Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Tutajosok: 25. évforduló

Népszava|2013. jún 19. 06:42
[A+ A-]
Csodálatos reggeli idill a Kárpátok bércei között: egy kis kunyhó előtt zsidó imával köszönti a napot a pásztor. Lovasok jelennek meg, egy menekülő kisfiú véresen bukik fel, a pásztorkunyhó lángba borul. A pogrom szörnységévé robban szét az idill. Odébb, egy csendes kis faluban ugyancsak idilli pillanatok indítják a 25. évvel ezelőtt bemutatott nagyszabású, magyar-francia koprodukcióban készült kétrészes film, a Tutajosok történetét.
Ruszin és zsidó tutajosok közösen készülődnek tutajácsolással a folyami útra, a faúsztatásra. A szakért mesterek tevékenységének hangulatos képei fokozatosan úsznak át az 1882-es tiszaeszlári vérvád és az Eötvös Károly könyve óta nagy perként emlegetett eljárás szörnységeibe.

Elek Judit Tutajosok cím filmjének 25. évfordulójára időzített felújítása különleges alkalom, fontos tett: ismét látható az Urániában a film, amely főként Eötvös Károly A nagy per cím könyvén alapul, ugyanakkor megjelent a rendez azonos cím könyve is a forgatókönyvvel és különleges dokumentumokkal, valamint a film DVD-mellékletével. A Tutajosok az 1882-ben a tiszaeszlári zsidókat rituális gyilkosság elkövetésével vádoló per igaz történetét mutatja be, ahogyan Elek Judit l989-ben nyilatkozta: "Végre 104 évvel a tiszaeszlári per után, filmen is igazságot szolgáltatunk az ártatlanul meghurcoltaknak." A perben a zsidók védelmét ellátó Eötvös Károly visszaemlékezéseinek ezt a címet adta: "A Nagy Per - mely ezer éve folyik és még sincs vége." Ma sincs vége, tudjuk a parlamentben elhangzott szégyenletes felszólalásból.

Erre utal Elek Judit is könyve előszavában: "Talán ezzel sikerül hozzájárulnunk ahhoz, hogy aljas érdekektől vezetett, felelőtlen emberek hazug vádakkal és hagymázos fantazmagóriákkal minél kevesebb embert téveszthessenek meg s hogy ez az ezer éve folyó per, amelynek még ma sincsen vége, befejeződhessen egyszer..."

A film krimiizgalmú jelenetei egyrészt a társadalmi-politikai bűnfilmek feszültségét idézik fel, miközben arról beszélnek, miként támadhatott fel a középkor a XIX. század közepén Magyarországon a maga sötét, gyilkos babonáival. Ugyanakkor Elek Judit filmje a Kárpátok nehéz sorsú zsidóságának emlékműve - ahogy egy kritikusa írta 25 éve a Tutajosokról.

A Gáspár Sándor alakította Herskó Dávid és társai a folyón fiatal lány holttestébe ütköznek. Tisztességgel eltemetik, de a kiérkező hatóság és a falusiak kihantoltatják a testet. Az eltűnt 14 éves Solymosi Eszter ruházatáról a kis szolgálólányra ismernek rá, akinek azonban nincs elvágva a torka. A faluban viszont már két hónapja rácsok mögött tartják azokat a zsidókat, akiket Solymosi Eszter vérének rituális kiontásával vádolnak. A tutajosokat kínvallatásnak vetik alá, mígnem azt vallják, amit a vérvád képviseli hallani akarnak. A keményen kegyetlen jelenetek a maguk idején a hazai filmgyártásban ritkaság- számba mentek, de Elek Judit merészen élt a valósághű ábrázolás eszközével. A Koltai Róbert alakította zsidó templomszolga kamasz fiát közben a vérvád képviseli hamis vallomásra bírják hullacsempészésről, ruhacseréről, torokelvágásról: összeáll a kép a rituális gyilkosságot elkövet zsidók bűnéről. Ekkor lép közbe a Fodor Tamás játékával megidézett ügyvéd, neves közíró és parlamenti képvisel: Eötvös Károly, aki a zsidók védőjeként pontról pontra bebizonyítja a vérvádról, hogy hazugság. A zsidó vádlottakat felmentik.

A világ számos pontján mutatták be sikerrel Elek Judit filmjét: 1989-ben Montrealban nyert díjat, 1990-ben Párizsban, Montpellier-ben, az olaszországi Salernóban. Bemutatták New Yorkban, San Franciscóban, az USA-n kívül játszották Kanadában, Franciaországban, Németországban, Ausztráliában. Most az Urániában látható.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!