Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Hazudni csak okosan szépen?

Népszava|2008. máj 19. 05:02
[A+ A-]
"Nem releváns" - mondta a múlt héten a derék Répássy úr, aki volt olyan jó, hogy az ő személyes bejelentéséből értesült az egész magyar sajtó a Fideszt a kordonbontásért mentesítő bírósági ítéletről. Aztán tegnap immár a színhelyen, a budapesti Kossuth Lajos téren nyilatkozta egy másik jeles Fidesz-politikus, Szájer József, hogy a döntés igazolta pártját, "amikor vállalta a kockázatot a kordon lebontásáért".
A "nem releváns" arra vonatkozott, hogy alig telt el huszonnégy óra és a szőrszálhasogatók fölfedezték, Répássy úr az igazságnak csak a felét tartotta szükségesnek közzétenni. És hasonlóképpen cselekedett Szájer is, aki a Fidesz fölmentését ékesszólón magasztalta, de számára ugyancsak jelentéktelen, hogy a bírósági döntés jogi következmények nélkül ugyan, de elvi-erkölcsi elmarasztalásban is részesítette a pártot, amiért önkényesen helyezkedett szembe a rend fönntartóival. Kit érdekel a moralizálás, értelmezhetjük a két úr sajátos változatát, amit fennen dicsérünk az van, amit meg elhallgatunk az nincs.

A nagyon kényes moralizáló fölfogás két dolgot különböztethet meg egymástól. Hazugság az, ha valamiről nyilvánvalóan valótlant állítunk, de ugyanúgy erkölcstelen, ha úgy kozmetikázunk, hogy a tények másik, reánk nézve kínos felét elhallgatjuk. Mintha nem is lenne? A PKKB enyhítő döntése jogi fogalom, amelyet jogértő szakértők elég egyértelműen értetlenül és elmarasztalón ítéltek meg. A korántsem kegyes hazugságot pedig, amellyel a Fidesz "nem relevánsnak" tekinti a bíróság rosszalló megjegyzéseit, tekinthetjük politikai fogalomnak, és így is kell fölfogni.

Különösen a mai Magyarországon, amely immár két esztendeje abban a mesterségesen szított hisztériában él, amely Balatonőszöd után kíméletlenül, a részleteket mellőzve "hazugnak" mondja a miniszterelnököt, és a Fidesz elnökétől kezdve a legalsóbb pártkatonáig egyébről sem szajkóz, mint az állítólagos hazugságról. Társul hozzá az a látványos, mondhatni immár teátrális gesztus, hogy Gyurcsány megszólalásakor a két "szenvedésre szánt" képviselőn kívül mindenkinek fegyelmi felelősség terhe mellett ki kell vonulnia a parlamenti ülésteremből, és maga a Fidesz elnökura különleges kegyet gyakorol, ha egyáltalán megtiszteli jelenlétével a társait. Mindezt a "hazugság" címszavával illetve. Ezt kell kommentálniuk látástól vakulásig az erre buzdított publicistáknak, mi több, el kell térni a tudósítások objektív címadásától is, hogy az agitprop következetesen érvényesülhessen.

Most a Fidesz rajta kapatott, ha fél hazugságon is. Mert a fél hazugság ugyanolyan, mintha egész volna. Ami nekem tetszik, arról harsogok, ami kellemetlen, az meg egyszerűen nem létezik, és az sem érdekel, ha netán a bíróság szóvá tenné. Úgysem teszi, annál kíméletesebb. Tartani nem kell semmitől, a piárosok, bőbeszédű szóvivők (vannak sokan, Kossuth Lajos teret lehet rekeszteni velük) mindent letagadnak majd, miképpen Navracsics úr haragosan mentséget talált Balog tiszteletes épületes ostobaságára is, de attól a félrevezetés tény marad. József Attila talán megbocsátja sorainak elferdítését, megtapasztalhattuk a Fidesz politikusaitól, hazudni csak okosan, szépen, mint? A többi közismert.