Előző
Következő
új cikk

Belföld

Helyettünk válaszolnak?

Népszava|2012. márc 9. 05:09
[A+ A-]
Belenyúlhatnak a népszámlálási kérdőívekbe a feldolgozáskor. Legalábbis ez derült ki egy, a Népszava birtokába kerül elnökhelyettesi feljegyzésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) valamennyi szervezeti egysége megkapott. A dokumentum szerint a kérdőívek "adatbevitelre való előkészítése" során - amely jelenleg is zajlik - az úgynevezett kódolók feladatai közé tartozik "a kérdőíven belüli és a kérdőívek közötti összefüggések ellenőrzése, javítása, az adathiányok pótlása" is.
Nem ez az első aggályos fejlemény a 2011-es összeírás körül.

Még módosulhatnak a lakosság által kitöltött tavalyi népszámlálási kérdőívek, egy lapunk birtokába jutott, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese által kiadott feljegyzés és tájékoztató tanúsága szerint. Németh Zsolt tavaly december 6-án, valamennyi szervezeti egység számára elküldte a dokumentumot, mely szerint a 2011-es népszámlálás következő munkaszakasza (december 1. és március 31. között) "az adatbevitel előkészítéseként a kérdőívek ellenőrzése és javítása, valamint az egyszerűen kódolható kérdések (település, állampolgárság, nyelv, nemzetiség, vallás) válaszainak kódolása". Erre a feladatra 2266 ember munkájára volt/van szükség, ám a hivatal aktív dolgozói közül nem vállalkoztak elegen, ezért azt kérték a szervezeti egységektől, hogy szervezzék be a nyugdíjas kollégákat, valamint a dolgozók közeli családtagjait is.

A levélből az is kiderül, olyanok kódolták/kódolják és ellenőrzik a népszámlálási íveket, akik "területfelelősként, felülvizsgálóként vagy számlálóbiztosként" részt vettek az adatgyűjtésben. Ez már önmagában is aggályos lehet, hiszen kérdéses, nem veszélyezteti-e az összeírás anonimitását, ha az adatgyűjtés folyamatát ismerő kollégák dolgozzák fel az űrlapokat. Egyébként a hivatal dolgozóival - ahogy másokkal is - külön szerződést kötöttek az említett kódolásra, amelyet többszörösen kikötve csak munkaidőn kívül, saját munkájuk mellett végezhetnek. Azért, hogy a címjegyzéket egyeztessék a kérdőívekkel és a monitoring rendszerrel, 10 forintot fizettek címenként, a lakáskérdőívek "laprevíziójáért" és kódolásáért 40 forintot űrlaponként, a személyi kérdőívek esetében pedig ugyanezért 200 forintot kérdőívenként.

A feljegyzéshez mellékelt tájékoztató szerint az e munkára szerződött, úgynevezett kódolók és kódrevizorok március végégig hetente egy, átlagos méretű körzet népszámlálási kérdőíveit dolgozzák fel. Feladataik közé tartozik, hogy egyeztessék a címjegyzéket a kérdőíveken szereplő adatokkal - tehát névre beazonosíthatóvá válnak az űrlapok -, de ellenőrizniük kell "a kérdőívkitöltés formai szabályait" is, így szükség esetén át is kell másolniuk a kérdőíveket. Kérdéses, hogy egy-egy ilyen másolás során módosulhat-e ez-az az állampolgárok által adott válaszokban, ám ha ez így teljesen biztonságos lenne, az biztosan okot adhat az aggodalomra, hogy a kódoló "a kérdőíveken belüli és a kérdőívek közötti összefüggéseket" is ellenőrzi, sőt "javítja" is a lapokat, az "adathiányokat" pedig pótolja. Újabb kérdéseket vet fel, hogy mindez kiemelten vonatkozik a nemzetiségi és vallási kérdésekre, melyekre nem volt kötelező felelni a cenzuson.

A birtokunkba jutott feljegyzés és tájékoztató tartalmával kapcsolatban kérdésekkel fordultunk a KSH-hoz, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Ám érdemes felidézni, nem ez az első aggasztó fejlemény a 2011-es népszámlálás körül. Az adatgyűjtés során ugyan főszabály volt, hogy nevet megadni nem kellett, csakhogy a kérdőíves módszer hagyott némi lehetőséget az azonosításra. Az úgynevezett lakáskérdőív ugyanis nemcsak a címet, hanem egy azonosító számot is tartalmazott, amelyet át kellett másolni a hangsúlyozottan névtelenül kitöltendő személyi kérdőívre, amely így már könnyen beazonosíthatóvá válik a lakcím alapján. Ám a KSH teljes anonimitást ígért, és az adatvédelmi ombudsman sem talált kivetnivalót a kérdezés módjában.

Aztán néhány hete az Index hírportál megírta: mostanában kellene befejeződni a munkának, de még bele sem kezdtek a múlt év októberben 19 milliárd forintos költséggel lezajlott népszámlálás kérdőíveinek gépi feldolgozásába. Lassan másfél éve húzódnak a közbeszerzési eljárások, "minisztériumok és lobbisták birkóznak a háttérben", miközben a KSH statisztikusai hiába várnak az adatokra, a kitöltött 50 millió oldalnyi kérdőív raktárakban áll - írták, megjegyezve: a népszámlálás első rendszerezett adatai és tanulságai csak 2013 tavaszán láthatnak napvilágot, az eredeti tervekhez képest egy év késéssel. Állításaikat megerősítette a cenzusért felelős miniszter is: a népszámlálás adatainak feldolgozása később történik meg, mint ahogy a KSH eredeti ütemtervében szerepelt, de ez nem veszélyezteti az adatok pontosságát és megbízhatóságát - állította Navracsics Tibor a szocialista Lamperth Mónika írásbeli kérdésre adott válaszában. A közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte: felelősnek érzi magát azért, hogy az adatokat a lehető legkisebb kockázattal és költséggel, illetve a legjobb minőségben dolgozzák fel. "Ahogy eddig, a továbbiakban is elvárom és megkövetelem az ügyben érintett minden kormánytisztviselőtől és szakmai vezetőtől, hogy saját felelősségi területén ebben a szellemben járuljon hozzá a folyamat sikeréhez" - írta.

Noha kérdéses, az említett körülmények ismeretében is kockázatmentesnek ítélné-e az adatfeldolgozást Navracsics, a tárcavezető válaszát már az is érdekessé tette, hogy a népszámlálás szóvivője tőle eltérően nyilatkozott a munkáról. "Szó sincs arról, hogy négy hónapja porosodnának a népszámlálási kérdőívek" - jelentette ki Virágh Eszter a köztévében. "A kérdőívek több száz ember kezein mennek keresztül nap mint nap" - fogalmazott, hozzátéve: márciusban már megtudhatjuk majd, hányan vagyunk, hány és mekkora lakásokban élünk, milyen a férfiak-nők aránya. Ezeket az adatokat mind a már említett kódolók és kódrevizorok dolgozzák fel.

Diszkriminálták a gyengénlátókat

Megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a súlyos látássérültekkel szemben a Központi Statisztikai Hivatal - mondta ki határozatában az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Tavaly októberben a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete közérdekű igényérvényesítőként indított eljárást a KSH-val szemben, mivel a népszámlálás során az online kérdőívek a súlyosan látássérült személyek számára nem voltak önállóan használhatóak.

A KSH reakcióját itt olvashatja.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!