Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Lassan titkosszolgálat lesz az adóhivatalból

Népszava|2012. máj 16. 05:00
[A+ A-]
Majdhogynem titkosszolgálati eszközöket kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a telefonadó és a pénzügyi tranzakciós illeték kapcsán - hívta fel lapunk figyelmét Angyal József okleveles adószakértő. Az adóhatósági feladatoknak - mint rámutatott - része annak ellenőrzése, hogy az adózó annyi közterhet fizet-e be, mint amennyit kell.
A telefonos cégek esetében az ígéretek szerint különösen figyelnek arra, hogy biztosítják-e a tízperces ingyen beszélgetést és hogy például a lakosságnál valóban "csak" 350 percig - 700 forintig - számolják-e fel az adót. Mindezt csak úgy tudják megtenni, ha kimegy a két ellenőr az adott távközlési céghez és lekéri az egyes személyek tételes híváslistáját. Így egyértelműen látni fogják, kivel, mikor, hány percig beszélt az előfizető.

Ugyanez a helyzet a tranzakciós adónál, ahol arról szereznek információt a NAV munkatársai, hogy ki, kinek, mikor, mekkora összegeket utal. A revizorok tehát a telefonadóval célzott ellenőrzés nélkül magánszemélyenként, vállalkozásonként tételes számlakivonatokat, telefonszámlákat szereznek. Vagyis az adóhatóság lényegében az összes magánszemély, vállalkozás, civil szervezet, egyház és a többi telefonhasználó, számlatulajdonos adatait ismeri meg anélkül, hogy velük szemben tételes ellenőrzést rendelt volna el.

Ráadásul olyan információ-halmazhoz fér ily módon hozzá, amiből egyértelműen megállapíthatók az előfizetők bankolási és telefonálási szokásai. Ez a rossz nyelvek szerint már egyfajta piackutatással is felér, amit jól tud hasznosítani például a közeljövőben induló állami mobilcég. Mindez adatvédelmi szempontból rendkívül aggályos - hangsúlyozta Angyal József.

A telefonadó és a tranzakciós illeték egyébként közvetlen adó lesz, nem pedig fogyasztási, ami azt is jelenti: hatalmas tévedés, hogy azt át lehet hárítani az ügyfelekre és hogy a számlán fel lehet tüntetni - jelentette ki az okleveles adószakértő, aki hétköznapi példával támasztotta alá álláspontját. A vízvezeték szerelő is "csak" az áfát tünteti fel a számlán, ha kimegy egy csapot megjavítani, az őt terhelő személyi jövedelemadót például nem írhatja rá a számlára.

Tehát éppen olyan típusú adókról van szó, mint a telefontársaságokra átmenetileg, 3 évre kirótt telekomadó, amit az Európai Bizottság nem fogadott el, s mivel Orbán Viktorék nem voltak hajlandók eltörölni, a bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Ennek fényében nem túlzás azt állítani, hogy a kormány újabb hadat üzent Brüsszelnek az új adókkal. Ezért érthetetlen, hogy mire alapozza optimizmusát a magyar kormányfő, amikor azt mondja, hogy hamar megállapodás születik a Nemzetközi Valutaalappal.

A Financial Times Deutschland eközben azt írta, hogy a "nemzetközileg vitatott" kormány a kezdeményezéssel "azt kockáztatja, hogy ismét elromlik az üzleti hangulat". A bankokat és energiacégeket terhelő különadók "már tavaly is komoly bizonytalanságot okoztak" és a hitelminősítői besorolások lerontásához vezettek.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!