Előző
Következő
új cikk

Belföld

Gyorsan olvadnak el a vádak

Népszava|2012. jún 12. 19:30
[A+ A-]
Elkezdődött a BKV-ügy tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken, ám lehet, hogy a bíróság fel is függeszti a pert. Alkotmánybírósági beadványukra hivatkozva ugyanis a védők - egy kivétellel - kezdeményezik a büntetőeljárás felfüggesztését. Legalábbis arra az időre, míg ki nem derül, hogy jogszerű volt-e az annak idején Zuschlag Jánost is elítélő bíróság kijelölése a per lefolytatására.
A Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és társait "maffiavádakkal", bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel terhelő vádirat leginkább egymással is ellentmondó tanúvallomásokon alapul.

A csaknem 40 oldalas vádirat felolvasásával kezdődik meg holnap az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes miatt csak Hagyó-perként emlegetett, 15 vádlottat felvonultató BKV-büntetőügy tárgyalása a Kecskeméti Törvényszéken. Hagyó ártatlanságát hangoztatja, az ellene folyó eljárást pedig koncepciósnak nevezte. A "kiemelt jelentőségűnek" minősített ügyben a következő tárgyalást július 13-ra tűzték ki, ám nem biztos, hogy azt meg is tartják. Legalábbis a 15-ből 14 vádlott védője ma közösen kezdeményezi, hogy a a bíróság függessze fel az eljárást addig, amíg kiderül, jogszerű volt-e a bíróság kijelölése a per lefolytatására.

A védők még áprilisban fordultak beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz (Ab), kifogásolva, hogy januárban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde - a fideszes EP-képviselő Szájer József felesége - jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül jelölte ki a Kecskeméti Törvényszéket a Hagyó-ügy tárgyalására.

Bár az áthelyezés okaként "túlterheltségre" hivatkozott az OBH, kiderült, hogy az eredeti ügygazda, a Fővárosi Törvényszék leterheltsége csak 4 százalékkal magasabb a kecskeméti bíróságénál. A védők azt kérik, várják meg a büntetőeljárással az Ab állásfoglalását beadványukról, hiszen ha elkezdik a pert és az Ab a javukra dönt, az eljárása hatályát veszti.

Az Ab-hez és a bírósághoz most benyújtott iratokat többek között Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bárándy Péter, volt igazságügy miniszter és Kádár András, Hagyó Miklós védője is ellenjegyezte. Egyiket sem írta alá viszont Szabó Iván, az ügy koronatanú-vádlottjának, Balogh Zsolt volt BKV vezérigazgató védője.

Ismert, a Hagyó Miklós ellen felhozott vádak többsége a "Nokia-dobozos" Balogh ellentmondásos vallomásain alapul. Védőjéről, Szabó Ivánról a sajtó feltárta, hogy rengeteg szállal kötődik a Fideszhez. Ügyvédként részt vett például az emlékezetes pécsi vízmű "einstandban" és az "MFB-kommandó" irányításában is, továbbá Pécsett munkát szerzett Baloghnak.

Az ügy áthelyezése egyébként komoly nemzetközi visszhangot is kiváltott. Az OBH-elnök peráthelyezési jogát több nemzetközi szervezet kifogásolta, így az Európai Bizottság, az Európa Tanács Velencei Bizottsága (VB), de az Ab is alkotmány-ellenesnek minősítette tavaly decemberben a legfőbb ügyész hasonló jogkörét. A VB szerint például a peráthelyezés lehetősége sérti "a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot". Az ügyről kritikusan fogalmazott többek között a New York Times is, felidézve, hogy a bírák nyugdíjazása miatti korábbi tiltakozásból épp a Kecskeméti Törvényszék elnöke, Bicskei Ferenc maradt ki.

Az mindenesetre biztos, hogy Kecskemétnek már van "rutinja" politikával átszőtt, nagy ügyben. Korábban Zuschlag János ügyében is itt hoztak elsőfokú ítéletet, épp 2010 márciusában, az országgyűlési választási kampányban. Erről az ítéletről később a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy túl szigorú, hemzseg a hibáktól, és indokolatlanul sokat foglalkozik az érintett politikusok felső kapcsolatrendszerével.

Nemhiába tartják sokan a Zuschlag- és a Hunvald-ügyhöz hasonló, politikai vonatkozásában is szimbolikus fontosságú büntetőpernek a holnap kezdődő eljárást: a vádirat súlyos megállapításokat tartalmaz. A 15 vádlottnak felrótt, a BKV-t valószínűsíthetően ért vagyoni kár 1,5 milliárd forint. Az egyes vádlottak személyéhez köthető, a vádiratban tételesen felsorolt összegek azonban meghaladják az átlagos százmillió forintot, ami azért lehetséges, mert ugyanazt a feleslegesnek vagy színleltnek vélt megbízást adott esetben több személynek is felrója az ügyészség. Az sem szokványos, hogy a 15 terheltből 14-nél - függetlenül a "számlájukra írt" károkozás nagyságától - szerepel a lajstromban az akár kétszeres büntetési tétel kiszabását is jelentő "maffiavád", vagyis a hűtlen kezelés bűnszervezeti minősítése.

Az elsőrendű vádlott Hagyó Miklósnak azonban "csak" 168 millió forintos károkozást róttak fel és a vádiratban felsorolt mintegy ötven bűneset közül is mindössze hármat. A hűtlen kezelést, amiért a BKV pénzéből rendeltetett magának egy 50 millió forintos tanácsadói anyagot, amit aztán főpolgármester-helyettesként használt fel. A hivatali visszaélést, amiért a HÉV utastájékoztató rendszereinek kiépítése ügyében az amúgy gyatra munka igazolásra kötelezte a BKV illetékes vezetőjét. A vesztegetés és a zsarolás pedig azért került fel a "bűnlajstromára", mert állítólag 2008-ban és 2009-ben is 15-15 millió forintot követelt ki Balogh Zsolttól, igaz, a "kenőpénzekkel" kapcsolatban vallomásában Balogh többször saját magával is ellentmondásba került.

Egy másik perben Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét nemrég felmentették a magánokirat-hamisítás vádja alól. Első fokon még január közepén, majd ez a döntés május elején emelkedett jogerőre, ugyanis az ügyészség visszavonta fellebbezését. Azt rótták fel Hagyóéknak, hogy a BKV-ügy miatt 2010 nyarán előzetesben lévő politikus ügyvédje segítségével élettársa számára ügyvédi meghatalmazást készített, holott a nőnek nem is volt jogi végzettsége. Az ügyészség szerint ezzel az volt a céljuk, hogy Hagyó és élettársa ellenőrzés nélkül érintkezhessen. Ám a tárgyaláson kiderült, nem történt okirathamisítás, mert a beadott iraton soha nem állították, hogy Hagyó élettársának jogi végzettsége van, az pedig nem az ő hibájuk, hogy a büntetésvégrehajtás csak "jogi képviselőként" tud regisztrálni valakit.

Vannak, akik jól jártak

Míg Hagyó és az ügy több gyanúsítottja előzetes letartóztatásban ült, addig más szereplők - köztük egy vádlott és az igazságszolgáltatás emberei is - kedvező helyzetbe kerültek.

- Pető Györgyöt (MSZP), Óbuda korábbi alpolgármesterét - aki köztudottan Hagyó politikai riválisa volt - 2010 márciusában felvették a BRFK állományába, a BKV-ügyben is nyomozó osztályra, majd a Fidesz önkormányzati győzelme után állást kapott Tarlós István főpolgármestertől. Előbb a Fővárosi Közterület-felügyelet, majd a budapesti FBI-ként emlegetett Fővárosi Biztonsági Iroda vezetője lett.

- Schmidt Gábor 2010 szeptemberében"Baloldali Korrupciós Vállalat" címmel könyvet jelentetett meg, amelyben - mint az már a címből is kiderül - a BKV-ügyet a jobboldal kampányának eszközévé tette. Schmidt a Fidesz önkormányzati győzelme után állást kapott a városházán az új főpolgármestertől.

- Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője 2011. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta "a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezetői pályafutása elismeréseként".

- Győri György ügyész, aki dolgozott az ügyön, 2011. május 31-én a XI. és a XXII. kerületi ügyészség vezető-helyettes ügyésze lett.

- Balogh Zsolt a fideszes vezetésű Pécs buszközlekedését korábban gyanús körülmények között "privatizáló" közlekedési cégnél vezérigazgatói állást kapott - derült ki 2012. február 10-én. Kinevezése után a PK Busrent Kft. elállt az önkormányzattal folytatott jogi vitától, a város pedig "visszakapta" buszait.

- Szabó Iván, Balogh ügyvédje 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

- Szívós Mária bírót, aki rendre meghosszabbította Hagyó előzetes letartóztatását, 2011. június 27-én az Országgyűlés kormánypárti többsége az Alkotmánybíróság tagjává választotta.

Fideszes politikai szál?

Érdekes egybeesés és egyesek szerint felveti a fideszes politikai szál gyanúját, hogy 2010 első hónapjaiban robbant ki a Pintér Sándor későbbi belügyminiszter számára kellemetlen Eclipse-ügy is. Egyes információk szerint elképzelhető, hogy a két eset azért esett időben közel egymáshoz, mert mindkettő mögött a nagyobbik kormánypárt politikai érdekei állhattak. Az, hogy Hagyót is "elérheti" a BKV botránya, 2010 februárjában már nem volt kérdés: ekkor eleget téve pártja kérésének, lemondott fővárosi mandátumáról. Márciusban milliárdos pénzmosás és adócsalás miatt többeket őrizetbe vettek az adónyomozók az Eclipse Zrt.-nél. A botrányban felmerült Pintér neve is, hiszen a lánya is az Eclipse-nél dolgozott. Hagyót az új parlament alakuló ülésével - képviselői mentelmi joga megszűnésével - egyidőben, május 14-én vették őrizetbe.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!