- Az október 23-i megemlékezések, demonstrációk után helyzet van?
- Annyiban mindenképpen, hogy Bajnai Gordon nyíltan visszatért és ezzel új szereplővel bővült a magyar politikai paletta. Ugyanakkor az majd csak a következő hónapokban dől el, hogy az Együtt 2014 mozgalom milyen súllyal tud megjelenni a pártrendszerben, illetve egyelőre csak a peremén, hiszen még nem alakult párttá és nem tudni, végül milyen formában szeretne jelen lenni a szavazólapon. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a közvélemény-kutató intézetek mérik majd, így az igazi kérdés az, Bajnai milyen erővel tud betörni a támogatottsági versenybe. A felfokozott várakozás miatt számukra a tényezővé válást nem a mérhetőség, hanem minimálisan az jelentheti, ha stabil parlamenti erőként számolnak velük. Az is fontos, honnan tudnak támogatókat szerezni: hoznak-e új voksokat az ellenzéknek, vagy a torta újraosztásával csak tovább töredezik a baloldalt. Az utóbbi nem jelentene érdemi előrelépést az ellenzéknek. Valódi értéke annak lenne, ha teljesítenék deklarált céljukat és új szavazókat nyernének meg a ma még bizonytalanok táborából.

- Mi az esélye annak, hogy az Együtt 2014 szavazatokat tud szerezni az Orbánban csalódott, mérsékelt jobboldaliak táborából?
- A bizonytalanok nagyon heterogén csoportot alkotnak, a kiábrándult fideszesek csak egy szeletét képezik. Nem lehet azt kijelenteni, hogy a bizonytalanok egyértelműen jobbra vagy balra húznak. Azok között, akik csalódtak a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikájában, szinte minden politikai erőnek lehet még tartaléka, így az Együtt 2014 is szerezhet közülük híveket. De megszólíthatja a párt nélkül maradt, korábban liberális szavazókat, vagy azokat is, akik 2006-ban még az MSZP-re szavaztak, de 2010-ben már nem mentek el voksolni. Azt látni kell viszont, hogy a bizonytalanok megszólításának vannak kemény korlátai. Hiába van szó ugyanis 50 százaléknyi - tehát minden korábbinál nagyobb - bizonytalan táborról, ennek kétharmada, vagyis a teljes népesség mintegy 30 százaléka semmilyen környezetben nem mozdítható. Így a verseny most a teljes népesség kb. 20 százalékáért folyik, azokért, akik rávehetők politikai aktivitásra, de jelenleg bizonytalanok. Ebből a tömegből kell Bajnai Gordonnak minél nagyobb szeletet megszerezni ahhoz, hogy teljesíteni tudja a 23-án kitűzött célt, középre nyitással az ellenzéki tábor érdemi bővítését.

- Annak van reális esélye, hogy az Együtt 2014 zászlaja alatt születik meg az ellenzék választási összefogása?
- Az Együtt 2014-nek deklarált szándéka, hogy összegyűjtse az ellenzéki erőket. A választástechnikai megoldás még nem alakult ki, de elsőre logikus lépésnek tűnhetne egy választási ernyőszervezet létrehozása, amire aztán majd szavazni lehet. Csakhogy egy ilyen, úgynevezett választási párt létrehozásának és indulásának nagyon sok akadálya van. Jelölteket még csak tudnának állítani - ha ebben sem tudnának megegyezni, hogyan tudnának kormányozni -, de ennél súlyosabb probléma, hogy ebben az esetben a különböző pártoknak teljesen fel kellene adniuk, el kellene rejteniük az identitásukat. A szavazólapon sem a nevük, sem a logójuk nem jelenne meg. Fennállhat a veszély, hogy a pártok nem minden szavazója követné ebben az esetben a választási együttműködést. Egy választási párttal kapcsolatban szintén felmerülhet a középtávú fenntarthatóság problémája. Annyi érdek, annyiféle erő, elképzelés jelenik meg az ilyen szövetségekben - elég csak az olasz Olajfára vagy a szlovákiai jobbközép kormányra gondolni -, hogy kétségessé válhat a sikeres kormányzás.

- Bajnai Gordon megjelölte beszédében azokat a demokratikus minimumokat, amelyekben meg kellene egyezni.
- Persze, de néhány közös nevezőben megállapodni sokkal könnyebb, mint a gyakorlatban megvalósítani a közpolitikai programokat. A választási párt előtt álló legfontosabb akadály ezzel együtt sem koordinációs vagy tartalmi, hanem adminisztratív jellegű. A Fidesz elrejtett egy aknát az ilyen típusú ellenzéki összefogás megakadályozására, amikor szabályozta a jövendő képviselőcsoportok megalakítását. Az országgyűlési törvény szerint frakciója csak annak a parlamenti pártnak lehet, amely országos listát állított az országgyűlési választásokon. Az ellenzéki együttműködésnek alkalmazkodnia kell a választási akadálypályához.

- Egy kétharmados Együtt 2014-frakció persze módosíthatná az idevágó szabályokat (is).
- Igen, de ez nagyon rizikós. A jelenlegi parlamenti pártok aligha futnak neki úgy a választási kampánynak, hogy a kétharmados siker elmaradása esetén vállalják, a következő parlamentben úgy is maradnak, és nem politizálnak önálló frakcióban.

- Akkor mekkora esélye van, hogy az Orbánt ellenző erők egyáltalán meg tudnak egyezni a következő nagyjából egy éven belül?
- Valamilyen megállapodásra nyilvánvalóan szükség lesz, csak nem biztos, hogy a választási párt a legjobb megoldás. Az új választási rendszer egyértelműen egy kétpólusú pártrendszer felé viszi el a magyar politikát. Azoknak az erőknek kedvez, amelyek nagy blokkot tudnak alkotni, hiszen a mandátumok 53 százalékát az egyéni választókerületekben osztják. A Fidesz úgy alakította ki a választási rendszert, hogy relatív nagy pártként, egy fragmentált ellenzékkel versenyezve nyerjen. Ennek érdekében elhelyez olyan ösztönzőt is, amely önálló indulásra biztatja a kisebb pártokat. Ilyen például az ajánlási rendszer átalakítása, amely jelentősen egyszerűsíti a jelöltállítást, de ide tartozott már az országos listaállítás feltételeinek szabályozása is. A cél az ellenzéki szavazóbázis továbbtördelése.

- Ha ezek miatt szükséges az összefogás, ám mégsem reális választási pártként indulni, akkor mit tehet az ellenzék?
- Több lehetőségük van. Az egyik a közös indulás, ami azt jelenti, hogy azok a pártok, amelyek összefognak, mind szerepelnek a szavazólapon, kötőjellel összekapcsolva. Ezzel ugyan magasabbá válik a bejutási küszöb, de egy ilyen politikai formációnak ez nem jelenthet akadályt. Elképzelhető forgatókönyv a koordinált indulás is. Itt külön pártlisták vannak, de a jelöltállításnál megegyeznek a pártok, szervezetek, hogy ki hol indít jelöltet, s így felosztják az országot. Ez esetben annak persze nyilván óriási súlya van, hogy melyik pártnak mekkora és területileg hogyan oszlik el a támogatottsága. De ez ésszerű megoldás lehet.

- Így viszont nem lenne mindegy, hogy hányan fognak össze.
- Természetesen, minél több szereplő van, annál több konfliktus nehezítheti a tárgyalásokat. A legreálisabb azonban még mindig az, hogy az egyéni körzetekben megállapodnak az indulásról, hogy a sok jelölt ne ossza meg az ellenzéki szavazókat. A regisztráció bevezetése a legfontosabb alkalmazkodási kényszer ebben a választási rendszerben a különböző pártok, illetve választási formációk számára. A feliratkozás bevezetésével a kampány jelentős részben egy mozgósítási versennyé alakul, így nemcsak a bizonytalanok megszólítása, hanem a szabálymódosítások miatt is sürgetővé válik az ellenzéki erőviszonyok tisztázása. Nagyjából a jövő nyárra készen kell állni erre a hatalmas logisztikai harcra.

- A kormányoldalt azonban mozgósításban elég nehéz legyőzni, hiszen sikerrel visznek az utcára olyan embereket, akik még mindig nyakló nélkül hisznek bennük.
- A Fidesznek láthatóan az a stratégiája, hogy a saját keményvonalas szavazóit ideológiai, illetve ellenségképeket felvillantó üzenetekkel egyben, és folyamatosan tűzben tartsa. Abban bíznak, hogy a mintegy 1,5 millió szavazójuk, ami a 2,7 millióból megmaradt, elég lesz a 2014-es választási győzelemhez. Ehhez alakítják a szabályokat, vezetik be a regisztrációt is, amitől alacsonyabb részvételt remélnek, miközben a felmérések szerint ők veszítik emiatt a legkevesebb szavazót. Mozgósításban a Fidesz valóban nagyon erős gépezettel rendelkezik, és nincs kétség - mint a Békemeneteknél is láttuk -, hogy pénz, paripa, fegyver is rendelkezésre áll majd ahhoz, hogy a saját, egyébként eltökélt szavazóikat el tudják vinni regisztrálni és szavazni. A nagy kérdés, hogy ez elég lesz-e.

- Elég lesz?
- Elég lehet. A következő másfél év fő kérdése, hogy az ellenzéki erőknek sikerül-e olyan kormányváltó hangulatot kialakítani az országban, amelynek köszönhetően potenciális szavazóik először elmennek regisztrálni, utána pedig szavazni. Most minden pártnak, illetve választási mozgalomnak erre kell készülnie. Az ellenzéki pártoknak jövő szeptemberre tudniuk kell, kik lehetnek a kormányváltást akaró szavazók, kapcsolatot kell velük teremteniük, majd el kell vinniük őket regisztrálni. Ezt a munkát már most el kell kezdeni. Épp ezért egy idő után már nem lesz kifizetődő az ellenzéki pártoknak, hogy átkozzák a regisztráció intézményét és ellene hangolják a saját szavazóikat. Amint a parlament elfogadja a választási eljárási törvényt, attól kezdve az egyébként céljaiban és alkotmányosságában is megkérdőjelezhető regisztrációra kell buzdítaniuk az embereket.

- Különben meglesz a Fidesz többsége?
- Jelenleg ez látszik. Vannak közvélemény-kutatási eredmények, amelyek szerint a fideszesek lennének leginkább hajlandóak regisztrálni és például a szocialista párt szavazói a legkevésbé. De az alapból elutasító hozzáállás átfordítható egy "csak azért is regisztrálunk" hangulatba. Ez most a fő feladat az ellenzék számára.


Névjegy
A magyar Romano Prodi-vá kellene válnia Bajnai Gordonnak - javasolta a minap Bíró Nagy András az olasz Il Piccolo napilapnak nyilatkozva a volt miniszterelnök visszatéréséről és esélyeiről. A Policy Solutions politikai elemző intézet 30 éves igazgatója nemcsak a nemzetközi kapcsolatok szakértője, hanem a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének kutatója is. Fiatal kora ellenére jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, 2009 óta a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE BTK óraadója.

Korábban magyar (Kopint-Datorg, Demos Magyarország) és brit (Policy Network, Young Foundation) agytrösztöknél dolgozott közpolitikai kutatóként. Szakterülete a magyar és a brit pártrendszer, a kortárs szociáldemokrácia és az Európai Parlament intézményi változásai. Egyetemi diplomáit a London School of Economics Public Policy and Administration, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerezte. Angolul, spanyolul, portugálul és németül beszél, tudományos publikációit pedig elsősorban pártpolitikai folyamatok témakörében írta, ugyanakkor rendszeres szerzője a Policy Solutions kül- és belpolitikai elemzéseinek is.

Fiatal elemzőgárda
A politikai elemző és kommunikációs tanácsadó intézet célja, "hogy a modern politika többet jelentsen a napi kommunikációs csatározásoknál, és a politika világában teret nyerjen a stratégiai és közpolitikai tervezés." A Policy Solutions honlapján legalább ez szerepel a fiatal elemző gárda felfogásáról. Az intézet 2009 óta rendszeres jelentésekkel szolgál az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar képviselők munkájáról, de a 2010-es kormányváltás óta egyre gyakrabban ad közre belpolitikai háttértanulmányokat is.

Az ötfős elemzői gárda nemrég elkészítette a 106 új egyéni választókerület erősorrendjét a legutóbbi parlamenti választáson az 5 százalékos küszöböt elérő pártok szempontjából. Korábban már - a többi között - összehasonlító elemzést adtak közre az európai országok állami párt- és kampányfinanszírozási rendszereiről is. Az utóbbi időszakban ugyanakkor Bíró Nagy és a Policy Solutions másik igazgatója, Boros Tamás átfogó elemzésekkel szolgáltak a hatalma megtartására törekvő Fidesz-kormány által átalakuló magyar választási rendszerről, illetve az eljárási szabályok változásának várható hatásairól is.