Előző
Következő
új cikk

Belföld

Ombudsman: a kormánypártok kiszolgáltatottá tették a médiumokat

Népszava|2013. máj 13. 05:03
[A+ A-]
Legalább részben orvosolhatná az Alkotmánybíróság a sajtótermékek médiatanács általi, kontrollálatlan bírságolhatósága miatti aggályokat - az alapvető jogok biztosának beadványa nyomán. Szabó Máté ombudsman ugyanis a médiatörvény újabb rendelkezésének megsemmisítését kérte a testülettől a hét végén. Az ombudsman nem először fordult az Ab-hoz ebben az ügyben, de nem csak a sajtószabadság védelmében ilyen aktív.
A médiatörvény egyik rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) az ombudsman, Szabó Máté szerint ugyanis ellentétes a jogállamiság követelményével, hogy a médiatörvény a médiahatóság eljárását akadályozó szervezetre kivetett bírságon túlmenően, ismételt jogsértés esetén kötelező jelleggel előírja a jogsértő médium vezető tisztségviselőjének bírságolását is. Az alapvető jogok biztosa egy civil szervezet indítványa alapján vizsgálta a médiatörvény eljárási bírságokkal kapcsolatos rendelkezését. A jogszabály szerint ugyanis az eljárás akadályozása esetén a médiahatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti. Ismételt akadályozás esetén pedig a médiahatóság a jogsértő médium vezető tisztségviselőjével szemben is köteles bírságot kiszabni - mérlegelési lehetősége csak a bírság összegének meghatározására terjed ki. A vezető tisztségviselő szankcionálása tehát független attól, hogy személy szerint akadályozta-e az eljárást.

Működik az alapjog-védelem
Szabó Máté nemcsak a média területén aktív, számtalan ügyet utalt már az Ab-ra. Tavaly például - mint az a 2012-es beszámolójából kiderül - összesen 758 olyan beadvány érkezett a biztos hivatalához, amelyben a panaszosok az Ab-hoz fordulást kérték - többen ugyanabban az ügyben. Az ombudsman végül 20 indítványt nyújtott be egyéni panasz alapján, négyet hivatalból, s összesen 12, a korábbi évekből származó indítványt tartott fenn az Ab-nál. A testület pedig összesen 12 ombudsmani beadványról hozott döntést 2013. január végéig, 7 esetben az indítványnak legalább részben helyt adó döntést hozva. Szabó ráadásul idén már további fél tucat ügyben az Ab-hoz fordult.
A biztos rámutatott: az eljárási bírság funkciója az, hogy elősegítse az eljárás lefolytatását, szankcióval sújtsa, illetve ezzel megelőzze a további, rosszhiszemű akadályozást. A tisztességes eljáráshoz fűződő jog része a jogorvoslathoz való jog is, ezzel azonban nem egyeztethető össze, sőt, végső fokon a jogállamiság elvével is ütközik, ha a törvényalkotó a hatósági eljárás hatékonysága érdekében kiszolgáltatottá teszi az ügyfelet, aki lényegében eszköztelenné válik a közhatalom fellépésével szemben. Mindezért a médiatörvény rendelkezésének a megsemmisítését kérte az Ab-tól a biztos.

Szabó azonban hatáskör hiányában nem indítványozhatta, csak a testület figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabályban az eljárási bírsággal összefüggésben kialakított szabályozás összhangban áll-e a jogállamiság és a tisztességes eljárás követelményeivel. A médiatörvény szabályai ugyanis nem utalnak arra, hogy eljárási bírság kiszabására csak az eljárás felróható akadályozása esetén kerülhet sor. További probléma, hogy a médiaszolgáltatási díj megállapításának szempontjait tartalmazza ugyan a médiatörvény, annak összegét azonban keretjelleggel sem határozza meg. Szabó ezzel összefüggésben szintén az Ab figyelmébe ajánlotta annak vizsgálatát, hogy a médiaszolgáltatási díjra vonatkozó szabályozás eleget tesz-e a tisztességes eljárás alkotmányos követelményének.

Az ombudsmani beadvány jelentősége, hogy egy Ab-döntés legalább részben kontrollt jelenthetne az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódjaként működő, 9 évre megválasztott, s csak fideszes delegáltakból álló médiatanács felett. Ma ugyanis ez a testület bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az szerinte megszegte a 2011-es - már többször módosított - médiatörvényt, vagy a 2010 novemberében elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. Emlékezetes, épp múlt szerdán közölték: első alkalommal szabtak ki pénzbírságot nyomtatott lappal szemben, méghozzá - precedens jelleggel - Bayer Zsolt januári, Magyar Hírlapban megjelent cigányellenes írása miatt kötelezték a kormánypárti napilapot 250 ezer forint megfizetésére. Noha a cikk tartalma egyértelműen elítélendő, az eljárás vészjósló, hiszen - mint a médiatanács közölte - azt állapították meg: "a cikk nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti".

Csakhogy a médiatörvény, illetve a médiaalkotmány nem határozza meg pontosan, hogy mit tart jogsértésnek, s hogy mi minősül például kirekesztő tartalomnak. Sőt, a jogszabály a szankciók mértékének sem szab objektív feltételeket, csak annyit köt ki: a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezető tisztségviselői pedig 2 millió forintig terjedő mértékben bírságolhatók. Miután pedig - mint Szabó felhívta a figyelmet - az sem derül ki a jogszabályból, hogy mit jelent a médiahatóság eljárásának akadályozása, a szabályok lényegében szabad kezet adnak a médiatanácsnak a médiumok bírságolására.

Még mindig aggasztó a tanács összetétele

Az alapjogi biztos egyébként nem először fordult az Ab-hoz a bel- és külföldön is rengeteg aggályt kiváltó médiacsomag miatt. Éppen egy éve a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte a testülettől, miután például a médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak találta. Szabó emellett úgy vélte, hogy a médiatörvényen belüli szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak. Indítványa nyomán nem született Ab-döntés e kérdésben, s noha a kormánytöbbség márciusban - nem először - módosította a médiatörvényt, az ombudsmani kifogások még mindig megállják a helyüket.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!