Előző
Következő
új cikk

Belföld

Katonai képzés a középiskolában

Népszava|2012. ápr 16. 05:00
[A+ A-]
Alaki kiképzés és fegyverismeret várhat a középiskolás diákokra a Katonai alapismeretek nevű tantárgy bevezetésével, amit az új Nemzeti alaptanterv tesz lehetővé. A nemzeti erőforrás minisztérium - lapunk birtokába került - kerettanterve szerint a tantárgy immár nem csak a felsőfokú katonai tanulmányokra készítené fel a tanulókat, hanem a sorkatonaságot helyettesítve fegyelemre, hazafiasságra és hazaszeretetre oktatna.

A dokumentumból nem derül ki, hogy az állami irányítás alá kerülő iskolákon vagy a szülőkön, illetve a diákokon múlik-e majd a tárgy helyi tantervbe kerülése.


Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében akár kötelezővé is válhat egyes középiskolákban a Katonai alapismeretek című tantárgy - derül ki a lapunk birtokába jutott, a nemzeti erőforrás minisztérium által jegyzett és társadalmi egyeztetésre múlt pénteken elküldött kerettantervből. A dokumentum szerint "az előterjesztés az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódik, annak nemzeti öntudatra, hazafias nevelésre vonatkozó részeivel van összhangban". Az új NAT nevelési céljai között valóban szerepel a "Nemzeti öntudat, hazafias nevelés" című bekezdés, amely szerint a tanulókban ki kell, hogy alakuljon "a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége". A pedagógiai szakemberek eddig többnyire értetlenül álltak a NAT utóbbi mondatának konkrét jelentése előtt, hiszen nehezen illeszthető bármelyik hagyományos közismereti tantárgy tematikájába.

A Katonai alapismeretek azonban nem új tantárgy, 2005-ös bevezetése óta 22 oktatási intézményben, jellemzően honvédelmi és műszaki szakközépiskolákban tanítják választható tárgyként, 2012-től közép- és emelt szinten is érettségi vizsgát lehet tenni belőle. Minden középfokú oktatási intézmény szabadon dönthet arról, hogy a tárgyat beilleszti-e a helyi tantervébe, ami történhet szülői-tanulói kérésre (minimális igénylő létszám alapján, ez jellemzően 10 fő) vagy egy külső intézménnyel - például a Magyar Honvédséggel - történő megállapodás alapján. A hittan oktatásának- az új NAT általi - kötelezővé tétele előtt hasonló módon indulhatott el a nem egyházi iskolákban a vallási oktatás. A katonai alapismeretek, akárcsak a hitoktatás, ugyanis erősen érinti a szülők és a tanulók világnézeti, lelkiismereti hozzáállását, mivel a diákok az új kerettanterv szerint a fegyverek használatát is elsajátítják, sőt, alaki "kiképzésben" is részesülnek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az államosított középiskolákban az állami intézményfenntartó által kinevezett iskolavezetés vagy a szülők, illetve a diákok dönthetnek-e a tantárgy helyi tantervbe való illesztéséről.

A korábbi kerettantervek alapján a tárgy oktatásának elsődleges célja az volt, hogy a tanulók motiváltak legyenek a katonai pálya választására és az ehhez szükséges ismeretek és képességek elsajátítására. A nemzeti erőforrás minisztérium által készített anyagban azonban a célok között számos új elem szerepel, amelyek a NAT-ra utalnak. A felsorolás szerint a tárgy célja, hogy a diákok "a honvédelem rendszerének ismeretében értsék meg, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet". A kerettanterv úgy fogalmaz, hogy a tanulóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy "a honvédelem nem egyenlő a Magyar Honvédséggel", ezért meg kell ismerniük "a Magyar Honvédség helyét és szerepét a honvédelem rendszerében", tehát a katonai alapismeretek oktatása túlmutat a felsőfokú katonai tanulmányokra való felkészítésen. Ezt a feltevést erősíti az a rész is, miszerint az általános katonai ismeretek segítenek fejleszteni az "önfegyelmet és a kitartást", a tanulók pedig szert tehetnek "olyan általános katonai műveltségre, amely segíti őket eligazodni a napi történésekben".

További utalások találhatóak az új kerettanterv vezetői összefoglalójában arra vonatkozólag, hogy a kormánynak "távlati céljai" is vannak a katonai ismeretek oktatásával, ugyanakkor a dokumentum nem tisztázza, hogy a tárgyat kötelezően be kell-e majd emelni a helyi tantervbe. Az anyag így fogalmaz: "a tantárgy oktatásának kiemelt célja, hogy a 14-18 éves korosztály számára segítsen kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat". Erre azért van szükség, mert "az önkéntes haderőre történő áttéréssel az ifjúság intézményesített honvédelmi felkészítése megszűnt", tehát a kerettanterv a sorkatonaság intézményének 2004-es, MSZP-SZDSZ kormány általi eltörlésével indokolja a katonai ismeretek oktatását. A tantárgy bevezetése ráadásul a dokumentum szerint összhangban van a Magyar Honvédség tartalékos rendszerének fejlesztésével.

Hiller: a szülők nem politikai okból tiltakoznak


Megbukott az oktatás államosításának főpróbája, a közoktatást a teljes szervezetlenség jellemzi - közölte szombaton Hiller István a Szociáldemokrata Tanárok Nemzetközi Szövetsége (ISDUE) és az MSZP országos pedagógus tagozatának közös budapesti szemináriumán. Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a szülők és pedagógusok - ahogy a szigetszentmiklósi gimnázium esete is bizonyítja - nem pártpolitikai alapon tiltakoznak az intézkedések ellen, hanem a rossz, hibás és szervezetlen döntésekkel szemben emelik fel szavukat. Hiller "ördöginek" nevezte és Orwell 1984 című művéhez hasonlította azt, hogy jövőre 4000 oktatási intézményt vonnak egyetlen központi hivatal irányítása alá.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!