Mladicot népirtással, emberiesség elleni, valamint háborús bűncselekményekkel vádolják, összesen tizenegy vádpontban. Ha bűnösnek találják, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható.
Az elsőként meghallgatott tanú, a most 34 éves boszniai muzulmán Elvedin Pasic 1992 novemberében, a boszniai háború kezdetén a Grabovica nevű észak-boszniai faluban élte túl mintegy 150 ember lemészárlását. Ezen a héten minden munkanapon tartanak tanúmeghallgatást.
Mladiccsal szemben a legsúlyosabb vádpont az 1995 júliusi srebrenicai vérengzéssel, nyolcezer muzulmán legyilkolásával kapcsolatos. A most hetvenéves Mladicot tavaly májusban tartóztatták le a szerb hatóságok, majd kiadták Hágának. Büntető pere idén május 17-én kezdődött.
Az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban mintegy százezren haltak meg, 2,2 millió ember pedig kénytelen volt elhagyni otthonát.
Pasic, az első meghallgatott tanú felidézte a Grabovicában történteket, a nem szerb lakosság ellen indított hajtóvadászatot. Elmondta, hogy az ő családjában is különválasztották a férfiakat, majd százötven embert kivégeztek. Kitért arra, hogy a háború előtt a térségben békében éltek egymással a különböző nemzetiségű emberek, ő maga is sok szerb gyerekkel együtt járt iskolába, barátok voltak, közösen töltötték a nyarakat. Derült égből villámcsapásként érte őket, amikor a szerb tüzérség lőni kezdte a falujukat, és hirtelen mindenki pánikszerűen menekülni kényszerült.
A sorban következő tanú David Harland ENSZ-tanácsadó lesz, aki Szarajevó ostromáról beszél majd. A városra 1993 és 1995 között - egy 1994-es tűzszünet átmenetileg nyugalmas időszakait leszámítva - naponta átlagosan mintegy ezer tüzérségi lövedék csapódott be.
Szintén a tanúlistán található a holland Eelco Koster, aki az 1995 júliusi srebrenicai mészárlás idején az ENSZ békefenntartó katonájaként szolgált a térségben. A boszniai szerb csapatok, miután lerohanták a srebrenicai enklávét, amelyet képtelen volt megvédeni a mintegy 450 kéksisakos, a második világháború utáni európai történelem legnagyobb vérengzését követték el a helybéli férfi lakosság körében.
A hágai törvényszék ügyészei által összeállított vádirat szerint Mladic annak idején elrendelte Boszniában a módszeres "etnikai tisztogatást", a muszlimok, horvátok és más nem szerb lakosok kiűzését. Azt is felróják neki, hogy túszul ejtett ENSZ-katonákat, és "élő pajzsként" használta őket. A boszniai szerbek volt katonai parancsnoka tagadja bűnösségét.