Előző
Következő
új cikk

Belföld

Kormánytag kezdeményezett eljárást lapunk ellen - egy komment miatt

Népszava|2011. júl 1. 05:10
[A+ A-]
Beigazolódni látszanak azok a félelmek, hogy a médiatörvény célja az ellenzéki sajtó ellehetetlenítése. Egy mondvacsinált ügyben eljárás indult lapunk ellen Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár kezdeményezésére. Egy "állampolgári bejelentés" szerint kegyeletsértő hozzászólás - komment - jelent meg a Népszava internetes oldalán a Mádl Ferenc volt államfő temetéséről írott cikk mellett.
Az államtitkártól a média és hírközlési biztoshoz került az ügy, Bodonovich Jenő indította az eljárást, amelynek végén állásfoglalást ad ki. Kattintson, itt elolvashatja a média és hírközlési biztos főszerkesztőnkhöz, Németh Péterhez írt levelét!

Azt azonban sem tőle, sem az államtitkárságtól nem tudtuk meg, hogy konkrétan melyik bejegyezést kifogásolta a panaszos. Pedig a hasonló ügyekben a tét mától nem kevés, életbe lépett ugyanis a médiatörvény napilapokat is szankcionáló szabályozása. A médiahatóság mostantól több tízmilliós büntetéseket is kiszabhat, csak azt nem lehet tudni, hogy miért. A pontos körülírás nem szerepel a törvényben.

Vizsgálatot indított lapunk internetes portálja ellen a média-és hírközlési biztos. Bodonovich Jenő Kovács Zoltán kezdeményezésére folytat eljárást; a kommunikációs államtitkárnak egy állampolgár arra hívta fel a figyelmét, hogy a "Népszava Online 2011. június 8-ai cikkében (Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc) található kommentek felháborító és kegyeletsértő hangnemet ütnek meg."

A médiabiztosnak és a médiahatóság elnökének írt levelében Kovács úgy fogalmazott: a levélíró arra kérte őt, hogy lépjen fel a "szerinte kegyeletsértő" megnyilvánulások ellen. Idézte a panaszost is, aki a Népszava ügyeletesének azt írta, törölje a bejegyezéseket és tegye lehetetlenné a cikkel kapcsolatos megjegyezéseket (lapunk nem tud ilyen olvasói levélről - a szerk.). Kovács a panaszt a médiahatóság elnökéhez, Szalai Annamáriához irányította, aki viszont a média-és hírközlési biztoshoz továbbította a levelet. Ő viszont már nem a kegyeletsértést kifogásolta, hanem "Mádl Ferenc és Schmitt Pál köztársasági elnök személyét érintő megjegyezések kivizsgálására" indított eljárást.

Bodonovich lapunk főszerkesztőjétől azt kérte, a "valószínűsíthető érdeksérelem miatt" tizenöt napon belül a "cikkhez kapcsolódó kommentek tartalmával kapcsolatos álláspontjáról, valamint a portálon található kommentek moderálási gyakorlatáról" adjon tájékoztatást. Ha ezt a megjelölt határidőig nem teszi meg, Bodonovich a Szalai által irányított Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalához fordul.

A cikkhez 18 komment érkezett. Szerettünk volna segítséget kérni Kovács Zoltánéktól, hogy pontosan melyik volt kegyeletsértő, de irodájában nem tudták megmondani, mit kifogásolt a levélíró, vagyis hogy melyik mondat, komment miatt fordultak a biztoshoz. Ezt követően Bodonovich irodáját kerestük fel. Először ott sem tudtak választ adni arra, miért indult lapunk ellen eljárás. Később a biztos telefonon lapunnak elmondta, túllépi az ingerküszöbét, ha valaki örülne egy ember halálának.

Az egyik komment valóban erről szól. (Csakhogy a megjegyzés nem az államfőkre, hanem Orbán Viktorra vonatkozik, a miniszterelnök viszont sem a biztos, sem a kommunikációs államtitkár levelében nem szerepel). A panaszos kifogását már ismeri - mondta Bodonovich, de mindkét fél álláspontjára kíváncsi, ezért kérte a főszerkesztőt, nyilatkozzon arról, szerinte is sértő-e egy ilyen mondat, vagy még belefér a véleményszabadság fogalmába. Ha ez megtörténik, akkor fogalmazza meg állásfoglalását.

A médiabiztos hivatala is adott tájékoztatást az ügyről: a biztos állampolgári megkeresés alapján nem hatósági eljárásban kért tájékoztatást a sajtótermék kiadójától, annak kivizsgálása érdekében, hogy a panaszban foglaltak az olvasók, az előfizetők részére érdeksérelmet okozhat vagy okozott-e. Eljárása nem hatósági, a hozzá érkezett panasz nem hatósági ügy. Amennyiben a panasz az "egyedi ügyön túlmutató elemeket is hordoz, erről tájékoztatja a nyilvánosságot".
A tét egyébként mától amúgy sem kevés.

Életbe lép a januártól hatályos médiatörvény napilapokat szankcionáló része, így az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a médiahatóság. Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés. Az viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki, és mint az előbb vázolt eset is mutatja, nem lehet tudni, hogy egy lap mikor, mivel szegi meg a jogszabályt.

Bodonovich Jenő adatszolgáltatásra kötelezhet bármely médiumot, hacsak felmerül a jogsértés, már elkérheti a sajtóorgánumoknál található számítógépek teljes tartalmát. A médiabiztos üzleti titoknak minősülő adatot is követelhet a törvény szerint. Ő csak állásfoglalásokat ad ki, a milliós büntetésekről viszont a kizárólag fideszes tagokból álló médiatanács dönt. A sajtótermékek kiadóival, valamint a lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójával szemben is hatósági eljárás indulhat, ha megsértik a médiaalkotmányt, amiben a többi között az emberi méltóság védelmét fogalmazták meg.

Eddig csak egy blogot regisztráltak

Nemcsak a nyomtatott, de az internetes sajtótermékeket is figyeli a hatóság, nyilvántartásba vételük határideje tegnap lejárt. A blogokkal kapcsolatban még mindig nem teljesen egyértelmű a helyzet. Ilyen kifejezést nem tartalmaz a szabályozás, nem értelmezi a fogalmat. Általában nem kell regisztrálniuk, csak akkor, ha gazdasági szolgáltatásként önálló, rendszeres, nyereség elérése érdekében működnek, és gazdasági kockázatvállalás mellett végzik a szolgáltatást.

A regisztráció jelentősége ebben az esetben is az, hogy egy blog ettől kezdve a hatóság jogköre alá kerül, bejelentést lehet tenni ellene és a hatóság is felléphet, ha szerintük megsérti a médiatörvényt, többszöri törvénysértés esetén pedig egy időre felfüggeszthetik. A hatóság késő délutáni adata szerint eddig egy blog regisztrált.

Félelemre azonban nincs ok, legalábbis Kovács Zoltán szerint, az államtitkár a Freedom House (FH) dorgáló megjegyzésére úgy reagált: Magyarországon a sajtó teljes mértékben szabad, és semmi ok a megfogalmazódó aggodalmakra. Kijelentette, a FH figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság megállapítását, amelyben a testület rögzítette: a médiatörvény minden szempontból megfelel azoknak az európai értékeknek, amelyek az unióban a sajtó szabályozásával összefüggésben megjelennek. Kovács megjegyezte azt is, hogy a médiatörvény rendelkezéseinek nagy része július 1-jétől hatályos, vagyis a jogvédő szervezet jelentésében foglaltak vélekedéseken, nem pedig tényeken alapulnak.

A jogvédő szervezet jelentése egyebek között azt állapította meg, hogy az EU-tagország Magyarországon az országos szintű demokratikus kormányzás és a média függetlensége terén jelentős visszaesés történt. A dokumentum szerint hazánkban a legnagyobb visszaesés azután következett be, hogy a kormány keresztülvitte az új, korlátozó médiaszabályozást. A törvény drasztikusan megnyirbálta a közszolgálati televíziók és rádiók függetlenségét, és új szabályozó hatóságot hozott létre, amely elsöprő jogköröket gyakorol az elektronikus média, a nyomtatott kiadványok és az internet felett.

A változásoknak pedig nincs vége: a parlament előtt van Rogán Antal legújabb médiatörvény módosítása. A fideszes politikus, aki a december végén elfogadott jogszabálynak is előterjesztője volt, egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a médiahatóságnak fizetendő díjak és a médiatörvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősüljenek, vagyis végrehajtást lehessen kérni a cég ellen. Az eljárási bírságok alsó határának eltörléséről is rendelkezne, miközben azok plafonján nem változtatna.

A tervezet szerint a médiatanács évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét és dönthet arról, hogy fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét. Bekerülne a törvénybe az is, hogy mivel az NMHH elnökére és elnökhelyettesére, valamint a médiatanács tagjaira egyéves, a szektort érintő elhelyezkedési tilalom vonatkozik, megbízatásuk megszűnésével egyidejűleg a megelőző tizenkét havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás illeti meg őket.

Csak Népszavát olvasnak a Fideszben?

Az esettel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Mikor kell egy újságnak a panaszos kérését teljesíteni, és mi van akkor, ha egy másik olvasónak éppen a korábbitól eltérő igénye van? Miért éppen Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárhoz fordult a panaszos, hiszen a médiahatóság egy kormánytól független szerv? Kétséget hagyott lapunkban az is, hogy ha az államtitkár ilyen érzékeny az állampolgári megkeresésekre és azonnal intézkedik, akkor a Népszava újságírói számára miért elérhetetlen - a legtöbb kormánypárti politikussal együtt - , miért nem kaptunk tőle választ szinte soha? Ha nem lehet tudni konkrétan mi a kifogás, és az ellenünk vizsgálatot indítók sem tudnak ebben segítséget adni, akkor nehéz helyzetben vagyunk.

Hiszen, ha valaki tönkre akarja tenni az újságot, bármelyik cikkünkhöz írhat kommentet, majd saját maga rögtön kifogásolja a megfelelő helyen, már kezdődik is az eljárás. Az is felvetődött, hogy Kovács Zoltán vajon a saját társaival is olyan kritikus-e, mint a Népszavával. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője épp a napokban "szerencsétlen dilis szarháziaknak" nevezett több volt SZDSZ-es politikust, akik "bármikor képesek a demokratikus ellenzék emlékét és a hazájukat elárulni." Vajon a fideszes képviselő twitteren megjelent szövege miatt a biztoshoz fordult?

Példátlan szabályozás

- A médiatartalom-szolgáltató feladataként jelöli meg a hiteles, gyors, pontos tájékoztatást
- A politikai tájékoztatásban a hatóság kötelezettségeket állapít meg
- A hírközlési és a médiahatóságnak ugyanaz a személy, a miniszterelnök kinevezettje a vezetője
- Egyetlen párthoz tartoznak a médiahatóság tagjai
- A tagokat 9 évre nevezték ki
- Kiterjed az egész médiára a hatóság hatalma
- Bármikor tetszőleges adatszolgáltatásra kötelezhetik a hírmédiát
- Az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszeríthetik
- Teljes körű büntető jogkört kapott a médiahatóság

Legutóbb ezek a cikkek születtek a témával kapcsolatban: Mandiner, ÉszakHírnök, 168 óra, Kisalföld, Délmagyar, Index, Hírszerző, hvg.hu,

Lájkoljon minket a Facebook-on is!