Előző
Következő
új cikk

Belföld

Már mentené a menthetőt Orbán

Népszava|2012. ápr 12. 05:00
[A+ A-]
Igyekszik menteni a menthetőt a Fidesz, miután az általa gyakran bátorított Jobbik képviselőjének "vérvádas" botránya a kormánypártok számára is súlyos politikai következményekkel járhat. A zsidóság ellen uszító beszéde nyomán az ügyészség végül Köves Slomó feljelentésére nyomozást rendelt és tegnap Orbán Viktor is találkozott a rabbival.
Ez azonban nem menti a Fideszt: hagyta, hogy a korábban a politikában csak kódoltan jelenlévő szélsőségességet a Jobbik napi politikai programmá tegye.

Közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott jobbikos felszólalás ügyében. A nyomozóhatóság hivatalból nem indított eljárást, csak azt követően, hogy a közvéleményt napok óta felháborító, a zsidóság ellen uszító beszédet megelégelve tegnap Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője feljelentést tett. A rabbi szerint Baráth Zsolt jobbikos képviselő a széles nyilvánosság előtt követte el a bűncselekményt, amikor a 130 évvel ezelőtti tiszaeszlári vérvádakat felidézve azt mondta: a lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szerinte az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni.

Az MSZP és az LMP emiatt lemondásra szólította fel Baráth Zsoltot, de Orbán Viktor csak egy héttel később, hétfőn a parlamentben szólalt meg az ügyben. A kormányfő általánosságban azt mondta: minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít a kormány, amely "garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet". Azt ígérte, megvédik őket, "ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is". A miniszterelnököt a szocialista Steiner Pál kérte, segítsen a szélsőségesség, "a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről" szóló határozati javaslatuk elfogadásában.

Az MSZP éppen Baráth múlt heti kijelentései miatt kért szavazást javaslatuk tárgysorozatba vételről. Az indítványt vélhetően Orbán kijelentésének hatására 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a Ház, de az elutasítók között a parlament honlapján található adatok szerint kormánypárti képviselők is voltak. Nemmel szavazott mások mellett B. Nagy László kormánymegbízott, Balázs József Nagyréde, Gyimesi Endre Zalaegerszeg, illetve Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere. Tartózkodott: Horváth István Szekszárd, és Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere, valamennyien fideszes politikusok. A Jobbik frakció nemet mondott a javaslatra.

Steiner Pál szintén hétfőn arról kérdezte Pintér Sándort: miért vállalt nemrég nyilvános vitát Vona Gáborral. Szerinte minden demokratát meglepett ugyanis, hogy a belügyminiszter egy asztalhoz ült a "szélsőségesen, kódoltan, zsidózó, cigányozó, antidemokratikus" Jobbik elnökével. Pintér közölte, hogy egy demokratikusan megválasztott párt elnökével vitázott, és azért vállalta ezt, hogy kiderüljön,a Jobbik nézeteivel sok tekintetben nem, módszereikkel pedig még több esetben nem ért egyet. Steiner viszonválaszában közölte, Adolf Hitler is szabad választásokon jutott be a német parlamentbe.

A Jobbik botránya után a politikai renoméját menteni igyekvő Orbán és Pintér kijelentései már csak azért is nehezen vehetők komolyan, mert egyikük sem tudta és akarta megakadályozni, hogy például a Jobbik képviselői rendszeresen a bíróság által betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltözékben provokálják a törvényhozást, a Jobbikhoz köthető különféle szervezetek "egészségügyi sétáiról" már nem is beszélve. A helyzeten az sem sokat segít, hogy tegnap - már az ügyészségi nyomozás elrendelése után - Orbán és Semjén Zsolt fogadta Köves Slomó rabbit.
A hivatalos közlés szerint Orbán ezen is elítélte a múlt heti szélsőséges kijelentéseket.

A parlamentben azonban jegyzőkönyvön kívül továbbra is jelen van a szélsőségesség a Jobbik padsoraiban. A hírek szerint miközben Steiner a minap beszélt, a jobbikos képviselők szélsőséges megjegyzéseket tettek, a történteket pedig az MSZP páholyból valaki telefonjával rögzítette. Később a parlamenti folyosón a szélsőjobboldali párt képviselői szidalmazták a szocialista szakértőket. Steiner lapunknak azt mondta, hogy a jobbikosok, a fideszesektől is tanulva gyakran kiabálnak olyasmit, ami demokráciában tűrhetetlen.

Hogy miket, arról az LMP-s Scheiring Gábor számolt be blogján: "mocskos gyilkos baloldaliak, szemét baloldali hazaárulók" - eképp kommentálta mikrofon, így jegyzőkönyv nélkül az egyik jobbikos képviselő a gyűlöletkeltés szankcionálásáról szóló javaslat MSZP-s előterjesztői indoklását. Scheiring azt ís írta, hogy egy meg nem nevezett jobbikos képviselő a vita egy későbbi pontján azt fejtegette, hogy "Hitlernek mindenben igaza volt, csak az eszközben tévedett kicsit", merthogy "ezzel a holokauszttal" hatalmas fegyvert adott a zsidók kezébe. Itt közbeszúrta, hogy "sátán népe, mert én ezt gondolom a zsidókról", elég lett volna őket kirakni Európából, folytatta, merthogy "nem európai nép". Mindezt egy tiszaeszlári vérvádról szóló beszélgetésben, ahol azt is kifejtette, hogy "nálam vannak a dokumentumok, az egész egy rituális gyilkosság volt" - írta Scheiring blogján.

Pintér az igénytelenségről

"A romák bért kapnak szociális segély helyett" címmel közölt interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a magyar belügyminiszterrel. Pintér Sándor arról beszélt, hogy a kormányzati foglalkoztatási programok a "szociális segély helyett munkabért" elvét követik, mert "sokan annyira igénytelenek, hogy rá kell szoktatni őket az igényes munkára és az igényes életre". Úgy vélte, a kormány hivatalba lépésekor a szélsőséges jelenségek "eléggé erősek" voltak, azóta viszont visszaszorultak, mert "törvényileg meghatároztuk, hogy mit lehet és mit nem".

Ennek során a törvényhozás bűncselekménynek minősítette az állami erőszak-monopólium megsértését, és a döntés óta "hétezerről a tizedére csökkent" azoknak a száma, akik "álegyenruhák használatával felfordulást akarnak kelteni" - mondta Pintér, hozzátéve, hogy a helyzet javításához szükség volt bírósági döntésekre és "az állam határozott vezetésére" is. Pintér szerint "jelenleg nincsen olyan terület Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak tartani kellene bármiféle gárdától vagy más egyéb szervezettől".

Meddig tűrik még a szélsőséges megnyilvánulásokat?

Radnóti Sándor filozófus

Társadalmunk legfőbb képviseleti intézményében cigányoznak, zsidóznak, buziznak, bolsiznak, apáznak és fiúznak, szélsőségesen megvetik a szegényeket, szélsőségesen beavatkoznak a tőlük független intézmények életébe, visszamenőleges hatályú törvényeket alkotnak, szélsőségesen kivételeznek a csókosokkal, és így tovább. Nem látom sok értelmét egy tökfej vérvádazásán külön felháborodni. A szólásszabadság korlátozásának követelése pedig még kapóra is jöhet pártunknak és kormányunknak. Ma szélsőséges hangok nemcsak a széljobbról hallatszanak, hanem a kormánytöbbség oldaláról is, akár mert maguk is így gondolják, akár mert tetszeni akarnak az előbbieknek. A társadalom egy része hallgat erre. A társadalom egésze pedig addig kénytelen tűrni, amíg egy választáson el nem kergeti őket.

Gábor György vallásfilozófus

Azért is nehéz mérni a társadalom tűrőképességét, mert az emberek félnek. Van oka a félelemnek akkor, amikor a Jobbik bajor sörkertté alakíthatja a Parlamentet, vagy a XXI. században is azt taníthatja egy jónevű gimnázium történelemtanára, hogy a kommunizmus a zsidóság bosszúja a II. világháborúért. Hogy idáig jutottunk, annak az is oka, hogy a kódolt rasszizmus a '90-es évek óta jelen van a politikában. A szólásszabadságot ma is alapjognak tekintem, de nem abszolút jognak. A bíróságok mintha nem vennék figyelembe, hogy nemcsak egy jól irányzott balegyenes lehet közösség elleni izgatás, hiszen lelki traumák is vannak, amelyet a verbális erőszak okoz. A várakozásokkal ellentétben a Jobbikot nem domesztikálta, hogy bekerült a parlamentbe, és a politika abban is hibázik, hogy nem tekinti a pártot persona non gráta-nak. Hiába demokratikus úton beválasztott párt, kijelentései annyira irracionálisak, embertelenek, hogy racionálisan nem lehet ellenük érvelni, mert ilyen keretek közt nincs miről beszélni.

Horváth Ádám rendező

A társadalom nem nagyon válaszol erre: míg a többség elfordult a politikától, egy kisebb csoport még egyet is ért ezzel a förtelemmel. A társadalom nagyobb része ugyan nem, de a tiltakozáshoz kevés a hangja, az ereje. Felháborító, ami zajlik, de nem biztos, hogy a társadalom ebben a látens állapotában képes ellenállni az ilyen megnyilvánulásoknak. Azoknak, akik felismerik ennek a folyamatnak a veszélyességét, az lenne a feladata, hogy felrázzák a társadalom apolitikus, passzív részét, hogy észrevegyék: ez már nem a politikáról, hanem alapvető emberi jogokról szól.

Ungváry Rudolf író

Ez a társadalom sokáig tűri az ilyen jelenségeket, mert nincs igazán immunválasza rá. A jelek szerint a Jobbik tapogatja a határait, és ez még csak a folyamat eleje. Ezt éreztem 1944-ben is: a többség akkor sem volt fasiszta, antiszemita, hanem csak nem volt válasza. Olyan mély politikai-erkölcsi fertőben vagyunk, hogy csak egy katasztrófa döbbentheti rá a társadalmat arra, milyen rossz irányba mutatnak ezek a jelenségek. Úgy tűnik, a figyelmeztetés gazdasági katasztrófa képében érkezhet, ha folytatódik az unortodox gazdaságpolitika. Egy gazdasági összeomlás persze nem cseréli le a politikai elitet, de ha a lakosság tűrőképessége is alacsonyabb szintre kerül, akkor érzékenyebb lesz a szélsőségekre.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!