Előző
Következő
új cikk

Belföld

Farkaslyuk: lesz bánya, vagy nem lesz bánya? Ez itt a kérdés

Népszava|2012. júl 27. 13:15
[A+ A-]
Tavaly novemberben puccparádéval egybekötve kibontották a lezárt Gyürky-tárna bejáratát az egykori bányásztelepülésen, Farkaslyukon, amelyről a Népszava is beszámolt. Azóta nagy a várakozás a bányával kapcsolatban, de még több a kérdés.
Az Ózdi Szénbányák Zrt. eredeti terve azóta megdőlt, a közelmúltban már tanbányáról szóltak a hírek, de pontosan még azt sem tudni , hogy mikor és milyen feltételek mellett indul a vájárképzés. Jelenleg is homály fedi a további beruházáshoz szükséges tőke előteremtésének módját, de olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a kínaiakat is érdekli a farkaslyuki szén.

Riz Gábor, Ózd parlamenti képviselője és a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzat fideszes alelnöke beszélt az esetleges, Farkaslyukat érintő potenciális befektetőről. Elmondta, hogy nemrégiben kínai üzletemberek jártak Ózdon és a térség szénvagyonáról érdeklődtek. Riz szerint jól látható, hogy a kínaiak szeretnék a pénzüket olyan befektetésben tudni, amely megtérül és eredménnyel kecsegtet. Az egyik ilyen potens hely lehet Farkaslyuk. Arra a kérdésre, hogy a kínaiak esetleg beszállnának-e a farkaslyuki bányaprojektbe Molnár György vállalkozó mellé tőkésként, Riz Gábor kijelentette, semmi nem lehetetlen. Megfelelő érdeklődés és üzleti szándék esetén e területen is lehet együttműködés, de előbb "menjünk át a hídon", és ha átértünk, akkor megbeszéljük a továbbiakat. Molnár György, az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója a kínaiak érdeklődésével kapcsolatban kijelentette, hogy a cége egyelőre saját hatáskörben dolgozik a farkaslyuki tanbánya, illetve a bányaüzem megnyitásán. Jelenleg nincs értelme bármilyen közös együttműködésről beszélni. Kiemelte, a cégét Magyarországon alapították, és minden eszközzel arra törekszik, hogy a lehetőségek, a megoldások is hazai kereteken belül maradjanak.

Indul a vájárképzés, de hogy pontosan mikor és hol....

A B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ 2012 januárjában hirdette meg a bányászképzést. Az elméleti és gyakorlati oktatásra való jogosultságot a Sajó-menti TISZK nyerte el. Rajtuk kívül még ketten pályáztak, a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola és a tatabányai Grünwald Ferenc által vezetett Bányaiskola. A dolog érdekessége, hogy a két utóbbi szakképző intézménnyel ellentétben a Sajó-menti Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK) nincsen tapasztalata bányászati szakemberképzésben. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a bányák bezárása előtt az ózdi szakképző intézmény adta a középfokú végzettségű szakembereket. Plósz Antal, a Sajó-menti TISZK szakmai vezetője ezt meg is erősítette. Közölte, hogy bányászati képzésben nem volt és nincs referenciája a TISZK-nek, hiszen az intézményrendszer - több intézményt integráló - jelen formájában csak 2008 óta működik.

Értelemszerű volt, hogy a Sajó-menti TISZK keresi azon intézményekkel az együttműködést, amelyek jelenleg is foglalkoznak mélyművelésű bányákhoz szakemberek képzésével. Plósz Antal röviden annyit mondott az oktatásról, hogy a Sajó-menti TISZK, és a jelenleg az országban egyedüliként nappali rendszerű bányászképzést folytató várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola közreműködésével vájárokat 600 órában, bányászati szállítóberendezés kezelőket 240 órában és bányászati gépkezelőket 400 órában képeznek majd. Az elméleti és gyakorlati oktatás 30-70 százalékban oszlik meg. A tanfolyam indulásának időpontja még azért nem ismert, mert a képzés indulásának egyik előfeltétele, hogy lezáruljon a jelenleg folyamatban lévő farkaslyuki bánya tanbányává minősítésének engedélyezése.

Képzés több helyszínen

Az elméleti és gyakorlati oktatás helyszínével kapcsolatban is tisztázatlanok a körülmények. Plósz szerint lehet Ózdon és Farkaslyukon is, lényeg, hogy egy olyan terem álljon a rendelkezésükre, amely oktatás céljára megfelel. Számukra a legkényelmesebb Farkaslyuk lenne, hiszen adott esetben a tanulók megismerhetik a különböző bányászati gépeket, berendezéseket. A bökkenő csupán az, hogy Farkaslyukban semmilyen bányászati berendezés nincs. Riz Gábor azonban ezzel kapcsolatban is optimista; közölte, hogy nincs ezzel semmi probléma, hiszen még nem indult el a képzés. Molnár György, az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója folyamatosan egyeztet a dunántúliakkal, hogy azok a gépek, amelyek felszabadultak Márkushegyen, Farkaslyukra kerüljenek. Molnár erre reagálva úgy fogalmazott, 2011. novemberében a márkushegyi bányaüzem szakembereit kérte fel, hogy műszakilag vizsgálják át a megnyitott főfeltáró rendszert, a Gyürky-tárót. Akkor példásan gyors segítséget nyújtottak nekik és a mai napig ők látják el a farkaslyuki bányaüzem fedővédelmét. A dunántúliakkal jelenleg is tárgyalnak, de erről nem árulhatott el részleteket.




Kik lesznek az oktatók?

Plósz Antal közölte, hogy az elméleti és gyakorlati oktatást a várpalotaiak és a helyiek közösen végzik majd. Lesznek közöttük bányamérnökök, volt vájárok, főaknászok, aknászok, akik már korábban is részt vettek szakoktatásban. Az oktatók személye még nem teljesen tisztázott, de ahogy Plósz mondta, bármikor bevethetők. Az oktatás a munkaügyi központ támogatásával zajlik, és mivel a gyakorlat egyik része Dunántúlon, a márkushegyi bányában lesz, a másik része Farkaslyukon, így az emberek utaztatását és ott tartózkodását is ők fizetik. A vájárképzés indulásának időpontja pedig attól függ, mikor kapja meg az engedélyt a tanbánya, amelynek fejlesztését a gyakorlaton belül végzik majd a tanulók. Veres Lajos, az Ózdi Szénbányák Zrt. műszaki vezető-helyettese szerint egyszerűsítésként elfogadható a "tanbánya" kifejezés, de tudni kell, hogy ez is a farkaslyuki kutatás része, itt földalatti kutatólétesítmények, kutató vágatok hajtása zajlik majd. A vágatok elkészítése a képzett bányászok feladata lesz, a vájárképzés tanulói pedig mellettük fogják elsajátítani a szakmát.
Veres elmondta, hogy jelenleg is tart a farkaslyuki tanbánya kutatási folyamatának engedélyeztetése. Az eredeti elképzelés, hogy a volt Gyürky-tárón keresztül történik majd a kutatás, megdőlt, ugyanis a bejáratánál lévő területekről továbbra sem született megállapodás a tulajdonossal, így az üzemtérnek használható hely még mindig az ELCO Zrt. tulajdonában van. Nem maradt más választás, ezért a kutatási terület többi részén levő szén felé fordultak. A volt V-ös táróban állítólag rengeteg és vastag szén maradt, de hát tudjuk, hogy az emlékek megszépítik a múltat - hangsúlyozta Veres.

A műszaki vezető-helyettes higgadtságra int, és úgy fogalmaz, a régi bányatérképek feldolgozása után jutottak arra a következtetésre, hogy a korábbi, csak a Gyürky-táróra vonatkozó vágathajtásos kutatást az V-ös táró, vagyis a Kossuth-táró környezetére kell koncentrálni, ami a tanbánya lesz. A Miskolci Bányakapitányság által engedélyezett tevékenységük a Gyürky-táróra szólt, így a Kutatási Műszaki Üzemi Tervet ki kellett terjeszteni (módosítani kellett) az V-ös táró környezetére is. A beterjesztett tervmódosításnak egy komplett bánya üzemeltetésére vonatkozó dokumentációnak kell lennie, ilyen jellegű tevékenységre - régi bánya le nem fejtett területének kutatása - még nem volt precedens Magyarországon - jelentette ki Veres Lajos. Ennek az információnak a birtokában felmerül a kérdés: megfelelő engedélyek hiányában miért van átlyukasztva az V-ös bejárata, és miért kezdték el a terepmunkálatokat a volt táró közvetlen környékén?

Veres közölte, hogy a közigazgatási eljárás határidejének betartása érdekében függesztették fel ideiglenesen a tanbánya kutatási engedélyét. A tervmódosításnak sok apró részletre ki kell térnie, ezért időre volt szükségük a kivitelezhető terv elkészítésére. A mélyfúrási munkára azért volt szükség, mert látni szerették volna, hogy milyen perspektívákra számíthat az V-ös táróból induló tanbánya, amelyet a jövőben önálló földalatti bányaüzemként, munkahelyként akarnak üzemeltetni. A földalatti kutatást megelőzte egy külszíni fúrás, amely során egy eddig meddőnek hitt területen szenet találtak. Az eddigi elképzeléseket, terveket újra kellett értékelni és távlatosabb Kutatási Műszaki Üzemi Tervet kellett készíteni, amelynek engedélyeztetése folyamatban van. Jelenleg külszíni előkészítő munkálatok, tereprendezés zajlik, földalatti tevékenységet nem folytatnak, az utóbbihoz ugyanis bányakapitánysági engedély kell, az előzőhöz pedig csak önkormányzati, és ez megvan.
Ott jártunkkor azonban a volt V-ös táró fala ki volt bontva, igaz, ráccsal le volt zárva, de bárki láthatja, hogy megtörtént a volt tárna átlyukasztása.





A terepmunkálatok, vagy nevezzük tereprendezésnek, hagynak maguk után kívánni valót. A leendő tanbánya környékén eszméletlen rombolás, már-már barbár munka látható és tapasztalható. Veres Lajos szerint erősek ezek a jelzők, mert az építést mindig bontásnak kell megelőznie, ők pedig a munka elején tartanak.
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható az engedélyeztetési folyamat lezárulása, és mikor kap zöld utat a tanbánya beindítása, Veres azt mondta, hogy bár a tanbánya kifejezést használjuk, itt nem tanbánya lesz, hanem vágathajtással történő kutatás. Az engedélyeztetést a Bányakapitánysággal egyeztetve csinálták, így a napokban megkaphatja a tervmódosítás az engedélyt.
Érdeklődtünk, mi a helyzet az eredeti tervvel, azaz, hogy a Gyürky-táróban, a későbbiekben lehet-e szó munkahelyek kialakításáról, mivel jelen helyzetben az ELCO és az Ózdi Szénbányák között nincs egyezség. Olyan hangok is hallhatók, hogy 2012 végén kisajátíthatják az Illés József tulajdonában lévő ELCO Zrt. teljes területét és ingatlanjait. Veres Lajos úgy fogalmazott, hogy a Gyürky-táróba egy oldalvágattal mennek majd be, de ezt is engedélyeztetniük kell, és ha ez megvan, ott is elkezdődhet a földalatti kutatás. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem fog abbamaradni a Gyürky-táró kiépítése a szégyenletes módon elhanyagolt Illés-féle területek akadályozása miatt. Molnár György azonban optimista, még mindig lát esélyt a két cég közötti megegyezésre. Állítása szerint ezzel kapcsolatban az egyeztetések folyamatban vannak, a munkahelyek tekintetében pedig pontos, kidolgozott tervvel rendelkeznek, amelyet a Gyürky-táróból indulva fognak megvalósítani.





Megkérdeztük, hogy honnan és mikor szerzik be azokat a bányához szükséges alapeszközöket - sín, csille, biztosító anyagok -, illetve a tanbánya áramellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak-e már? Molnár kijelentette, hogy a munkálatok folyamatában az adott időben minden szükséges gépi berendezés és eszköz a rendelkezésükre áll majd. A tanbánya és a későbbiekben a nagyüzemi termelésbe állítandó bányaüzem áramellátásának az alapfeltételei biztosítottak. Hogy pontosan hogyan, az nem derült ki.
Kíváncsiak voltunk továbbá arra is, hogy rendelkezésre áll-e a későbbi beruházásokhoz szükséges tőke. Egy biztos, az Ózdi Szénbányák Zrt.-t másfél milliárdos alaptőkével jegyezték be. Ez az összeg szakemberek szerint még a kutatási munkálatokra is kevés. Tavaly novemberben a Népszavának Molnár azt nyilatkozta, nem tudni, hogy a kutatási folyamat lezárását követően honnan lesz pénz a további működésre. Ezzel szemben most a vállalkozó azt mondta, többször kijelentette már, hogy az Ózdi Szénbányák Zrt. rendelkezik a szükséges forrásokkal a tanbánya megépítéséhez és üzemeltetéséhez, valamint a Gyürky-táróból induló bányaüzem rekonstrukciós munkáinak elvégzéséhez. Munkahelyteremtő támogatást és minden egyéb lehetőséget igénybe fogak venni, de más alternatíván egyelőre nem gondolkodnak.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!