programjának fő pillére éppen ugyanez.

Rövidebb nyári szünet?

Megfontolandónak tartaná Pokorni Zoltán, hogy rövidebb legyen a jövőben az iskolai nyári szünet. A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta, illőbb lenne a téli és tavaszi helyett a karácsonyi és húsvéti szünet kifejezést használni. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár a javaslattal kapcsolatban elmondta, "azt a fajta iskolai kultúrát, hagyományt, amely a magyar oktatás bioritmusát megadja, nem kívánjuk teljesen megdönteni".

Hozzátette, tervezik az évközi szünetek időtartamának, rendszerének átalakítását. A következő tanév első tanítási napja szeptember 1, csütörtök, az első félév 2012. január 13-ig tart majd, a tanév utolsó napja pedig 2012. június 15, péntek lesz. Az őszi szünet 2011. október 28. és november 7. közé esik, a téli december 22-től január 2-ig, a tavaszi pihenő pedig jövőre, április 5-től 9-ig tart majd.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!