Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Emelhet, aki csak bír

Népszava|2012. febr 6. 05:40
[A+ A-]
Túl jól sikerült az állami bérkompenzáció rendszere, ezért nem szabad tétovázni, a munkáltatóknak célszerű már januártól megemelni a béreket, hogy a dolgozók ne kapjanak idén sem kevesebbet, mint tavaly. Angyal József okleveles adószakértő szerint ésszerűtlen, ha egy vállalkozás nem hajtja végre a bérfejlesztést, mert a kormány úgy belebonyolódott a rendszerbe, hogy az állami támogatás igénybe vétele különösen előnyös mindenkinek. Igaz ez az ekhósokat alkalmazó cégekre is.
Bár voltak olyan időszakok tavaly, amikor híre kelt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) együtt az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) is megszűnik, de nem így lett. A főállású ekhósok munkabére továbbra is két részből tevődik össze általában, a személyi jövedelemadó szerint adózó minimálbérből és az ekhó szerint adózó bérből. Az adózási forma sajátosságaiból fakadóan sokaknak okoz fejtörést a napokban, hogy az ekhósoknál melyik rész után mekkora kompenzáció jár, hogyan érdemes a béreket átalakítani.

A munkaadók szempontjából a legegyszerűbb, de egyben a legrosszabb megoldás, ha a bruttó bért változatlanul hagyják, az ekhós részből elvesznek 15 000 forintot, s ezt hozzáadják a tavalyi 78 000 forintos minimálbérhez, amely így 93 000 forintra emelkedik. Ezzel egyfelől eleget tett a cég egyik kötelességének, nevezetesen annak, hogy a minimálbér összegét megemelte, viszont nem teljesíti azt az elvárást, hogy a dolgozó nettóban legalább ugyanannyit kapjon 2012-ben, mint 2011-ben.

Ebben a felállásban a munkaadó költsége minimálisan, alig több mint 1000 forinttal nő, a dolgozók közül pedig az alacsony keresetű, gyermektelenek nagyon rosszul járnak. Mégpedig azok, akik tavaly még igénybe tudták venni az adójóváírást, idén pedig nem. Ez azt jelenti, hogy ők havonta 12 000 forint körüli összeggel kapnak kevesebbet - először februárban a januári munka után -, ami éves szinten közel 150 000 forint.

Körülbelül 305 000 forintos bruttó bérnél van az a határ, amikor a nettó már nem változik a tavalyihoz képest, a jól keresők tehát nem járnak rosszul. Munkaadójuk sem, mert körülbelül csak 1000 forinttal nő a költségük akkor is, ha nem veszik igénybe az állami támogatást, ami valójában adókedvezmény, ugyanis az a cég, amelyik minden dolgozójánál legalább 5 százalékkal megemeli a béreket, az az 5 százalék feletti részt levonhatja a befizetendő szociális hozzájárulási adóból, vagyis annyival kevesebbet fizet be. Utóbbi nem más, mint az a 27 százalék, amit tavaly még tb-járuléknak hívtunk, de idén átkeresztelték adóvá.

Ésszerűtlen, ha a cégek nem emelnek bért, mert az állami bérkompenzációs támogatás valóban kedvező - ezt vallja Angyal József okleveles adószakértő. Az ekhósokat alkalmazóknak is előnyös most a béremelés. Az alacsonyabban keresők esetén - például havi 120 000 vagy 200 000 forint esetén elég 15 000 forinttal megemelni a bért ahhoz, hogy ne változzon a nettó összeg. Magasabb bér esetén szerényebb emelés is kielégíti ezt az igényt. Ami pedig a munkaadó kiadásait illeti, a bért terhelő járulékok "csak" 2-3-4 ezer forinttal fognak emiatt havonta megugrani, tehát 20 000 forint alatt marad a plusz költsége.
Sokkal jobb persze a helyzet, ha igénybe veszi januártól elsejétől az állami bérkompenzációt, vagyis az adókedvezményt.

Ebben az esetben ugyanis mintegy havi 13 000 forintot kap, aminek köszönhetően gyakorlatilag megtakarít a bérköltségből havi 9-11 ezer forintot, miközben emelte a béreket. Másképp fogalmazva ez azt is jelenti, hogy a 15 000 forintos béremelés ezzel az összeggel és a 15 000 forint járulékaival együtt is csak körülbelül 6 000 forintba kerül számára.

Ilyen kedvező lehetőség, hogy úgy kap állami támogatást a cég a béremeléshez, hogy még meg is takaríthat belőle, ritkán adódik. Ezért érdemes megfontolni akár azt a változatot is, hogy most megemeljék a nettó összeget. Kiszámoltuk, hogyan alakulnak a munkaadó költségei, ha 10 százalékkal emeli a nettó béreket. Kiderült, hogy még ekkor is megtakarít a tavalyihoz képest a bérköltségekből, ha igénybe veszi az adókedvezményt. Ha egy 200, vagy 230 ezer forintos bért megemel 30 ezer forintos körüli összeggel a cég, akkor is megmarad neki a bérterhekből 5-6 ezer forint.

Angyal József szerint nem érdemes várni a másik bérkompenzációs támogatásra, amelynek lényege, hogy az 5 százalékos béremeléshez vissza nem térítendő támogatást lehet majd igénybe venni. Ezt egyelőre nem tudni, milyen feltételekkel írják majd ki február-márciusban és mikor lesz belőle pénz. Másrészt aki most nem él az állami támogatással, az például elveszíti ezt a lehetőséget azon dolgozók esetében, akik január-februárban kilépnek. Ha nem veszik igénybe e kedvezményt, akkor munkavállaló és a munkaadó is rosszul jár.

Kevés lenne a pénz, ha mindenki kompenzálna
Egyértelműen hibás szakmai döntés született, amikor a kormány úgy döntött, hogy egy lépésben ki kell vezetni az adójóváírást. A jogalkotó ráébredve szakmai hibájára, tárgyalásokat kezdett a munkaadói érdekképviseletekkel, hogyan lehetne elérni, hogy tartani tudja politikai ígéretét: senki se járjon rosszul. A bruttó bérkompenzációt találták ki. Megszületett ezzel a torzszülött megoldás - vallja Angyal József okleveles adószakértő.

Hozzátette: senki sem akarja vállalni az "apaságot" a munkaadói szervezetek részéről, pedig aktívan részt vettek a kidolgozásban. Most óvatosan bírálják a kialakított rendszert, mintha semmi közük nem lenne hozzá. Elképzelhető: azért, mert a 100-120 milliárd forint ahhoz elég körülbelül, hogy a vállalkozások fele hajtsa végre az elvárt béremelést. Márpedig Angyal József szerint a munkaadók akkor járnak el helyesen, ha azonnal emelik minden dolgozó bérét. Számos esetben, főleg az alacsonyabb keresetűeknél, célszerűbb, ha a béren kívüli juttatásra szánt pénzt is béremelésre fordítják. Így jobban megérheti, ha az Erzsébet-utalvány értékét bérben adják oda.

Késik az emelés a közszolgáknál

Semmiről sem maradtak le azok a közszolgák, akik nem nyilatkoztak január 15-éig arról, hogy jogosultak-e a bérkompenzációra - nyilatkozta Banai Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára annak kapcsán beszélt erről az ATV-ben, hogy a közszférában dolgozók egy része nem kapta meg a beígért bérkompenzációt januárra, így 6-8 ezer forinttal kevesebbet kapnak. Banai szerint március 15-ig mindenki nyilatkozhat arról, hogy jogosult-e a bérkompenzációra. Ha ez megtörténik, akkor visszamenőlegesen megkapják a hiányzó összeget.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ha valakinek nettó 100 ezer forintból kell megélni, akkor ő nagyon megérzi, hogy csak májusban fogja megkapni a kompenzációt. Ez azt jelenti, hogy ezt az összeget 4-5 hónapig neki kell gyakorlatilag meghitelezni az állam számára.

Tippek és trükkök a takarékosságra

Nem árt tudni, hogy utólag is megtérülhet az elvárt béremelés költsége. Ha megszűnik a munkaviszonya egy olyan munkavállalónak, akire teljesítették az elvárt béremelést, Angyal József szerint helyette fel lehet venni egy új munkaerőt az elvárt béremelés előtti fizetéssel. Őrá már nem terjed ki a 299-es kormányrendelet hatálya. Viszont jár majd az adókedvezmény az új dolgozó után, méghozzá több mint a távozottra. Kisebb munkabérhez ugyanis nagyobb adókedvezmény kapcsolódik. Az elvárt béremelés kedvezménye a bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint, 75 ezer forintig. Afölött 14 százalékos mértékkel fogy el.

Van kiskapu a rendelettel érintett dolgozók lecserélésén kívül is. Például a részmunkaidős foglalkoztatás. 200 ezer forint után nem jár adókedvezmény, de helyette két 4 órás foglalkoztatása 100-100 ezer forint bérért havi 2 x 12 625 = 25 250 forint adókedvezményt jelent havonta. Amire mindig figyelni kell: a törvény szerint "...nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése".

Ők a nyertesek

Az volt a cél, hogy nettóban mindenki legalább ugyanannyit kapjon idén, mint tavaly. De ezt nem sikerült megvalósítani - hívta fel a figyelmet Angyal József -, eltér egymástól a közszféra és a versenyszféra bérkompenzációjának számítási módja. Az előbbi körben a gyerekek számát is figyelembe kell venni, tehát ott valóban csak annyival kompenzálnak, hogy a nettó bér szinten maradjon. A versenyszférában viszont nem kell figyelembe venni a családi kedvezményt az elvárt béremelésnél. Így a családi kedvezményre jogosultaknál az elvárt béremelés teljesítése nem csak a nettó béreket tartja szinten, hanem reálbér növekedést is eredményez. Tehát a gyerekesek az új rendszer nyertesei lesznek.

Mennyi az 5 százalék?
Gyakran hallani azt a kijelentést, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos azonban tisztán látni, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik. Az ennél többet keresőknek akkor is nő a nettó bérük, ha nem kapnak béremelést. Tehát ahhoz, hogy kiszámíthassuk, mekkora béremelést kell végrehajtani a cég szintjén, meg kell vizsgálni az összes dolgozó bérét - hívta fel a figyelmet Angyal József. Konkrét példát is említett. Egy képzeletbeli cégnél, mondjuk 2011-ben két fő dolgozott minimálbérért és egy-egy fő 90 ezer, 100 ezer, 120 ezer, 140 ezer, 160 ezer, 220 ezer, 250 ezer, 300 ezer forintos bruttó bérért. Az elvárt béremelés összegét a 299/2011.
Kormányrendelet alapján hozzáadjuk a 2011-es bérhez és megkapjuk a 2012-es bruttó bért. Ennek alapján lehet kiszámítani a 27 százalék szociális hozzájárulási adóból járó adókedvezményt. Ha az összes dolgozóra az adókedvezmény figyelembe vételével kiszámítjuk a bérköltség növekedését, akkor azt látjuk, hogy az cég szinten az elvárt béremelés teljesítése esetén, mindössze 2,65 százalék.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!