Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A Sziget egy igazi magyar sikertörténet

Népszava|2012. aug 4. 06:40
[A+ A-]
Alig érintette a válság a Sziget Produkciós Irodát, bár a tervezett külföldi terjeszkedés elmaradt. Az idén tíz százalékkal takarékosabb fesztivált szerveztek, s a bérletek értékesítése is ugyanennyivel elmarad a tavalyitól, de Gerendai Károly, a szervező iroda tulajdonosa nem aggódik. A 20 éves Sziget felvezető napjai nem kínálnak világsztárt, mert a kiválasztottakat nem sikerült egyeztetni, viszont az idén először három "nulladik napot" tartanak.
- Húsz év után van még drukk Önben ilyenkor, a Sziget a kezdete előtt?
- Természetesen. Hiszen mindig történhet valami az utolsó pillanatokban, a héten például a vasárnapi vihar kárait kellett elhárítani, most nem az eső, hanem a hőség okozta problémákra készülünk éppen fel...

- A jegyeladások miatt nem fáj a feje?
- A bérletek esetében sajnos mintegy 10 százalékkal el vagyunk maradva a tavalyitól, a napi jegyeknél azonban kicsivel jobban állunk, de még sok minden változhat. Remélem a fesztiváljegyeket érintő áfa csökkenés és a jegyár emelés kompenzálja a szerényebb keresletet.

- Túlélték a válságot, nemcsak a Sziget fut jól, hanem a VOLT és a Balaton Sound is.
- Valóban, persze, ha nincs válság, vélhetően még jobb lenne a helyzet. Ugyanakkor a VOLT látogatottsága idén már kicsit csökkent. A legfőbb baj az, hogy szűk a magyar piac és túlkínálat van fesztiválokból. Torzítja a piacot az állami beavatkozás is, a támogatásokkal mesterségesen életben tartanak számos hasonló, ám veszteséges fesztivált.

- Önök is kaptak évekig közpénzeket.
- Természetesen, de ez a csúcsidőszakban sem haladta meg a 10 százalékot. Most sem az elvet utasítom el, hiszen egy kulturális fesztivál életében lehetnek olyan időszakok, mikor ráfér a támogatás, például az indulás idején. A mi esetünkben azért volt indokolt, hogy közpénzt kaptunk, mert ebből olyan kulturális és társadalmi programokat finanszíroztunk és juttattunk el tömegekhez, melyek csak üzleti alapon nem megvalósíthatók: ilyen a Civil Sziget, az Ability Park, vagy az irodalmi, színház, és tánc programok. Összességében, az imázs terén hasznot hoztak ezek a programok, ám azt is látni kell, hogy önmagukban nem rentábilisak, senki nem vesz jegyet azért, hogy verset hallgasson a Szigeten. De kigazdálkodjuk őket. Nem arról van szó, hogy ne tudnánk mire felhasználni közpénzeket, de amikor egyre kevesebb forrás jut a kultúrára, úgy gondoljuk, mi jobban tudjuk nélkülözni az állami forintokat, mint például egy alternatív színház, aminek az életben maradáshoz kell.

- Miért lettünk a fesztiválok országa?
- Jó időben indultunk, a rendszerváltás után hirtelen magukra maradtak a fiatalok, korábban - ha ideológiai mázzal leöntve is, de - gondoskodtak a nyári időtöltésükről. Ezt az űrt használtuk ki mi is, és más fesztiválszervezők is. Mára divattá vált fesztiválozni, alig van olyan fiatal, aki ne venne rész valamilyen rendezvényen.

- Amikor elkezdték, gondolt arra, hogy húsz év múlva egy prosperáló cég élén áll majd?
- Arra se gondoltunk, hogy mi lesz a következő évben. Valójában magunknak és a barátainknak akartunk csinálni egy olyan nyári tábort, ahol összejöhetnek a hasonlóan gondolkodó fiatalok, zenét hallgathatnak, filmet nézhetnek, beszélgethetnek, sörözhetnek. Mi voltunk a célcsoportunk. Mellette mindannyiunknak volt munkája, amit eszünkben sem volt otthagyni. Én egy hanglemezkiadót igazgattam és a Sziámi zenekar menedzsere voltam.

- Hogy lett mégis sikertörténet a Sziget?
- Már az 1993-as első fesztivál is nagy siker volt, 43 ezer látogatóval, igaz, ezt egy hét alatt produkálta a Diáksziget összesen, tehát naponta 5-6 ezer ember jött ki. (Ma 85 ezer fős a Sziget befogadóképessége - a szerk.) 26 millió forint volt a költségvetésünk, bár néhány milliós veszteséggel zártunk, de a Főváros utólag megítélt támogatásaiból végül ki tudtuk fizetni a számlákat. Nagyon boldogok voltunk, hogy meg tudtuk csinálni. Elhatároztuk, hogy a következő évben, Woodstock 25. évfordulója apropóján újra megrendezzük a fesztivált, de már külföldi zenekarokat is meghívunk, amit korábban senki nem kockáztatott. 120 milliós költségvetéssel terveztünk. Szerencsénk volt, a woodstocki jubileum hirtelen világhírt hozott nekünk, bekerültünk a nemzetközi sajtóba, itt forgatott a Music Television, így aztán a következő évben már megindultak a külföldi látogatók is. Ám jócskán elszámoltunk magunkat, miközben a költségeink az egekbe szöktek, a 300 forintos jegyárakat nem emeltük meg. Így aztán hiába volt 143 ezer látogató, 18 milliós mínusszal zártunk.

- Ez az összeomlással volt egyenlő...
- Választhattunk, hogy lehúzzuk a redőnyt és csődöt jelentünk, vagy összeszedjük magunkat, profi szakembereket hívunk, kidolgozzuk a következő év üzleti stratégiáját úgy, hogy az adósságainak is vissza tudjuk fizetni. Ez utóbbi mellett döntöttünk. Menet közben aztán magunk is profikká váltunk, legalábbis olyan értelemben, hogy ez lett a fő foglalkozásunk.

- Aztán jött 1996-ban Pepsi Sziget, amit sokan árulásnak, az elüzletiesedés posványaként éltek meg.
- Akkor dőlt el igazából, hogy megmaradunk. A szponzori pénzből már sikerült igazi világsztárokat meghívnunk, a Prodigyt vagy David Bowie-t. Onnantól látványos volt a fejlődés.

- A tavalyi év azért nem sikerült jól, mi volt a fő ok? Prince?
- Ez volt a negyedik veszteséges Sziget, tizenkét üzletileg sikeres, és három nullszaldós után. Több rossz döntést hoztunk. Magunkból indultunk ki, azt gondoltuk Prince olyan nagy durranás, amire mindeni kíváncsi. Nem így történt. Ám emellett ekkor jött be először az ötven millió forintos területhasználati díj, és a száz millió forintnyi budapesti szolgáltatás csomag, amit meg kellett vásárolnunk, és sorolhatnám...Az volt a szerencsénk, hogy a VOLT és a Sound nyeresége egyensúlyban tartötta a céget.

- Mennyivel húzták összébb a nadrágszíjat idén?
- A tavalyi 3,3 milliárdnál 10 százalékkal kevesebbet, azaz körülbelül 3 milliárdot költünk.

- A külső szemlélő inkább a felvezető napok programján látja a spórolást.
- Prince után nem nehéz...

- Az egyébként kiváló Csík Zenekar a korábbi magyar fellépőknél, az Illésnél, vagy épp a Kispál búcsúkoncertnél is jóval szerényebb kínálat.
- Valóban, de azért ez nem egy egyszerű Csík-koncert lesz. Olyan feldolgozások lesznek hallhatók, amik erre az alkalomra készülnek. Eredetileg erre a napra egy nagy nemzetközi sztárt szerettünk volna felkérni, tárgyaltunk a Red Hot Chili Peppers-el, a Metallicával, a Coldplay-el, Depeche Mode-al, de nem sikerült megegyeznünk.

- És Ákos? Követik a politikai széljárást?
- Ákost 25 éve ismerem, a legelső fellépésén jegyszedő voltam a Petőfi Csarnokban. Mást gondolunk a világról, de jó viszonyban vagyunk. Évek óta szerettem volna, ha eljön a Szigetre, az volt a feltétele, hogy este, főműsoridőben a Nagyszínpadon lépjen fel, amit egy nemzetközi fesztiválon mégsem engedhetünk meg magunknak. Itt mindig elakadtunk. Megbeszéltünk, ha előjön egy olyan nagy durranással, ami elvisz egy önálló napot, akkor megcsináljuk. Most történt meg.

- A bevételek hány százaléka származik a jegyekből, s mekkora a vendéglátásból?
- Korábban négy lábon álltunk, ma - az állami támogatás kiesésével - három maradt, s a harmadik, a szponzori is jócskán megfogyatkozott, mivel a főszponzor is kiszállt. A jegybevétel természetesen a legjelentősebb, több mint 70 százalék, de a vendéglátásból származó rész sem csekély. Ez utóbbit növelni tudtuk azzal, hogy bevezettük a készpénzmentes fizetést. Mióta csak egy speciális kártyával lehet vásárolni a fesztiváljainkon, a teljes kereskedelmi forgalomra rálátásunk van.

- Gyakorlatilag csak ön maradt az első csapatból, mégsem hallottunk nagy veszekedéseket, csúnya válásokat.
- Mert egy természetes folyamat volt. Az első csapatból már a következő évben sokan kiváltak, hiszen nem akartak főállású rendezvényszervezők lenni. Később Müller Péter számára az üzletemberség vált terhessé, így felajánlotta az üzletrészét.

- Az Est Média lépett be tulajdonostársnak, mely most épp fejre állt, a hírek szerint önök vásárolják vissza hitelből az üzletrészt. Nem volna jobb egy tőkeerős partnert bevonni, mint 600 milliós adósságba verni magukat?
- Lehet, hogy jobb volna, de most szoros határidők vannak. Az Est Média a Sziget tulajdonrészét ajánlotta fel biztosítékként a hitelezőiknek, ha el akarjuk kerülni az árverezést, gyorsan kell lépnünk. A héten kapunk választ a hitelkérelmünkre. Úgy gondolom érdemes megpróbálni visszaszerezni a cégünket.

- E szerint a Sziget nem eladó. Pedig régebben voltak kérők...
- Voltak és gondolom lesznek is. Szakmai befektetőt azonban nem akartunk beengedni, nem akartuk beleszólást engedni a szakmai irányításba. Azóta sokat változott nemzetközi piac, méghozzá a koncentráció irányába, egyre nehezebb függetlenként helyt állni.

- Meg akartam kérdezni, hogy nem unja? De ahogy hallgatom, felesleges a kérdés...


Sziget-történelem

A Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvénye.

Története Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi ötlete alapján, Szekfű Balázs segédletével az 1993-ban megrendezett Diáksziget fesztivállal kezdődött "Kell egy hét együttlét" szlogennel. 1994-ben az Eurowoodstock (al)címmel megrendezett Diákszigeten az eredeti fesztivál több fellépője, például a Jethro Tull és a Ten Years After is koncertet adott.

A 2000-es években vált össz-műfajúvá a fesztivál. Korábban zömmel alternatív és rockzenei stílusok voltak a meghatározóak a fellépő együttesek és előadók nyújtotta kínálatban. 2012-ben Európa huszonöt legnagyobb fesztiválja közül a Sziget lett az első a Yourope (európai fesztiválszövetség) és a Virtual Festivals Europe által szervezett szavazáson a "nagyfesztiválok" versenyében A fesztivál "nulladik napján" 2005-ben volt először koncert a Szigeten, akkor az Illés együttes zenélt, alakulásuk negyvenedik évfordulóját ünnepelve. 2008-ban a nulladik napot megelőzte egy "mínusz egyedik", a "Magyar Dal Napja", amelyen ismert magyar előadók játszottak általában egy vagy két számot saját repertoárjukból. Az idén bevezették a "mínusz kettedik" napot is.

1997-től kezdve Tarlós István óbudai polgármester nyomására a szabadtéri koncertek este 11-kor érnek véget legkésőbb, az ennél későbbi programokat pedig zajszigetelt sátrakban rendezik meg. Derce Tamás, Újpest polgármestere több pert is indított a Sziget Fesztivál ellen, sikertelenül. Tarlós István 2001-ben szerződést kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel és ez egy olyan kitételt is tartalmazott, amely tiltotta volna a melegtémájú felvilágosítást. A szerződést a melegszervezetek által indított tiltakozás hatására a produkciós iroda felmondta, majd a bíróság hatályon kívül helyezte.

Gerendai Károly
A 42 éves Gerendai Károly egyetem helyett plakátragasztóként és turnémenedzserként dolgozott, majd különböző együtteseket menedzselt, majd kiadóknál dolgozott szervezőként, terjesztőként, vezetőként. 1993-ban hozta létre a Sziget Fesztivált. 2001-ben megnyitotta a Liszt Ferenc téri Buena Vista éttermet, amelynek 2006-ig volt igazgatója. 2008-ban nyitotta meg Costes nevű éttermét a Ráday utcában. Az étterem kapta 2009-ben a Dining Guide Év Étterme díját, a következő évben Michelin-csillaggal ismerték el.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!