Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Selejtes "adósöralátét"

Népszava|2012. jan 10. 05:30
[A+ A-]
Az adóhatóság által kiküldendő leegyszerűsített személyi jövedelemadó bevallási ív, a "söralátét" hibás kérdéseket tartalmaz. Így helyesen nem tölthető ki, az adóhatóság ugyanis a háromkérdéses nyomtatványon összekeveri a jövedelem és az adóalap fogalmát - állítják szakértők. A dokumentumot ráadásul csak a 13 plusz 1 kérdés megválaszolása után "megfelelőnek bizonyuló" nyilatkozók küldhetik be. Ám nem a kormányzat által beharangozott egymillióan, hanem csupán csak néhány százezren.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített, söralátétnek titulált leegyszerűsített személyi jövedelemadó bevallási ív kitölthetetlen. Pusztán egy politikai nyomásra készített, szakmailag elfogadhatatlan nyomtatvány, amely csak arra alkalmas, hogy a NAV büntetést szabhasson ki a dokumentum benyújtóira - nyilatkozta lapunknak Angyal József. Az okleveles adószakértő elmondta: az irat hiába tartalmaz csupán három sort a bevallási felületen, a papíron szereplő rublikák értelmezhetetlenek. Arról nem is beszélve, hogy az adóhivatal szerint "végtelenül egyszerű" nyomtatvány kitöltése előtt az adózónak egy 13 plusz 1 kérdésből álló kérdőívet kell végig böngésznie, és csak akkor nyújthatja be a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által diadalittasan tavaly beharangozott "söralátéten" az adóbevallását, ha valamennyi kérdésre igennel tud válaszolni. Ez pedig nem könnyű, mivel a kérdések zöme a szakemberek számára is csak nehezen értelmezhető.

A bevallási íven már az első kitöltendő rész is hibás. A megválaszolandó kérdés ugyanis az adózó adóköteles jövedelmére vonatkozik, nem az adóalapjára. Ez azért okoz gondot, mert 2011-ben az úgynevezett szuperbruttósítás miatt a jövedelem és az adóalap más-más összeg. Az adóalap 1,27 szerese a jövedelemnek. Arra pedig semmilyen utalás nincs az űrlapon, hogy végül a kettő közül melyik tételt kellene feltüntetnie az adóalanynak - jegyezte meg a szakember.

Angyal József szerint a második pont szintén értelmezhetetlen, mert a jövedelem után megfizetendő 16 százalékos adó összegéről érdeklődik, viszont a bevétel után a tavalyi évre 20,32 százalékos összeget kell megfizetniük az adózóknak. A 16 százalékos kulcs ugyanis az adóalapra vonatkozik, a kettő azonban itt sem összekeverendő. Abban az esetben ugyanis, ha valakinek a havi valakinek jövedelme például tavaly 100 ezer forint volt, akkor ugyanarra a hónapra az adóalapja 127 ezer forintnak minősül.

Ezt az adóbevallási nyomtatványt kár kiküldenie az adóhatóságnak, mert a bevallók csak hibásan tölthetik ki. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne a háromkérdéses "söralátétet", hanem a négy fő kérdésből álló, "normál" ívet küldje be. Annak a kitöltése ugyanis egyszerűbb, mint válaszolni az "egyszerűsített" dokumentum 13 plusz 1 kérdésére, majd kitölteni a három értelmezhetetlen pontot - vélekedett Angyal József.

Az okleveles adószakértő úgy véli: a munkavállalóktól kért adatok - miután a munkáltatóknak havai adatszolgáltatási kötelezettségük van - eleve a NAV birtokában vannak, illetve az adóhatóság hozzájuthat ahhoz, emiatt felesleges a kérdezősködés. Az adóhivatal azokat is képes lett volna nagyjából kiszűrni, akik használhatják a "söralátétet". Így a hivatal kiküldhetné eleve kitöltve is a bevallásokat a néhány százezer érintettnek, akiknek csak az adatok helyességét kellett volna ellenőrizniük, és aláírva visszaküldeniük a dokumentumot.

Az ilyen blanketták beküldésre nem egymillióan, hanem csupán csak néhány százezren lehetnek jogosultak. Főként azok, akik egyedül élnek, vagy csak maguk veszik igénybe a gyermekek után járó adókedvezményt. Azok ugyanis kiesnek a jogosultak közül, akik házastárssal, vagy élettárssal megosztottan veszik igénybe a kedvezményt. Emellett azok sem vallhatják be a jövedelmüket "egyszerűen", akik több helyről szereztek tavaly bevételt - jegyezte meg a szakember. Aki úgy véli: az lett volna a szakmailag is elfogadható módszer, ha négy kérdéses lett volna az ív. Az első rubrikában a jövedelem nagyságáról, a másodikban a családi adókedvezménnyel csökkentett adóalapról kellett volna számot adniuk a bevallóknak. A harmadik rovatban a jóváírással csökkentett adó mértékéről, a negyedikben pedig a munkáltató által levont adóelőlegről kellett volna kérdezni az adóalanyokat.

A mostani "söralátét" kiküldésével a NAV nem csökkentette az adóbevallók adminisztratív terheit, hanem növelte. Olyan adatokat követel ugyanis a lakosságtól, amelynek amúgy is a birtokában vannak, s ezt úgy teszi, hogy egy kitölthetetlen nyomtatványt postáz ki a bevallóknak, rájuk hárítva a felelősséget - tette hozzá Angyal József.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!