Előző
Következő
új cikk

Belföld

Hittan: nincs több titok

Népszava|2013. ápr 2. 05:10
[A+ A-]
Alaptörvényt sérthet a hittan és erkölcstan közötti kötelező választás az általános iskolákban, bár a köznevelési törvényhez kapcsolódó kormányrendelet bájosan életszerűtlen eszközökkel próbálja ennek elejét venni. A friss jogszabály szerint az egyházak adatbázisokat építhetnek a hittanra jelentkezők személyes információiból, valamint megnehezíthetik az állami iskolák működését. A felekezetek többsége mégsem rajong a kötelező hitoktatásért.
A hit-, és erkölcstant tanuló gyerekek nevét és az osztályuk megnevezését is át kell adnia az iskoláknak az érintett egyházi jogi személyeknek - derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) március 22.-én kelt, a köznevelési törvényhez több ponton kapcsolódó végrehajtási rendeletéből. A jogszabály egyebek közt a szeptembertől, az általános iskola első és ötödik osztályától felmenő rendszerben bevezetett "hit-, és erkölcstan" (továbbiakban hittan), illetve a helyette választható erkölcstan tanításához kötődő részletszabályokat taglalja. Bár a két tantárgy között nem a gyermek, hanem "önkéntes írásbeli hozzájárulással" a szülő választ, több dolog is megkérdőjelezheti a döntés szabadságát.

Szülői és jogvédő szervezetek ugyanis korábban arra hívták fel a döntéshozók figyelmét, hogy a kötelező tantárgyválasztás miatt az állami fenntartású iskolákban nyilvántartás keletkezik arról, hogy melyik diák tanul hittant vagy erkölcstant. Vagyis, ha például a hittanoktatást "erősen preferáló" vezetése van az iskolának, a tankerületnek vagy a helyi önkormányzatnak, akkor a vallási tanulmányokat elutasító szülőket és gyermekeiket esetleg hátrányos megkülönböztetés érheti. Ráadásul az alaptörvény szerint a vallásszabadság joga magában foglalja, hogy vallását valaki "nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja". Azzal viszont, hogy egy szülő a hittan vagy az erkölcstan választására kényszerül egy nem egyházi fenntartású és szellemiségű iskolában, közvetetten nyilatkozik saját vallásosságáról is.

Az Emmi-rendeletből nem derült ki, hogy az egyházak meddig őrízhetik meg és felhasználhatják-e hitéleti és egyéb célokra a hittanra jelentkezők adatait. Az állami iskolafenntartó viszont sajátos módszerrel előzné meg, hogy egy adott tanulóról a szülein és a tanárain kívül illetéktelenek ne tudhassanak arról, hogy a gyermek hittant vagy erkölcstant tanul. A jogszabály szerint a diákok tanulmányi értékelésénél az iskola a tanügyi dokumentumaiban az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést kell használni, így az adott érdemjegyből elvileg nem derül ki, hogy azt a tanuló hittanból vagy erkölcstanból kapta. Életszerűtlen azonban azt feltételezni, hogy a tantestület és az iskola vezetése, vagy éppen a többi diák szülei előbb-utóbb ne tudnák meg, hogy gyermekeik kikkel tanulnak együtt. A rendeletből ugyanis kiderül, hogy "a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók", azaz az egyes osztályok hittant tanuló tagjaiból külön csoportokat hoznak majd létre, akiknek tanóráit "elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani". Ebből következik, hogy minden érintett számára - akarva, akaratlanul - nyilvánvaló lesz, hogy ki részesül hittan helyett erkölcstani oktatásban, illetve hogyan teljesít azokból. A jogszabály egyébként nem ír elő osztályzást a két tárgyból, hanem az iskola pedagógiai programjára bízza a tanulók minősítési módjának kérdését.

Hiába vállalná fel azonban egy vallásos szülő az iskolaközösség előtt, hogy gyermekét hitoktatásban akarja részesíteni, ha az iskola nem köteles biztosítani a tanuló számára a választott egyház képzését. Az állam ugyanis akkor biztosítja a szükséges finanszírozást, ha egy osztályból legalább hét gyerek jelentkezik az adott felekezet hittanóráira. Vagyis a törvényesen működő kisegyházak többségének aligha lesz esélye hitoktatást indítania állami fenntartású iskolákban. Sőt, bajban lehetnek a történelmi egyházak is: a Hír24-nek korábban nyilatkozó Kákay István, a evangélikus egyház országos irodájának igazgatója szerint nem kaptak elég időt a felkészülésre, nincs elég képzett hitoktatójuk. Az egyházi vezető azt is hozzátette: egy, prominens egyházi személyek körében végzett vizsgálat szerint 70 százalékuk eleve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között. A hírportálnak nyilatkozó Kamarás István vallásszociológus szerint átlagosan a szülők 15-20 százaléka választja majd a hittant gyermekei számára.

Nem csak az egyházaknak, de az állami fenntartású iskoláknak is gondot okozhat majd szeptembertől a hittanoktatás. Az intézmények felelnek ugyanis az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáért, és kötelesek a hittanórán résztvevők felügyeletéről gondoskodni, ha - például a hitoktató betegsége esetén - az egyház nem tud gondoskodni a hittantanár szakszerű helyettesítéséről. Vagyis ilyen esetben az iskolának kell biztosítania a tanárt. Ha pedig az egyház az erkölcstan órával azonos időpontban a hittanórát "nem tudja megtartani", az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az iskolaigazgató és az egyházi képviselője megállapodhat arról, hogy az órákat az egyház "más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg". Azaz elképzelhető, hogy az iskolák kénytelenek lesznek működési rendjükben az egyházakhoz igazodni, vagy megszervezni a gyerekek utaztatását az egyház által "megfelelőnek" tartott külső helyszínekre.

Katolikus bírálat a KSH-nak

Tavaly júliusban még a magukat a népszámláláson az adott egyház híveinek mondók arányában határozta volna meg az egy-egy felekezet által fenntartható iskolai vagy szociális férőhelyek számát Semjén Zsolt. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes kijelentésének érdekessége, hogy a - 2011-es népszámlálás közelmúltban kiadott adatai alapján tíz év alatt csaknem másfél millió hívőt vesztett - katolikus egyház múlt heti közleménye szerint a két évvel ezelőtti cenzus eredményei "nem alkalmasak az összevetésre", mivel "a 2011-es kérdésfelvetés eltért a korábbi népszámlálásokétól". Bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye nem részletezte, de a 2001-es népszámlálás idején a válaszadók még nem jelölhették be az "Ateista", illetve a "Nem válaszol" lehetőségét, de megtehették, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem válaszoltak. Akkor 1,1 millió ember nem adott választ, 2011-re viszont 2,7 millióra emelkedett a számuk. A korábbi népszámlálásnál ugyanis jellemző magatartás volt, hogy a válaszadó - bár nem volt hívő és/vagy vallásgyakorló, templomlátogató - azt a felekezetet jelölte meg, amely előtt megkeresztelték. A MKPK egyébként azt is felrótta a népszámlálást végző KSH-nak, hogy "a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a számítógépes rendszer napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát". A KSH egyelőre nem reagált az egész felmérés hitelességét megkérdőjelező vádakra, ahogy még a KDNP sem állt ki a katolikus egyház kritikája mellett.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!