Előző
Következő
új cikk

Belföld

Fideszes skizofrénia

Népszava|2013. júl 23. 05:11
[A+ A-]
Nem hiába veszi komolyan a magyar kormány antidemokratikus intézkedéseit az Európai Unió. A korábban sokak által megfogalmazott félelem, hogy Orbán Viktor autokratikus törekvései követőkre találnak az európai közösségben, könnyen valóra válhat, miután a lengyel Kaczynski pártja támogatja a magyar kormányfő törekvéseit. A Fidesz ma elítéli az uniós intézmények közbeavatkozását, holott korábban épp ők "használták" erre a nemzetközi fórumokat.
Határozattervezetet nyújtott be a varsói szejmben a Jog és Igazságosság párt (PiS). Ebben támogatásáról biztosítaná az Orbán-kormányt az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentéssel szemben - adta hírül a Rzeczpospolita című lengyel lap. A felmérésekben vezető ellenzéki párt szerint a Tavares-jelentés "brutális támadás" Magyarország ellen, amelynek elfogadásával az EP túllépte hatáskörét és "a ma Magyarország ellen indított támadás holnap bármelyik más uniós tagállamot érhet". A lengyel párt úgy véli, a Magyarország elleni bírálatot a szuverén magyar politika, a keresztény értékeken és a család jogainak megerősítésén alapuló alkotmány váltotta ki. A PiS szerint az ilyen politika éppenséggel támogatást és nem elítélést érdemel.

Ezek után nem meglepő, hogy a Financial Times (FT) arról írt: riadalmat kelt az EU tagállamaiban, hogy a lengyel konzervatívok modellt látnak a Fideszben. Követendő példaként tekintenek Orbán Viktor magyar kormányfőre - írta a brit lap, idézve egy lengyel diplomatát, aki szerint konzervatív honfitársai "el vannak ragadtatva Orbántól". Sőt, az FT szerint Jarosław Kaczynski "elképzelései közül néhány, amellyel a kormányhoz akarja kapcsolni az állami intézmények egy részét, Orbán magyar miniszterelnök nézeteire emlékeztet. Kaczynski még azt is kijelentette, hogy Varsónak olyanná kell válnia, mint Budapest".

Nem tudni ugyanakkor, hogy az évek óta európai mintának számító lengyelek melyik Budapestre vágynak valójában. Orbán Viktor és a Fidesz ugyanis évek óta úgy változtatja retorikáját az EU-val kapcsolatban, ahogy az adott pillanatban érdekében áll. Míg a mai magyar kabinet most több fronton is támadja az európai közösséget, jogtiprással, hatalommal való visszaéléssel, s elfogultsággal vádolva az EU különböző intézményeit, sőt, hazaárulással a külföldön megszólaló ellenzéki politikusokat, korábban éppen a Fidesz igyekezett lejáratni az előző kormányokat a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon.

2003 júniusában, Lisszabonban Orbán Viktor kijelentette: amióta a szociál-liberális kormány van hatalmon, azóta elterjedtté vált a pártpolitikai befolyás a rendőrségre, a társadalmi szervezetek gyülekezési jogának korlátozására, folyik az ellenzéki gondolkodók megfélemlítése, a polgári sajtó ellehetetlenítése, hirdetési bevételi forrásainak elvágása, valamint állami támogatások nyújtása a kormánypárti sajtónak, amely amúgy is domináns. A Fidesz ekkor olyan határozatot fogadtatott el a Kereszténydemokrata Internacionáléval (CDI), amely jogtiprással, az emberi és a szabadságjogok csorbításával vádolta a Medgyessy-kabinetet. A Fidesz "érvei" közt szerepelt, hogy a baloldali kormány szervezeteinek, hatóságainak, közintézményeinek egyes képviselői olyan lépéseket tesznek, amelyek nincsenek összhangban a magyar alkotmánnyal, valamint az ENSZ, az Európai Tanács és az Európai Unió alapdokumentumaival. A hazánkat elítélő határozat ügyében Orbán egy európai parlamenti (EP) bizottsági ülésen személyesen szólalt fel, s fogalmazott meg súlyos vádakat.

Emlékezetes, Orbán már az első Magyarországot érintő, 2011-es EP-vitában azzal védekezett Strasbourgban: "Önök azzal fenyegettek, hogy diktatúra felé mozdul el Magyarország. Mi ez, ha nem a hazám megsértése?" A kormányfő azóta is rendszeresen használja a fejedelmi többest, amikor a személyét, illetve miniszterelnöki tevékenységét, valamint a kabinet munkáját érintő kritikákra reagál; minden esetben azt állítja, Magyarországot támadják. Ezzel szemben 2003-04-ben a Fidesz többször is közölte: a magyarországi - általuk vélt - folyamatokra reagáló lisszaboni határozat nem Magyarországot, hanem az MSZP és az SZDSZ hatalomgyakorlását bírálja, és ellenzéki pártként a következőkben sem félnek majd a külföldi szervezetekhez fordulni. Nem is féltek, hiszen 2004 augusztusában Kovács László uniós biztosi posztra való jelölése ellen tiltakozott a Fidesz Brüsszelben, szeptemberében pedig Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának néppárti elnöke - a Fidesz kérésének engedve - Orbánnal, illetve Szájer Józseffel, a magyar belpolitikát érintő, s az akkori kormányt elmarasztaló nyilatkozatot tett.
Később, 2006 őszén "az alapvető európai értékek elleni támadásként" értékelte a Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő által elismert politikai hazugságokat a Néppárt - szintén a Fidesz kezdeményezésére. Sőt 2006. október 24-én Orbán Strasbourgban felszólította az uniót: "világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak." 2006 decemberében a Néppárt a Fidesz kérésére közmeghallgatást rendezett Brüsszelben, ahol Balog Zoltán és Ékes Ilona, illetve a ma már a Jobbik színeiben politizáló Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina, valamint Szájer József és Gál Kinga tartott előadást. De a következő években is rendszeresen kampányoltak, Martonyi János például 2007-ben arról értekezett nemzetközi konferenciákon, hogy "nekünk alapvetően szükségünk van külső jogállami kontrollra", épp ezért "Magyarország elemi érdeke a jelenleginél erősebb Európa létrejötte".

Másként látták

- A Fidesz által összeállított, a CDI által elfogadott 2003-as határozat: "Tekintettel arra, hogy az 1990-es években végbement rendszerváltás alatt a nemzetek - köztük Magyarország is - visszanyerték szabadságukat, meglehetősen gyorsan elsajátították az európai államok jellemzőit, így az emberi jogok tiszteletét, illetve a szabadság jogrendjét. Rámutatunk azonban arra, hogy széles körben elfogadott nézet szerint a legutóbbi országgyűlési választások után a helyzet jelentősen romlott, és több esetben megsértették az alapvető politikai és polgári szabadságjogokat."

- Orbán Viktor, 2003: "Európa országaiban is előfordul, hogy megsérülnek az emberi jogok, ilyen esetekben az egyes országok nem elleplezik az eseteket, hanem nemzetközi fórumokon beszélik meg."

- Áder János, 2003: "A (lisszaboni - a szerk.) határozat a szocialisták állításával ellentétben nem Magyarországot, hanem a jelenlegi koalíció hatalomgyakorlását ítélte el."

- Martonyi János, 2007: "Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége, mert önmaga lábán nem tud megállni. Ez az ország a jogállami kontrollt, a demokratikus intézmények tartalmi működését saját erejéből megvalósítani nem tudja."

- Orbán Viktor és Joseph Daul közös nyilatkozata, 2007: "Európának egy, közös történelme van, és a kontinens 2004-es és 2007-es majdnem teljes újraegyesítését követően most arra is szükség van, hogy Európa a lelkét is újraegyesítse."

Lájkoljon minket a Facebook-on is!