Előző
Következő
új cikk

Belföld

Gödörben az AIDS prevenció

Népszava|2012. nov 30. 05:22
[A+ A-]
"Féléves késéssel kezdte meg az Egészségügyi Minisztériumban működő AIDS-bizottság a HIV-fertőzés és a betegség megelőzésére szánt százmillió forint szétosztását" - minderről 1999 szeptemberében számolt be a Népszabadság az első Orbán kormány idején. A helyzet ma ennél sokkal rosszabb: 2012-ben a Nemzeti AIDS Bizottságot még össze sem hívták és "elfelejtették" kiírni az idei HIV-prevenciós pályázatokat.
Eközben csökken a hazai HIV-szűrések száma, pedig már biztos, hogy idén fogják kiszűrni a legtöbb HIV-fertőzöttet a tesztelés 1986-os bevezetése óta. Számuk először fogja meghaladni a kétszázat.

2011-ben az állam 15 millió forintot osztott szét civil szervezetek között HIV-prevencióra pályázati úton, és tavaly ilyenkor már el is kellett számolni a pénzköltésekkel. Idén azonban se pályázat, se prevenciós pénz, így megelőzési program sincs Magyarországon. A hosszasan előkészített Nemzeti AIDS Stratégiát sem terjesztették a parlament elé, így nincs érvényes AIDS stratégiája az országnak. Azt sem lehet tudni, ki a felelős a HIV/AIDS ügyekért. A kormányzati tanácsadó testületet, a Nemzeti AIDS Bizottságot (NAB) több mint másfél éve nem hívták össze. A NAB-nak javaslattételi joga és kötelezettsége lenne az AIDS elleni küzdelem egyes feladatainak rangsorolására, valamint döntenie kellene a rendelkezésre álló prevenciós pénzek szétosztásáról. A NAB működésére nemzetközi kötelezettséget vállalt az ország 2004-ben a Dublin-i Nyilatkozat aláírásakor. Információink szerint a kormányzat átalakítás miatt a korábbi tanácsadó testületek munkáját szünetelteti, a régi testületek már nem, az újak pedig még nem működnek.

Feltehetően idén is el elköltik a HIV-prevencióra szánt pénzeket, csak még azt nem lehet tudni, hogy mire. Az év hátralevő szűk egy hónapja aligha elegendő bármiféle program megvalósításához. Annyi biztos, hogy idén is lesz médiakampány december 1-jétől, - mint az elmúlt két évben - az RTL Klub és a TV2 tehetségkutató műsorainak közreműködésével. Az azonban kétséges, hogy a kampány hatására jövőre többen fognak HIV-szűrésre menni.

Bár Magyarországon a nyilvántartások szerint kevés HIV-fertőzött él, a hivatalosan regisztrált fertőzöttek száma négyévente duplázódik. Ha a tendencia folytatódik, utolérhetjük keleti és nyugati szomszédainkat. Romániában és Ausztriában közel azonos a fertőzöttek száma, de nyugati szomszédunknál magasabb, 0,3 százalékos a betegség előfordulása az összlakosság arányában. A kontinensen Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, ott a népesség 1,1 százaléka érintett. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint Magyarországon 2012. szeptember 30-ig 2281 fertőzöttet találtak a járványügyi szakemberek. A rózsaszín képet árnyalja, hogy uniós összehasonlításban már 2010-ben hátulról az ötödik helyen álltunk a szűrések számának tekintetében. Még így is jobbak lennénk HIV/AIDS megelőzésben, mint a nyugati országok, vagy a szűrések alacsony száma kelti a hamis illúziót?

Teszt és óvszer nélkül

A Háttér Társaság a Melegekért által üzemeltetett óvszerautomaták anyagi forrás hiányában idén őszre kiürültek. A program 1990-től működött rendszerint HIV-prevencióra szánt közpénzekből. A civil szervezet 10 automatát üzemeltetett, melynek az éves fenntartási költsége az óvszertől a dobozolásáig és az automaták folyamatos töltéséig évi 2,5-3 millió forintba került. Ősszel azonban óvszer helyett csak egy kiragasztott cetli tudatta, hogy támogatás híján nem működnek a gépek. A programnak köszönhetően 50 forintért lehetett dobozos óvszerhez jutni, így a szociálisan rászorulók is könnyen meg tudták vásárolni. Információink szerint a szórakozóhelyeknek volt idejük felkészülni a változásra, és még időben be tudták szerezni a szükséges óvszereket. Azonban ha nem talál új pénzügyi forrásokat a Háttér Társaság, akkor tartósan üresen maradhatnak a civil szervezet automatái. A szórakozóhelyek tapasztalatai alapján a vendégek inkább használnák az automatákat, minthogy a kiszolgáló személyzettől a pultnál kérjék el az óvszert.

Magyarország első és csaknem egyetlen anonim HIV-szűrőállomása a 20 éve működő Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) is anyagi gondokkal küzd. A szolgálat az eddigi 5-10 ezer helyett idén csak 3 ezer szűrést tud végezni. Az ok egyszerű. A korábbi évekhez képest 2012-ben még semmilyen HIV/AIDS megelőzési pályázatot nem írtak ki. A szolgálat folyamatos működéséhez évi körülbelül 10 millió forintra lenne szükség. Azonban 2012-ben a civil szervezeteknek szánt támogatásból egy fillért sem kaptak. Egyetlen nyertes pályázatuk pedig várólistára került. Még az sem kizárt, hogy emiatt a jövőben pénzt kell kérniük az eddig ingyenes vizsgálatokért.

Dacára a kevesebb szűrésnek, a HIV-pozitívok száma ugyanannyi, mint a korábbi magasabb szűrésszámú években volt. Szakemberek szerint, ha leszűrnék a szexuálisan aktív korcsoportba tartozókat, akkor a mostani szám többszörösét találnák. Az AATSZ-nél az összes szűrés 1-2 százaléka jár pozitív eredménnyel. A szolgálat munkatársa szerint az lenne a legjobb, ha lenne Magyarországon olyan program, amely módszeresen végigszűri az érintett csoportokat. A civil szervezet ezt teszi rendelőjében, vagy egyéb budapesti és vidéki helyszíneken. Azonban az állam jelenleg nem finanszírozza ezt a tevékenységet, valószínűleg azért mert az egészségügyi rendszerbe akarja beterelni a szűrést és a megelőzést. Ha nem erről lenne szó, akkor elég nagy a félreértés.

Médiakampány kontra óriásgumi

Két éve még nem volt hiány óvszerből és HIV-tesztből. Egymással párhuzamosan több óvszerosztó és szűrési program is működött. 2010-ben azonban minden megváltozott. Az első pofont 2010. december 1-jén kapták a HIV-megelőzésben dolgozó civil szervezetek, mikor az AIDS világnapra szervezett rendezvényüket az utolsó pillanatban lefújták. Így a Civil AIDS Fórum (CAF) és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) közös, az Erzsébet téri Gödörbe és más helyszínekre szánt programjai elmaradtak. 2010. november 26-án a NEFMI gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Skultéty László arra utasította az érintett népegészségügyi szerveket, hogy a civilekkel együtt szervezett AIDS világnapi programokból töröljék az óvszerek osztogatását és a melegek által látogatott bárokban történő felvilágosítást. Az elmaradt események helyett a "Budapesten és a vidéken élő fiatalok által látogatott szórakozóhelyeken történő prevenció és felvilágosítás" kellett, hogy szerepeljen a programban. A helyszín ellen is kifogás érkezett. A Gödörből a WestEnd City Centerbe akarták áthelyeztetni a programokat, végül azonban nem ott, hanem a Ferencvárosi Művelődési Központba sikerült költöztetni a rendezvényt.

Az AIDS világnapi programokat, az akkoriban az AIDS-prevenciós pénzeket is kezelő OEFI a HIV-megelőzésben résztvevő CAF-fal együtt rendezte volna, csatlakozva az AIDS világnapi rendezvényekhez. A csatlakozás azonban elmaradt. Így nem lett óvszer és pirosszalag-osztás a forgalmasabb metróaluljárókban és szórakozóhelyeken. A Gödörben 2010-ben megrendezett AIDS világnapi programokat, melynek egyik látványeleme egy óriás gumióvszer volt, a Music Television, a Durex, a Magyarországi Vöröskereszt, a CAF, valamint az Országos Szexuális és Mentálhigénés Felvilágosító Program (AHA) támogatta. A CAF szervezetei közül végül csak az AATSZ végezhetett HIV-szűrést a helyszínen. A többi HIV/AIDS prevencióval foglalkozó szervezet el sem ment a Gödörbe a programváltozás miatt. A szervezetek aznap csak plakátokon jelenhettek meg az Erzsébet téri helyszínen.

2010. november 30-án az OEFI a civilekkel együtt sajtótájékoztatót tartott az AIDS Világnapja alkalmából, ami érdektelenségbe fulladt. Az országos médiumok és a nemzeti hírügynökség említést sem tett az eseményről. Egy nappal később 2010. december 1-jén "Több mint 30" címmel AIDS-ellenes kampányt indított a kormány a két nagy kereskedelmi tévécsatorna közreműködésével. A TV2-n és RTL Klubon egy hétig sugározták a Megasztár és az X-Faktor arcaival készült, HIV-szűrésre és biztonságos szexuális életre felhívó kampányfilmeket.

"Nagyon fontos, hogy a fiatal korosztályoknak egy olyan kultúrája alakuljon ki, ami ezt a járványt, ezt a betegséget megelőzi. A védekezés legbiztonságosabb módja a biztonságos kiszámítható kapcsolat és a családi élet. De ugyanakkor egy ilyen napon, amikor egy szexuálisan terjedő (Magyarországon leginkább ez a kockázati csoport az érintett) betegségről beszélhetünk, akkor nem lehetünk prűdek. Amikor valakit a tiltott gyümölcsnek a vonzása késztet valamire, akkor legyen egy tiszta pillanata, és legyen az alkalmi és a kockázatos párkapcsolatoknak egy olyan kultúrája, amiben a védekezés természetes. A másik pedig az, hogy egy fertőzött ember akkor tud tovább élni, ha időben megtalálják a betegségét és bekerül a gyógyító és gondozó hálózatba. Legyen a szűrés természetes a rizikócsoportokban." - hívta fel a figyelmet Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

A kormány stratégiája az lehetett 2010-ben, hogy a rizikócsoportok nézik a Megasztárt és az X-Faktort. Felismerik és értelmezik a nekik szóló üzeneteket, ha már a célzott prevenciós programok elmaradtak. Prüdéria ide, prüdéria oda, a kampányfilmek és Szócska Miklós sem nevezte nevén a rizikócsoportokat, az "MSM" populációt (males who have sex with males), vagyis azokat a férfiakat, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot, az intravénás kábítószer-élvezőket, valamint a szexmunkásokat és partnereiket. Ehelyett a tiltott gyümölcs vonzásáról és "kockázatos párkapcsolatokról" beszélt az államtitkár, és arra szólított fel, hogy a szűrés legyen természetes. Bár a kódolt üzenetek sokakhoz eljuthattak, de kétséges hogy sikerült-e dekódolni azokat.

Kormányzati népegészségügyi kampány idén is lesz, "Szerelem: védelem" címmel, mely november 30-án kezdődik államtitkári sajtótájékoztatóval. Az X-Faktor mentorai maguk üzennek majd a fiataloknak, míg a The Voice háttérműsorában szintén felhívják a figyelmet a stabil párkapcsolat és az évenkénti szűrővizsgálatok jelentőségére. Emellett december 1-jén, az AIDS Világnapján a két kereskedelmi televízió műsorvezetői viselik majd az AIDS elleni küzdelem jelképét, a piros szalagot. Ezen kívül plakátkampány indul budapesti buszok hátsó felületeinek, illetve citylight posztereken.

Elveszett pénzek és remények

Idén márciusban Magyarország lemaradt egy nemzetközi, jelentős anyagi támogatással járó szekunder HIV-megelőzési programról. A 2012-15 között igénybe vehető uniós pályázati keret 1,5 millió euró volt. A pályázatot az Európai Unió és a BzgA (Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung - Német Egészségügyi Program) társfinanszírozásban írta ki. Minden országból egy konzorcium pályázhatott: civilek és állami intézmények közösen. A célcsoportok az MSM populáció, az intravénás kábítószer-felhasználók, illetve migránsok lettek volna. Annyi pénzre lehetett pályázni, amennyi önrészt a konzorcium fel tudott mutatni. A pályázat előfeltétele volt a felügyeleti szervek, az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium szándéknyilatkozata, melyben jelzi, hogy egyetért a pályázatban megfogalmazott célokkal, és biztosítja az önrészt. A pályázatból végül nem lett semmi, mert nem sikerült megkapni a NEFMI támogató szándéknyilatkozatát, így gyakorlatilag 2015-ig kiírtuk magunkat a programból, és a támogatástól is elestünk.

Eközben a magyarok kevesebb, mint 0,9 százaléka jár csak HIV-szűrésre. A jelenlegi egészségügyi rendszer nincs felkészülve több ezer HIV-fertőzött fogadására, ha számuk valóban megduplázódik a következő négy évben. A HIV-pozitívok ellátása ma országosan két helyen történik, mind a két hely Budapesten van. Terápiás ellátás azonban csak egy intézményben, a László Kórház immunológiai centrumában történik. Az ezernél is több betegre mindössze 4 orvos jut, a többi orvost talán most képzik.

Ezek a problémák azonnal megoldódnának, ha már létezne végleges megoldás a HIV-fertőzöttek gyógyítására, valamint lenne a fertőzéssel szemben védőoltás. Korábban a szakemberek mindig 5-10 évben gondolkodtak, és igazuk volt, mert lettek gyógyszerek, melyeket ma még élethosszig kell szedni a fertőzötteknek. Most a szakemberek abban bíznak, hogy 5 éven belül lesz végleges megoldás.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!