Előző
Következő
új cikk

Belföld

"Uraim! Egy Isten van!"

Népszava|2012. dec 31. 05:00
[A+ A-]
Vallásgyalázással fűszerezve debütált a gyakorlatban a tegnap egyéves "évfordulóját" ünneplő egyházügyi törvény. Egy novemberi jegyzőkönyv szerint az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kormánypárti politikusai képtelenek voltak értelmezni a jogszabályokat, emiatt nem támogatták a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházzá nyilvánítási kérelmét, ráadásul flegmaságukkal többször megalázták a felekezetnek az ülésen megjelent vezetőit.
Sértő és megalázó megjegyzések kíséretében utasította el az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kormánypárti többsége a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület (MLRE) egyházi elismerésre vonatkozó népi kezdeményezésének támogatását - derült ki a testület honlapjára napokban felkerült november 27.-i jegyzőkönyvből. A vallási közösség az új egyházügyi törvény következtében veszítette el 1989-ben - még a rendszerváltás előtt - megszerzett egyházi jogállását, ezért a 2011 végén meghozott, de később többször módosított jogszabály értelmében országos népi kezdeményezés keretében újra kérnie kellett az elismerést. A szükséges 1000 állampolgári aláírást az Országos Választási Bizottság hitelesítette is és az Országgyűlés elé terjesztette, amely azonban december 6.-án alig 10 perc alatt "lezavarta" a parlamenti vitát, majd a kormánypárti többség nemet mondott az elismerésre.

A vallásügyi bizottság előzőleg a kormánypárti képviselők többségének tartózkodása miatt nem támogatta az MLRE kérelmét, Ékes Ilona, a testület nevében a parlamenti vitában egyedüliként felszólaló fideszes képviselő szerint azért, mert a vallási közösség által benyújtott dokumentumok alapján a kormánypárti képviselők "nem tudták eldönteni", hogy a szervezet alapcélként vallási tevékenységet végez vagy sem. A többi jogszabályi feltételt a vallási egyesület teljesítette, hiszen 20 éves hazai működéssel, illetve saját hitelvekkel és rítusokkal is rendelkezett, emellett egy világvallás hazai képviselőinek is tekinthetőek (az anyaegyházat 1924-ben alapították Hollandiában).

A jegyzőkönyv szerint azonban az egyház elismerése ellen érvelő jobboldali politikusok nem csak a vallási kérdésekben való tudatlanságukról, illetve az általuk is megszavazott egyházügyi törvény alkalmazhatatlanságáról tettek tanubizonyságot, de saját tapintatlanságukról is. Az ülésen ugyanis felszólaltak az MLRE elnökségi tagjai is, akiknek vallási meggyőzödését és egyházi tevékenységét durván "leszólták" a kormánypártiak. Wittner Mária (Fidesz) egyebek közt azt állította, hogy mivel csak "egy Isten van", ezért "nem kellene egyházként beállítani a szektákat", amelyek talán "világbirodalmi céllal" osztják meg az egyházakat. Lukács Tamás, a bizottság KDNP-s elnöke pedig megkérdőjelezte a vallási egyesület "társadalmi súlyát", amely 15 ezer fős nemzetközi tagsága ellenére szerinte "nem világvallás". A politikus azonban elfelejtette, hogy az egyházügyi törvény szerint ezek nem feltételei az elismerésnek.

A döntésképtelenséget látva Köves Imre fideszes képviselő az ülésen az MTA felelősségét kezdte emlegetni, amely szerinte "nem tett eleget törvényi kötelezettségének", a bizottság viszont nem képes szakmai kérdésekben dönteni. Pálinkás József, az Akadémia elnöke ugyanis nem véleményezte a MLRE kérelmét. Az MTA-elnök februárban sem tett eleget a vallásügyi bizottság kérésének, akkor 37 felekezetről kellett volna megállapítani a vallástudományi tanácsadó testületnek (amelyben római jogszakértő és szilárdtest-fizikus is helyet kapott), hogy alapcélként vallási tevékenységet végeznek-e. Pálinkás akkor is arra hivatkozott, hogy a tudomány eszközeivel nem vizsgálhatóak hitéleti kérdések.

Az egyházi törvény, amelyet születésekor Semjén Zsolt kodifikációs remekműnek nevezett, csodafegyverként eddig minden alkalmazásánál csütörtököt mondott - közölte Lendvai Ildikó. Az MSZP-s képviselő emlékeztetett, a jogszabályt beadványok sora támadta meg az Alkotmánybíróságnál, szót emelt ellene az ombudsman, vizsgálja a strassbourgi emberjogi bíróság, a Velencei Bizottság pedig több ponton is a módosítását javasolta.

Idézetek a vallásügyi bizottság jegyzőkönyvéből (2012.11.27.)

Lukács Tamás (KDNP): "Azt gondolom, hogy nagy világvallás autentikus hazai képviselőinek sem tekinthetők, de ha igen, akkor cáfoljanak meg, tudniillik ezzel a számmal, ezzel a 15 ezerrel nem gondolom, hogy egyetlen vallásszociológus vagy vallástörténész nagy világvallásnak tekintené az Önök egyházát".

Wittner Mária (Fidesz): "Valamikor pogány hitűnek mondtak minket, nem voltunk pogány hitűek, egyistenhívők voltunk. Aztán jött a reformáció, a Református Egyházzal, aztán az evangélikus, és osztódunk, mint az amőba, holott csak egy Isten van. Na most, nem hiszem, hogy túlzottan teret nyerne ez az egyesület Magyarországon, de mindenesetre én azt mondom, hogy nem kellene talán egyházként beállítani a szektákat. Nem tudom, hogy milyen céllal és milyen világbirodalmi céllal csinálják ezt, hogy most már az egyháznál is az van, hogy oszd meg, és uralkodj! Van itt kereszténység, van itt a Katolikus Egyház, ami több mint kétezer éves, és Magyarországon is ezer éve van, van a reformációból eredő Református Egyház, de számomra az volt a megdöbbentő, hogy '90 óta bejegyeztek ebben az országban a bíróságokon 187 egyházat. Uraim! Egy Isten van! Egy Isten van!"

Varga László (KDNP): "...végül is a keresztyénséghez vagy a buddhizmushoz áll közelebb az, amit Önök tanítanak, mert mind a kettő benne van abban, amit leírtak (...) Ha valami méltatlan ezen a mai beszélgetésen, az, hogy azt a törvényt bíráljuk, amit az Országgyűlés többségével elfogadott, és jogérvényes. Nem az a dolgunk ma, hogy azt bíráljuk, hanem azt döntsük el, hogy ez az x nevű, mert nem tudom kimondani a nevüket, ez az x nevű egyesület alkalmas egyházzá válni vagy nem. Kész!"

Zagyva György Gyula (Jobbik): "Fűtik-e még a tulipánokat alulról Hollandiában, amik emiatt soha nem hervadnak el, és azt mondják, hogy ez azért van, mert besugározzák ezt a szemük fényével?"


Hittanosított erkölcstan?

Teljesen előkészítetlen a 2013 szeptemberétől az első és ötödik osztályokban felmenő rendszerrel elindított kötelező hit- és erkölcstanoktatás - mondta Lendvai Ildikó. A szocialista politikus szerint nem világos, hogyan tudják az iskolák az egy osztály több csoportra osztásához az adott tanóra keretein belül a külön termeket, technikai feltételeket biztosítani. Nem világos az sem, honnan szereznek hitoktatót a nem többségi vallást gyakorló gyerekeknek az adott településen, akik ezt a törvény alapján már joggal igényelhetik. Lendvai szerint nincsenek garanciák arra, hogyan lehet megelőzni a gyerekek nyilvántartásba vételét, vallásuk vagy akár vallástalanságuk alapján. Szintén problémás, hogy a világi erkölcstant a köznevelési törvény szerint csak szakképzett oktatók taníthatják, azonban ilyen képzést ebben a tanévben egyelőre csak az egyházi felsőoktatási intézmények indítottak.

Az egyik ilyen egyházi főiskola hírlevelében azt írta: "Ha nem szeretnénk, hogy a jövő generációját liberális szemléletű "pedagógusok" a keresztény erkölccsel és értékrenddel homlokegyenest ellenkező életvitelre neveljék az erkölcstan órák keretében, akkor aki teheti, végezze el, vagy ajánlja minél több alkalmas, kereszténységében hiteles ismerősének az alábbi képzést".

Lájkoljon minket a Facebook-on is!