Előző
Következő
új cikk

Belföld

Megmarad a politikai alapú válogatás

Népszava|2013. júl 31. 19:15
[A+ A-]
Az MSZP szerint vizsgálhatná a csütörtökön hatályba lépő új egyházügyi szabályozás alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság (Ab) - ha az ombudsman a taláros testülethez fordul -, mert az sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányos alapelvét.

Az Ab 2011 óta kétszer is megsemmisítette a felekezeti státuszától több száz vallási közösséget megfosztó, az egyházalapítás feltételeit durván szigorító, az elismerés jogát a parlament kezébe adó törvényt, azonban a kormánypártok végül alaptörvénybe foglalták a "problémás" passzusokat.


Csütörtökön lép hatályba a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésnapon elfogadott egyházügyi törvénymódosítás, amely a kormánypárti képviselők által 2011-ben megszavazott jogszabályhoz képest drasztikusan nehezíti a vallási közösségek egyházi elismerésének feltételeit (lásd táblázatunkat). Az új jogszabályra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) idén februárban megsemmisítette az egyházügyi szabályozást (közjogi érvénytelenség miatt egyszer már 2011-ben is megsemmisítették a törvényt). A taláros testület azért találta alaptörvény-ellenesnek az egyházi elismerési eljárásra vonatkozó törvényrészeket, mert álláspontjuk szerint az Országgyűlés "politikai alapon" dönthet a felekezetekről. Ráadásul az Ab úgy vélte, az akkori jogszabály nem írt elő a parlamentnek indokolási kötelezettségek az elismerés elutasítása esetén, a vallási közösségeknek pedig nem biztosított jogorvoslati lehetőséget.

A kormánypártok ezután gyors lépésekre kényszerültek, mivel a visszamenőleges hatályú Ab-döntés miatt az egyházi státusukat elveszítő vallási közösségek elvileg visszakapták felekezeti jogaikat, csakhogy ebben az esetben jártak volna nekik a 2011-es adóévre vonatkozó, elmaradt egyszázalékos SZJA-felajánlások, valamint a szociális és oktatási tevékenységért járó állami normatíva is. A pereket megelőzendő, márciusban a kétharmados Fidesz-KDNP többség az alaptörvény negyedik módosításába foglalta, hogy "bevett egyházakat" csak az Országgyűlés ismerhet el, illetve jogorvoslatért az Ab-hez fordulhatnak a parlament által el nem ismert vallási közösségek. A jogfosztott egyházak nem kapták vissza státuszukat, de a törvény lehetővé tette, hogy "vallási tevékenységet végző szervezetként" a bíróságon nyilvántartásba vetethessék magukat, és nevükben továbbra is egyházak maradhassanak.

Bár a februári Ab-döntés nyomán idén május 20.-ig az állampolgárok elvileg felajánlhatták volna a "leminősített" felekezeteknek 2012-ben befizetett adójuk 1 százalékát, a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal - az alaptörvény módosítására hivatkozva, miszerint bevett egyházat csak az Országgyűlés ismerhet el - nem adott nekik technikai számot. Mivel a hatályba lépő, módosított egyházügyi törvény is csak 32 bevett egyházat (lásd táblázatunkat) említ név szerint, a jogfosztott egyházak a mai nappal "törvényesen" is elveszítették felekezeti jogaikat.

Az új egyházi szabályozás elfogadása után az MSZP levélben kérte Szabó Máté alapjogi ombudsmant, hogy a törvény megsemmisítése érdekében forduljon az Ab-hoz. Azonban az alaptörvény értelmében a taláros testület már nem vizsgálhatja az alaptörvény módosításait, illetve nem veheti figyelembe a korábbi Ab-határozatokat. Ha viszont az alaptörvényen belül jogi "koherenciazavar" áll fenn, abba talán "beleszólnának" az alkotmánybírók is. Márpedig Lendvai Ildikó MSZP-s képviselő szerint az új egyházügyi jogszabály szakít az egyház és állam szétválasztásának évszázados demokratikus elvével, amely a hatályos alaptörvénynek is része. A szocialista politikus úgy vélte, a kormánypárti kétharmad egy olyan területre terjesztette ki hatalmát, "amihez semmi köze sem lehetne: a hit, a vallási meggyőződés világára". Lendvai emlékeztetett: a jogfosztott egyházak iskoláiban, szociális intézményeiben fogadott diákok, idősek, rászorulók elveszítették "azt a biztonságot, hogy ellátásukat a költségvetés mindenképpen támogatja". A képviselő rámutatott, hogy mától "más világ" vár a bevett egyházakra is. "Damoklész kardja az ő fejük felett is ott lebeg. Mostantól törvény mondja ki, hogy egyház csak olyan vallási szervezet lehet, amelyik együttműködik az államhatalommal" - tette hozzá Lendvai.

Kettős mérce

- Csak az Országgyűlés ismerheti el
- 1+1 százalékos SZJA-felajánlásra jogosult (egyházi alapítvány + egyház)
- 32 felekezet versenyez a felajánlásokért
- Állami feladatok (oktatás, szociális ellátás, kultúra) ellátásáért kiegészítő állami támogatást kap
- Hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti
- Adó- és járulékkedvezményekben részesülhet, állami támogatásokra pályázhat
- Az egyházi épületek fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek
- Belső igazgatási működésbe nem szólhatnak bele
- Hittanoktatásban működhet közre

Vallási tevékenységet végző szervezet:
- Csak bíróság jegyezheti be
- Csak a civil szervezeteknek járó 1 százalékos SZJA-felajánlásra jogosult
- Több tízezer civil szervezet versenyez a felajánlásokért
- Csak külön megállapodás után kaphat állami támogatást
- Állami szervek ellenőrzik a gazdálkodását
- Nem részesül automatikusan kedvezményekben
- Nincs kiemelt védelem
- Az egyesület belső működését törvény szabályozza
- Nevében használhatja az "egyház" kifejezést


A "bevett egyházak"


- Magyar Katolikus Egyház
- Magyarországi Református Egyház
- Magyarországi Evangélikus Egyház
- Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
- Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
- Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
- Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
- Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus
- Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
- Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
- Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
- Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
- Magyarországi Baptista Egyház
- Hit Gyülekezete
- Magyarországi Metodista Egyház
- Magyar Pünkösdi Egyház
- Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház
- Erdélyi Gyülekezet
- Hetednapi Adventista Egyház
- Magyarországi Kopt Ortodox egyház
- Magyarországi Iszlám Tanács (Magyar Iszlám Közösség, Magyarországi Muszlimok Egyháza)
- Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete
- Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
- Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország
- Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
- Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
- Tan Kapuja Buddhista Egyház
- Buddhista Misszió Magyarországi Arya Maitreya Mandala
- Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség
- Magyarországi Chanbuddhista Egyház

Egyházi elismerés folyamata

- 1. Kérelem benyújtása az emberi erőforrások miniszterének
- 2. A törvényi feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, -történészekből, illetve -szociológusokból álló testület bevonásával vizsgálja, 60 napon belül dönt.

Feltételek:

A. Elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási tevékenységnek minősül az "olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja."
B. Tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van
C. Legalább 100 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, vagy legalább 20 éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon
D. Magyarország lakosságának legalább 0,1 százalékát (kb. 10 ezer fő) elérő taglétszámmal rendelkezik
E. Nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel vele szemben (az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen dönt)
F. A közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmas
- 3. A feltételek fennállását a miniszter közli az Országgyűlés vallásügyi bizottságával, amely törvényjavaslatot készít
- 4. Az Országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az elismerésről vagy határozatban utasíthatja el az elismerést
- 5. Az elutasított vallási szervezet az Alkotmánybíróságtól kérheti a parlamenti döntés felülvizsgálatát

Titok, mennyit és hogyan jótékonykodnak a katolikusok


A karitatív tevékenység "természeténél fogva diszkréciót igényel, sem a segítők, sem a segítségre szorulók nem kívánnak nyilvánosságot, így egyes intézmények, szervezetek kivételével nincs teljes körű összegzésünk az egyházi személyek karitatív tevékenységére vonatkozóan" - ezt válaszolta lapunknak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata arra a kérdésünkre, hogy vannak-e információk a katolikus egyházi személyek közvetlen karitatív munkájára vonatkozóan. I. Ferenc pápa ugyanis múlt szombaton Rio de Janeiro-ban úgy fogalmazott: "Nem zárkózhatunk be a plébániáinkra, közösségeinkbe, amikor annyian áhítoznak a szent beszédre (...) Nem elég csak kinyitni az ajtót és üdvözölni valakit, át kell lépni a küszöbön, és fel kell keresni a szegénynegyedeket. A szegény- és nyomornegyedekbe kell menni, és ott szolgálni Krisztust (...)". A márciusban beiktatott katolikus egyházfő megválasztása óta többször is arra ösztökélte püspökeit, papjait és apácáit, hogy kevesebbet törődjenek az egyházon belüli előmenetelükkel, jobban figyeljenek inkább az éhezőkre.

Az MKPK ennek ellenére arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a Magyar Katolikus Egyház állami és egyéb bevételeinek összesen mekkora hányadát fordítja karitatív célokra, illetve, hogy civil alkalmazottak vagy egyházi személyek vesznek-e részt a rászorulóknak járó adományok elosztásában, felhasználásában. Azt sem tudtuk meg, hogy a "templomlátogató" híveken kívül a katolikus papság találkozik-e személyesen a hátrányos helyzetű települések, településrészek lakóival, vagy végez-e közöttük rendszeresen például lelki segélynyújtást.

Az egyházügyi törvény elfogadásával jogfosztottá vált Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) a lelkipásztori működés részének tekinti a közvetlen karitatív munkát - mondta el lapunknak Iványi Gábor. A MET vezető lelkésze szerint elsősorban "nem prédikálni kell", hanem gyógyítani, etetni és segíteni a szegényeket és az elesetteket. "Az elsődleges cél, hogy az emberek jóllakjanak, ne fagyjanak meg és legyen cipő a lábukon, legfeljebb nem veszünk bútort, nem újítjuk fel a kápolnát" - közölte Iványi, akinek jogfosztott felekezete több millió forintnyi állami normatívától és a hívek által felajánlható, egyszázaléknyi SZJA-felajánlástól esett el. Pedig iskoláikban 3200 mélyszegénységben élő gyereket oktatnak, szállót és kórházat működtetnek a fővárosi hajléktalanoknak, valamint több idősotthont is fenntartanak. "Aki tisztességesen látja el a szegényeket, tudja, hogy az adományokból soha nem marad semmi feleslegesen elkölthető" - tette hozzá a lelkész.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!